Ez a poszt a következő Percről percre része:
Az orosz fegyveres erők, ha nehezen is, de minden frontszakaszon előrenyomulnak - állítják az oroszok
-
Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatása során megköszönte Varsónak az Ukrajnának nyújtott támogatást.
„Úgy gondolom, ha megőrizzük a hidegvérünket, és összpontosítunk, jobb helyzetbe kerülhetünk, mint korábban bármikor. Megragadnám az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Duda elnök úrnak azért, ahogy Lengyelország támogatja Ukrajnát. Hihetetlen, ahogy önök befogadtak 1,7 millió ukrán állampolgárt” – mondta az amerikai elnök lengyel kollégájának.
„Megerősítettük szigorú elkötelezettségünket a NATO biztonsági ígérete mellett. Az európai erőink parancsnoki központja Lengyelországban lesz, pont. Emellett új stratégiai partnerséget indítunk, amelynek keretében atomerőművek építését tervezzük, és generációkon keresztül biztosítjuk Lengyelország energiabiztonságát” – fűzte hozzá Joe Biden.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
- Orosz kémhajó borzolta a kedélyeket Belgiumban
- Besült az oroszok nagyszabású terve Kelet-Ukrajnában
- Moszkvába látogathat a kínai elnök
- Törnek-zúznak az emberek, hogy ne kelljen részt venniük a háborúban
- Az amerikai NATO-katonák és felszerelés kivonását követeli Moszkva
- Az orosz hadsereg megsemmisített két HIMARS-sorozatvetőt
- Moszkva a diákok tömeges mozgósítására készül
- Ukrajna távoktatásra szólítja fel az iskolákat az orosz offenzívától tartva
- Még idén véget érhet a háború
- Ukrán csapatok gyakorlatoznak a csernobili zónában az oroszok szerint
- Az EU meghosszabbítja az oroszellenes szankciókat
- Joe Biden Ukrajna-politikája a harmadik világháborúhoz vezethet Donald Trump szerint
- Magyar katona jelentkezett be egy videóban Bahmutból
-
Belgium vizsgálatot indított, miután egy feltételezett orosz kémhajót észleltek az Északi-tenger partjainál tavaly novemberben, amely talán kulcsfontosságú energia- és kommunikációs kapcsolatokat vizsgált.
Vincent Van Quickenborne igazságügyi miniszter a következőt mondta: „Nem ismerjük az orosz hajó pontos indítékait, de nem vagyunk naivak”.
A miniszteri hivatal közleménye szerint „ennek a hajónak az áthaladását kétségtelenül az ukrajnai háború tágabb összefüggésében kell vizsgálni”.
-
Az orosz csapatok offenzívát folytatnak a kelet-ukrajnai Kupjanszk, Liman, Bahmut, Sahtarszk és Avgyijivka térségében – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara kedd este.
Ugyanezen a napon Olekszij Danilov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára az országos televízióban azt mondta, hogy az orosz hadseregnek nem sikerült „nagyszabású offenzívát” indítania keleten.
A vezérkar azt is írta, hogy az ukrán légierő az elmúlt 24 órában több csapást is mért az ideiglenes orosz katonai bázisokra.
-
Oroszország részvételének engedélyezése az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Parlamenti Közgyűlésének február 23-án kezdődő bécsi ülésén nem a „hazugságok terjesztését” szolgálja, hanem azt, hogy rámutassanak, mennyire elszigeteltté vált Moszkva az általa indított háború miatt – hívta fel a figyelmet kedden közzétett nyílt levelében Margareta Cederfelt, a parlamenti közgyűlés svéd elnöke.
Az 57 országot tömörítő szervezetben több tagállam úgy látja, hogy az orosz küldöttség részvételével platformot biztosítanak Moszkvának „hazugságai terjesztéséhez”. Húsz tagállam azt kérte a mostani tanácskozást rendező osztrák hatóságoktól, hogy akadályozzák meg Oroszország részvételét, vagy halasszák el a találkozót. Ukrajna pedig már közölte, hogy képviselői nem vesznek részt az ülésen, amennyiben Oroszország is jelen lesz.
Margareta Cederfelt szerint viszont az osztrák hatóságok kötelesek fogadni az orosz küldöttséget, mert az EBESZ székhelye Bécsben van. A nyílt levélben emlékeztetett arra, hogy semmilyen mechanizmus nem áll a szervezet rendelkezésére egyes tagállamok felfüggesztésére vonatkozóan, még akkor sem, ha egy tagállam súlyosan megsérti az EBESZ-ben tett kötelezettségvállalásait, vagy nemzetközi jogi normát sértene.
