Rijád felajánlotta: új sportstadionok építését finanszírozza Görögországban és Egyiptomban, ha azok beleegyeznek, hogy az olajban gazdag Öböl menti országgal közösen pályáznak a 2030-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésére. Cserébe az összes mérkőzés háromnegyedét a szaúdiak rendezhetnék.
Az enyhén szólva szokatlan, a becslések szerint több milliárd eurós építési költséggel járó ajánlatot tavaly nyáron tette meg Mohamed bin Szalmán, Szaúd-Arábia tényleges uralkodója, amikor találkozott Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel – hivatkozik a Politico az ügy egyik magas rangú beavatottjára.
Egy másik magas beosztású tisztviselő, akinek szintén van tudomása a pályázattal kapcsolatos magánbeszélgetésekről, azt mondta a lapnak: Szaúd-Arábia kész „teljes mértékben átvállalni” Görögország és Egyiptom kiadásait abban az esetben, ha a 48 csapatos torna meccseinek háromnegyedét az Öböl menti államban rendeznék.
Az egyelőre nem világos, hogy az ajánlatot elfogadták-e. Ha igen, akkor a három országnak most kell megfogalmaznia közös ajánlatát a 2030-as torna megrendezésére.
Görögországot keményen ostorozták a furcsa összetételű sportszövetségért. Rijád Athénnek tett megaajánlata után felerősödtek a kritikus hangok, miszerint Szaúd-Arábia csillagászati vagyonával gyakorlatilag megpróbálja megvásárolni a világbajnokságot, és egy kontinensen átívelő koalíciót hoz létre, hogy ügyesen kihasználja a szavazási rendszer előnyeit.
A labdarúgó-világszervezet, a FIFA tagjainak meggyőzése érdekében a szaúdiak által koordinált pályázat részvevői három földrészen bonyolítanák le a világbajnokságot, és így szavatolnák a földrajzi egyensúlyt.
Szaúd-Arábia önálló pályázata aligha lenne sikeres mindössze nyolc évvel a katari helyszín után. A két fő rivális egyelőre Európában Spanyolország, Portugália és Ukrajna; illetve Argentína, Uruguay, Paraguay, valamint Chile dél-amerikai pályázata.
A 2030-as világbajnokság házigazdájáról a több mint 200 tagszövetségéből álló FIFA teljes kongresszusának nyilvános szavazásán döntenek. Amennyiben az afrikai országok – amelyeket Egyiptom részvétele és a szaúdi befektetések vonzanak – a pályázat mögé állnak, továbbá az ázsiai szövetségekkel, és Görögország néhány elszipkázott európai szavazatával a szaúdiak által vezetett „pályázati koalíciónak” nagy esélye lesz a győzelemre.
A világbajnokság megrendezése Szaúd-Arábia ambiciózus stratégiájának a csúcspontja lenne. Rijád most a nagy sporteseményekre összpontosít. A sikerek közé tartoznak a világbajnoki bokszmérkőzések, az élvonalbeli európai labdarúgók megvásárlása, a Forma-1-es autóversenyek rendezési jogának elnyerése, valamint a lázadó golftúra létrehozása. A szaúdi állami befektetési szuverén alap nemrég megvett egy neves angol futballklubot is, és az ország 2027-ben először ad otthont a labdarúgó Ázsia-kupának.
Egy regionális szakértő szerint Szaúd-Arábia vágya, hogy megrendezze a világbajnokságot, messze túlmutat a sportpresztízsen.
Stratégiai szempontból afro-eurázsiai központként, egy új világrend központjaként próbálja magát pozicionálni
– hívta fel a figyelmet a szaúdiak által támogatott pályázat kapcsán egy párizsi üzleti iskola professzora.
„A pozicionálás lehetővé tenné Szaúd-Arábia számára, hogy jelentős hatalmat és befolyást gyakoroljon egy óriási földrajzi területen, amit a kulcsfontosságú partnerekkel való kapcsolatépítéssel igyekszik elérni” – hangoztatta Simon Chadwick, aki szerint a világbajnokság többpólusú megrendezése Egyiptommal és Görögországgal sem önzetlen, sem nagylelkű. Egy szélesebb körű terv részét képezi, amit a rijádi kormány a stadionok esetleges ajándékozásával ér el – magyarázta a professzor.
A lehetséges szaúdi pályázat felháborodást váltott ki az emberi jogi megfigyelők körében, akik rámutattak, hogy az ország brutálisan bánik a melegközösséggel és a külföldi munkavállalókkal.
A szaúd-arábiai elnyomás nem jutalmazható a világbajnoksággal
– jelentette ki a Human Rights Watch egyik igazgatója.
„Szaúd-Arábia diszkriminálja az LMBT közösségek tagjait, bünteti a nőket emberi jogi aktivizmusért, és nem védi a migráns munkásokat, akik az új stadionok és létesítmények többségét építenék, ezért nem felel meg a FIFA által előírt emberi jogi követelményeknek” – emlékeztetett Minky Worden.
Mint emlékezetes: Katart is élesen bírálták a migráns munkásokkal való bánásmódja miatt.
Görögországban a sportinfrastruktúra finanszírozása kényes téma, mert a kormány pazarlásának emlékművét látják benne. A nyári olimpiát 2004-ben Athénban rendezték meg. Görögország mintegy 9 milliárd eurót költött megszervezésére és a létesítményekre. Miután kihunyt az olimpiai láng, az infrastruktúra nagy része pusztulásra ítéltetett. Nem sokkal később kezdetét vette az egy évtizedig tartó recesszió. A teljes csőd elkerülése érdekében Görögországnak mentőprogramokhoz kellett folyamodnia.
Az olimpia a görögök haragját váltotta ki. Sokak szerint a nyári játékok még mélyebbre taszították az országot a nyomorba.
Csaknem két évtizeddel az olimpiai játékok után a harminc helyszín zöme kihasználatlan, néhányat pedig lebontottak.
Erről azonban a politikusok egy része hajlamos megfeledkezni az új gazdasági kapcsolatok keresése közben. A görög konzervatív Új Demokrácia 2019-es hatalomra kerülése óta – válaszul a fő rivális, Törökország expanziós politikájára – igyekszik elmélyíteni a kapcsolatokat a szaúdiakkal és más Öböl menti országokkal.
Micotákisz többször járt Rijádban. Görögország katonai felszereléseket és katonákat szállított Szaúd-Arábiának, tavaly júliusban pedig Athén volt az első uniós főváros, amelyet bin Szalmán felkeresett azok után, hogy a titkosítás alól feloldott amerikai hírszerzési adatokból kiderült: személyesen hagyta jóvá a Washington Post újságírójának, Dzsamál Hasogdzsinak a meggyilkolását.
Bin Szalmán – akit az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által kiváltott energiaválságnak köszönhetően a Nyugat ismét a kegyeibe fogadott – tavaly nyáron Athénban több kétoldalú megállapodást írt alá, és ígéretet tett arra, hogy Görögországot a „zöld hidrogén” elosztásának energetikai központjává teszi.
Rijád hagyományosan szoros diplomáciai kapcsolatokat ápol Kairóval. Bin Szalmán tavaly júniusban találkozott el-Szíszi egyiptomi elnökkel; ekkor több milliárd euró értékű beruházási megállapodásokat írtak alá, és a „kétoldalú, regionális együttműködésről” tárgyaltak.
A 2030-as világbajnokság házigazdájáról jövőre döntenek, a pályázati eljárás hivatalosan azonban még az idén megkezdődik.
(Borítókép: Claudio Villa / Getty Images for Lega Serie A)