Csütörtökön kezdődik a kétnapos uniós csúcs Brüsszelben, ahol az egyik legnagyobb téma a migráció lesz. De meg tudnak-e állapodni az egymással egyet nem értő tagállamok róla?
Csütörtökön kezdődik az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos rendkívüli ülése Brüsszelben. A legutóbbi, december 15-i csúcs óta ez lesz az első alkalom, hogy a 27 tagállam vezetői találkoznak, és csakúgy, mint legutóbb, a legfontosabb téma továbbra is az orosz–ukrán háború lesz. De a szomszédban dúló konfliktus mellett áttekintik az unió gazdasági helyzetét, és az ismét fontos témává váló migrációról is tárgyalnak majd a belga Charles Michel vezette uniós intézményben.
Azóta, hogy Oroszország tavaly február 24-én megtámadta Ukrajnát, a csúcstalálkozókon állandó napirendi pontnak számít az orosz agresszióval szembeni uniós fellépés, illetve Ukrajna támogatása.
Az Európai Tanács közleménye szerint az állam- és kormányfők áttekintik a háború jelenlegi állapotát, illetve a jövőbeni Ukrajnának nyújtandó uniós támogatásokat.
EDDIG AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TAGÁLLAMAI KÖZEL ÖTVENMILLIÁRD EURÓ ÉRTÉKŰ TÁMOGATÁST NYÚJTOTTAK UKRAJNÁNAK,
ami jelenlegi árfolyamon közel 19 424 milliárdnyi forint.
A múlt héten Kijevben tartott EU–Ukrajna-csúcstalálkozó előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy már dolgoznak az Oroszország elleni tizedik szankción, és reményeik szerint a háború kitörésének évfordulóján, február 24-én már el is fogadhatják azt.
Ennek ellenére a tizedik szankciós csomagról jelenleg nem sokat tudni, de a Politico brüsszeli forrásai szerint ez nem is lesz egy hagyományos értelemben vett szankciós scsomag: leginkább az eddig bevezetett tiltások kapcsán fellépő kiskapukat próbálják bezárni – ezzel kapcsolatosan a lapnak egy diplomata azt mondta, túl sok újdonságot már amúgy sem igazán tudnának a szankciókhoz hozzátenni.
A szankciók mellett valószínűleg szóba kerül az EU–Ukrajna-csúcson elfogadott javaslat, amelyben von der Leyen, Charles Michel és Zelenszkij támogatását fejezte ki, hogy a hágai Nemzetközi Bíróságon belül létrehozzanak egy, az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálását célzó nemzetközi központot.
Ebben vélhetően a tagállamok meg is tudnak állapodni, azonban a Politico szerint abban a már a csúcstalálkozót előkészítő tárgyalásokon sem volt egyetértés, hogyan lehetne az EU-ban befagyasztott orosz pénzügyi eszközöket elkobozni és felhasználni, így vélhetően a cseh uniós biztos Vera Jourovához köthető ötletről nem sok szó fog esni.
Az EU-csúcs egyik legfontosabb témája egyértelműen a migráció lesz, hiszen még az Európai Bizottság és az Európai Parlament is kiemelt figyelmet szán az ügynek: von der Leyenék január végén mutattak be egy új tervet, míg az Európai Parlamentben többek között a jobbközép-konzervatív Európai Néppárt (EPP), illetve az euroszkeptikus és szélsőjobboldali pártokat tömörítő Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoportja is határozottabb fellépést követel az illegális határátlépők ellen, miután 2022-ben 64 százalékos növekedéssel közel 330 ezren próbáltak illegálisan bejutni az unió területére.
A bizottság tervével – ami leginkább az embercsempészek elleni fellépéssel foglalkozik, és e kapcsán szeretné felgyorsítani a kitoloncolásokat, illetve megegyezni unión kívüli országokkal – bizonyára foglalkozni fognak a csúcson, már csak azért is, mert a csúcs előtt nyolc tagállam vezetői (Ausztria, Dánia, Észtország, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta és Szlovákia) az EB-elnök von der Leyennek és az ET-elnök Charles Michelnek címzett levelében hasonló célokat fogalmaztak meg.
A levélben kifejtik, szerintük a jelenlegi menekültügyi rendszer nem működik, illetve ha nem cselekednek, akkor „az Európába irányuló szabálytalan migráció várhatóan folytatódni és növekedni fog az elkövetkezendő években”.