A svéd politikus hozzátette: nem lesz könnyű helyzetben az orosz delegáció, mert
órákon át hallgatniuk kell majd a tetteik miatti feljelentéseket.
„A kendőzetlen igazság az, hogy a parlamenti közgyűlés teljes egészében egységes álláspontot képvisel, mélységesen elítélve Oroszország Ukrajna elleni háborúját” – írta Cederfelt, és hozzátette:
nehéz leülni olyan orosz parlamenti képviselőkkel, akik vakon támogatják a Kreml háborúját, de fontos, hogy meghallják az üzenetünket.
Az elnök a nyílt levélben megerősítette, hogy a közgyűlés kiemelten foglalkozik Oroszország háborús bűneivel, „a kíméletlen és indokolatlan orosz agresszió” okozta menekültválsággal, valamint az EBESZ szerepével a konfliktus lehetséges befejezésében – írta meg az MTI.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök visszautasította Silvio Berlusconi bírálatát, mondván, Olaszország volt miniszterelnökének nem kellett félnie az orosz légitámadások okozta napi bombázások és áramszünetek miatt.
Zelenszkijt Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján Berlusconi e havi megjegyzéseiről kérdezték. Mint ismert, a Hajrá, Olaszország (FI) olasz kormánypárt elnöke keményen beszólt az ukrán államfőnek.
„Szerintem Berlusconi úrnak nem kellett még hajnali háromkor felkelnie, hogy két nappal előre elkezdjen ruhát mosni és ételt készíteni a gyerekeinek, attól félve, hogy a következő két-három napban nem lesz áram a testvéri orosz nép nagy szeretete miatt” – mondta Zelenszkij.
Úgy vélte, Berlusconinak jót tenne, ha Ukrajnába utazna, hogy a saját szemével láthassa, milyen „véres nyomot hagyott maga után a testvéri Orosz Föderáció”.
-
Hszi Csin-ping kínai elnök azt tervezi, a következő hónapokban Moszkvába látogat, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – jelentette a Wall Street Journal február 21-én a saját forrásaira hivatkozva.
Hszi találkozója Putyinnal a többoldalú béketárgyalások előmozdításának része lesz, mivel Peking azt állítja, hogy aktívabb szerepet akar játszani az Ukrajna elleni háború befejezésében – mondták a WSJ forrásai.
Közben Kína vezető diplomatája, Vang Ji február 21-én Moszkvába érkezett, hogy találkozzon az ország külügyminiszterével, Szergej Lavrovval és más tisztviselőkkel – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
Az ideiglenesen megszállt Krím illegálisan mozgósított lakói összetörik Oroszország haditechnikai eszközeit, hogy ne vegyenek részt az Ukrajna elleni háborúban.
Ez a krími elnöki képviselet szerint van így – írja az Ukrinform.
„Nyílt forrásokból származó információk szerint az ideiglenesen megszállt Krím illegálisan mozgósított lakosai katonai felszerelést törnek össze annak érdekében, hogy ne vegyenek részt az Ukrajna elleni háborúban” – áll a jelentésben.
A félszigeten uralkodó közhangulatot kommentálva a képviselet közölte, hogy az illegálisan besorozott férfiak családjai tömegesen fordulnak az orosz védelmi minisztériumhoz a jogsérelmek miatt.
Mint megjegyezték, arról van szó, hogy a parancsnokok nem hajlandók biztosítani az időben történő váltásokat és szabadságolásokat, miközben 1000 dollár kenőpénzért rövid távú szabadságokat ajánlanak fel.
-
Bekérették az orosz külügyminisztériumba kedden Lynne Tracy moszkvai amerikai nagykövetet, és tiltakozó jegyzéket adtak át neki az Egyesült Államoknak az ukrajnai harci cselekményekben való egyre szélesebb körű részvétele miatt a „kijevi rezsim” oldalán.
Az orosz diplomáciai tárca szerint a nagykövetnek átadott jegyzékben hangsúlyozták, hogy az ukrán fegyveres erők „felpumpálása” fegyverekkel, valamint az orosz katonai és polgári infrastruktúra elleni csapásokra vonatkozó célutasítások átadása egyértelműen bizonyítja azoknak az amerikai állításoknak a „valótlanságát és hazug voltát”, amelyek szerint az Egyesült Államok nem részese a konfliktusnak.
