Az ukrán légierő este és éjszaka lelőtt 20 orosz drónt, amelyeket az agresszor a kritikus infrastruktúrák elleni támadásra használt, írja az Ukrinform a légierő Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésre hivatkozva.

Február 10-én este az orosz csapatok több régióban támadták Ukrajna kritikus infrastruktúráját. A drónokat az Azovi-tenger keleti partvidékéről indították, állítja Kijev.

Az oroszországi Belgorod régió kormányzója, Vjacseszlav Hladkov szerint drónok támadtak meg egy infrastrukturális létesítményt a Jakovlivszkij városrészben.

A jelentés szerint az esetnek nincsenek áldozatai.

Az amerikai védelmi minisztérium becslései szerint az orosz hadsereg már elvesztette harckocsijainak felét az ukrajnai háborúban, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

„Az orosz hadsereg fő harckocsiállományának felét Ukrajna valószínűleg már megsemmisítette vagy lefoglalta” – közölte Celeste Wallander, az amerikai védelmi minisztérium nemzetközi biztonsági ügyekért felelős államtitkára. Wallander pontos számokat nem közölt.

Mint ismert, Ukrajna az elkövetkező hetekben több nyugati szövetségestől is harckocsikat fog kapni. Nagy-Britannia márciusra ígérte Kijevnek a Challenger 2 típusú harckocsik szállítását. Németország, más államokkal koalícióban, áprilisig egy zászlóaljnyi Leopard 2 harckocsit tervez Ukrajnába szállítani. Az Egyesült Államok egy 31 Abrams harckocsiból álló zászlóaljat is ígért. A szállításuk azonban valószínűleg sokkal tovább fog tartani.

Az Unian beszámolója szerint pénteken több körzetben legalább 17 határ menti települést lőttek le az oroszok. A rakétatámadások következtében Harkivban nyolc ember megsérült.

Mint megírtuk, az orosz erők február 10-én újabb nagyszabású rakéta- és dróncsapás-sorozatot indítottak Ukrajna-szerte. Úgy tudni, Kijev, Hmelnyickij, Dnyipropetrovszk, Pavlohrad, Vinnyica, Zaporizzsja, Odessza, Mikolajiv, Poltava, Zsitomir, Kirovohrad és Harkiv járásban energetikai infrastruktúrát ért támadás.

Több ezer önkéntes akar részt venni az Oroszország által indított „különleges katonai műveletben”, a nyugati országokból is van érdeklődés. Ezt Vlagyimir Rogov, az Együtt vagyunk Oroszországgal mozgalom elnöke mondta a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Hangsúlyozta, hogy az orosz erőknek nyújtott segítségük nemcsak a harctéren, hanem az információs szférában is kézzelfogható lenne. Ráadásul Rogov szerint ezen emberek többsége rendelkezik harci tapasztalattal és fegyvertartási engedéllyel.

A Current Time tudósítója, Borisz Szacsalko egy ukrán frontvonalbeli katonai egységgel forgatott a Donbaszban, amikor jelentések érkeztek a feléjük előrenyomuló orosz csapatokról. Az ukránok egy páncélozott személyszállító járművet, rakétavetőt és kézifegyvereket használva tartották a vonalat.

Az ukrajnai bankok tavalyi együttes adózott nyeresége 24,7 milliárd hrivnya (mintegy 247 milliárd forint) volt, 68 százalékkal alacsonyabb az előző évinél – áll az ukrán jegybank közleményében.

Az ukrán bankszektor tőkearányos megtérülése (ROE) 10,9 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 35,1 százalékkal. A jövedelmezőség csökkenésének fő kiváltó oka az volt, hogy a bankok jelentősen megemelték a várható veszteségekre képzett tartalékot.

A jegybank adatai szerint az öt legjobban működő bankra jutott az ágazat nyereségének 89 százaléka – írta az MTI.

Magyarország területére 2023. február 10-én az ukrán-magyar határszakaszon 5375 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5329 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 96 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. február 10-én 120 ember, köztük 23 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.

Az orosz rakéták NATO-terület feletti átrepülései nagy valószínűséggel nem vezetnek eszkalációhoz, a washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó megkockáztatni egy közvetlen konfliktust a NATO-val.

Az orosz erők két cirkálórakétát lőttek ki a Fekete-tengerről, amelyek a jelentések szerint áthaladtak a román és a moldovai légtéren, mielőtt beléptek volna az ukrán légtérbe.

Az ISW úgy értékeli, hogy a NATO „teljes mértékben ura a válaszlépéseiknek és annak, hogy milyen mértékben döntenek az eszkaláció mellett a véletlen vagy szándékos orosz átrepülésekre vagy egyéb provokációkra”.

Az orosz erők február 10-én újabb nagyszabású rakéta- és dróncsapás-sorozatot indítottak Ukrajna-szerte. Ukrán katonai források arról számoltak be, hogy az orosz erők több mint 100 rakétát indítottak Ukrajna-szerte kritikus és polgári infrastruktúrák ellen, köztük S–300-as rakétákat, valamint légi és tengeri Kh–101/Kh–55 és Kalibr–28 cirkálórakétákat.

Az ukrán vezérkar megjegyezte, hogy az orosz erők hét Shahed típusú drónt is kilőttek, és hogy az ukrán légvédelem 61 cirkálórakétát fogott el.

Orosz háborús bloggerek dicsérték a csapáshullámot, és azt állították, hogy Kijev, Hmelnyickij, Dnyipropetrovszk, Pavlohrad, Vinnyica, Zaporizzsja, Odessza, Mikolajiv, Poltava, Zsitomir, Kirovohrad és Harkiv járásban energetikai infrastruktúrát ért támadás.

A csapások mértékére és hatékonyságára vonatkozó orosz állítások a hivatalos ukrán nyilatkozatokhoz képest túlzóak, és az orosz erők továbbra is az amúgy is korlátozott precíziós lőszerkészleteket használják fel az ilyen csapásokra

– írja a washingtoni hadtudományi intézet (ISW).

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök pénteken Washingtonban felajánlotta közvetítői szerepét az ukrajnai rendezés érdekében – számolt be az MTI.

A tavaly decemberben államfővé választott baloldali politikus a CNN hírtelevíziónak adott interjúban azt mondta, kész tárgyalni az amerikai, az orosz és a kínai elnökkel is. Továbbá megerősítette, hogy országa nem fog fegyvert szállítani Ukrajnának.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Luiz Inácio Lula da Silva hangsúlyozta, hogy ő a béke pártján áll, ennek érdekében döntött a be nem avatkozás politikája mellett, és ezért utasítja el, hogy országa hadi felszerelést küldjön Ukrajnába.

és erről tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral annak brazíliai látogatása alkalmával. Szeretne a békéről beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin-ping kínai államfővel és Joe Biden amerikai elnökkel is – tette hozzá. Megjegyezte, hogy Ukrajnának joga van az önvédelemhez, és Oroszország részéről hiba volt Ukrajna lerohanása mellett dönteni.

Szlovákia hamarosan tárgyalásokat kezd az Európai Bizottsággal arról, hogy milyen feltételekkel adhatják át Ukrajnának a MiG–29-es gépeiket – mondta Eduard Heger szlovák kormányfő. 

Jaroslav Nagy, szlovák védelmi miniszter leszögezte: Szlovákia nemzeti érdekét is szolgálja az, hogy Ukrajna önvédelmét erősítik, és ezért utóbb anyagi kompenzációt is fognak kapni.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el. 

Tartsanak velünk ezúttal is!