Érdekesség, hogy ezt a levelet sem a múlt héten a migrációval kapcsolatosan szövetségeseket kereső olasz Giorgia Meloni, sem pedig a témát évek óta bel- és külföldön egyaránt tematizáló Orbán Viktor nem írta alá.
Ennek ellenére a magyar miniszterelnök szintén megszólalt a témában. Szóvivője, Havasi Bertalan által az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint Orbán a csúcs előtti videókonferencián a belga, finn, lengyel és máltai kormányfő, illetve a bolgár elnök és az ET-elnök Charles Michel társaságában arra szólította fel az EU-t, hogy finanszírozzák a külső határok védelmét, mivel a kerítések szerinte egész Európát védik, így a magyar kormányfő valószínűleg ezt az álláspontot fogja képviselni a csúcs folyamán.
Annak ellenére, hogy a három uniós csúcsintézmény és több tagállam is egyetért abban, hogy a migrációval foglalkozni kell, vélhetőleg heves viták lesznek a témában, mivel a kívánt megoldásban már közel sincs akkora egyetértés.
Ugyan az EB hajlandó pénzt adni különböző határvédelmi eszközökre (drónok, radarok), de a határkerítésekre már nem, ami Orbán Viktor mellett a bolgár elnöknek, Ruman Radevnek és az osztrák kancellárnak, Karl Nehammernek sem tetszik. Utóbbi a bolgár határra lobbizna határkerítést, mindezt annak ellenére, hogy Nehammer januárban ellehetetlenítette Bulgária csatlakozását a Schengeni Egyezményhez.
Továbbá abban sincs egyetértés, hogyan lehetne segíteni a migrációt leginkább érintő országokat – Olaszország például régóta szeretné elérni, hogy a menekültügyi ellátórendszerére nehezedő nyomást enyhítve vegyenek át tőlük menekülteket, azonban ezt más tagállamok nem támogatják.
A migráció mellett további komoly viták lehetnek gazdasági ügyekben. Az Európai Tanács közleménye szerint leginkább arról fognak tárgyalni, hogy miként biztosítható a hosszú távú versenyképesség, a jólét, illetve mi lehet az EU szerepe globális szinten.
Azonban e kicsit tágan meghatározott téma kapcsán valószínűleg a legtöbb szó arról fog esni, hogy az EU hogyan vehetné fel az Egyesült Államokkal a versenyt, miután Washington tavaly fogadta el az inflációcsökkentő törvényt (Iflation Reduction Act, IRA), amely 369 milliárd dollárnyi összeg értékben segítené – részben adócsökkentésekkel, részben állami támogatásokkal – többek között a zöld átmenetet.
A francia és a német kormány már régóta azért lobbizik, hogy az EU-ban lazítsák fel az állami támogatásokra vonatkozó előírásokat, azonban ez a kevesebb gazdasági erővel bíró tagállamoknak nem elfogadható, hiszen így tovább nőhetnek az EU-n belüli különbségek.
Az EB még február elején mutatta be ezzel kapcsolatosan az A Zöld Megállapodáshoz Kapcsolódó Ipari Terv-re keresztelt javaslatát, azonban azzal kapcsolatosan fentebb megfogalmazott kritika mellett további probléma, hogy nagyrészt már korábban meglévő és nem pedig új tőkét emelne be.
A csúccsal kapcsolatosan további kérdés, hogy azon vajon részt vesz-e személyesen az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij. Mint arról az Indexen beszámoltunk, az Európai Parlament-elnök Robert Metsola csapata balszerencsésen kiszivárogtatta, hogy a mostani csúcsra meghívták az ukrán elnököt, ami miatt aggályossá vált Zelenszkij részvétele.
Ugyanakkor azzal, hogy Zelenszkij február 8-án váratlanul Londonba utazott és találkozott Rishi Sunak brit miniszterelnökkel, elképzelhető, hogy az ukrán elnök brüsszeli utazását is meg tudják majd szervezni.
Zelenszkijnek egyébként ez lenne az első uniós csúcsa személyesen, eddig csak online szólalt fel az uniós állam- és kormányfők előtt, legutóbb május 30-án.
(Borítókép: Charles Michel és Orbán Viktor 2022. december 15-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)