A misszióvezetővel tudatták, hogy az amerikai fegyverek és katonai személyzet legitim célpontot jelentenek az orosz fegyveres erők számára. Közölték vele, hogy „a jelenlegi agresszív amerikai kurzus, amely minden irányban elmélyíti a konfrontációt Oroszországgal, kontraproduktív”.
Az orosz külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy „a helyzet deeszkalációja érdekében Washingtonnak lépéseket kell tennie, amelyek magukban foglalják az amerikai NATO-katonák és felszerelés kivonását, valamint az ellenséges oroszellenes tevékenység leállítását”.
A tárca magyarázatot követelt Washingtontól az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken történt robbanásokkal kapcsolatban is, továbbá azt, hogy ne akadályozza a felelősök megállapítását célzó objektív vizsgálatot.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn látogatást tett Kijevben, ahol újabb, összesen félmilliárd dollár értékű katonai segélycsomagot ígért Ukrajnának. Lynne Tracy nagykövetet legutóbb február 7-én idézték be a tárcához – írja az MTI.
Akkor azt követelte jegyzékben a minisztérium, hogy az amerikai követség ne avatkozzon be Oroszország belügyeibe. Lynne Tracy, akit 2022 végén neveztek ki az Egyesült Államok oroszországi nagykövetévé, január 30-án kereste fel első alkalommal az orosz külügyminisztériumot, hogy bemutassa megbízólevele másolatát.
-
Az ENSZ aggodalmát fejezte ki Oroszország azon döntése miatt, hogy Oroszország ideiglenesen felfüggeszti a START nukleáris megállapodást.
„A nukleáris fegyverzet-ellenőrzés nélküli világ sokkal veszélyesebb, instabilabb világ, potenciálisan katasztrofális következményekkel” – nyilatkozta Stephane Dujarric, az ENSZ szóvivője.
„Minden erőfeszítést meg kell tenni ennek a kimenetelnek az elkerülése érdekében, beleértve a párbeszédhez való azonnali visszatérést is” – fűzte hozzá.
-
Háborúpárti kiáltványnak nevezte Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament legújabb, múlt héten elfogadott határozatát.
A kormánypárti politikus keddi, az MTI-hez eljuttatott videónyilatkozatában a határozatot úgy értékelte, „valóságos háborúpárti kiáltvány, amely sürgeti, hogy most már vadászgépeket és nagy hatótávolságú rakétarendszereket is szállítsunk Ukrajnába”.
A tankok, vadászgépek és rakéták után már csak a katonák bevetése marad – mondta, az pedig meglátása szerint egyenlő lenne egy világháborúval. Kitért arra is, olyan érzése van, mintha egy kollektív háborúpárti pszichózisba merült volna a nyugati világ, pont úgy, mint 1914-ben az első világháború kitörésekor.
„A szakadék szélén egyensúlyozunk, és a legtöbb brüsszeli politikus vakon menetel előre” – fogalmazott, hangsúlyozva, Magyarországnak minden körülmények között ki kell maradnia ebből a háborúból.
„Ne engedjük, hogy felelőtlen és alkalmatlan brüsszeli politikusok katasztrófába sodorjanak minket” – tette hozzá Hidvéghi Balázs. Azt is mondta, a háborúban már eddig is több százezer ember halt meg, és a pusztítás a polgári lakosságot sem kíméli. Egy ilyen helyzetben minden erőfeszítésnek a tűzszünetre és a békemegállapodásra kéne irányulnia.
„Ehelyett Brüsszel szankciókat erőltetett ránk, amelyek árát az európai emberek fizetik meg, a háború pedig nemhogy nem ért véget, hanem egyre durvább és veszélyesebb méreteket ölt.”
-
Joe Biden amerikai elnök Lengyelországba utazott, hogy jelenlétével jelezze: az Egyesült Államok teljes mellszélességgel kiáll Ukrajna mellett, és elkötelezett a szövetség keleti szárnyának megerősítése mellett.
„Biztonságra van szükségünk Európában. Egy évvel az orosz invázió kezdete után azt állítom, hogy a NATO erősebb, mint valaha. Amint azt Zelenszkij elnök úrnak is mondtam, amikor tegnap Kijevben beszélgettünk, büszkén mondhatom, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk továbbra is rendíthetetlen” – jelentette ki Joe Biden, aki magyar idő szerint 17:30 perctől beszédet tart, amiről az Index részletesen beszámol.
-
Megsemmisített az orosz hadsereg két amerikai gyártmányú HIMARS sorozatvetőt a Donyecki területen lévő Kramatorszk város térségében – jelentette be Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve.
A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán a frontvonal mentén mintegy 410 fő volt, közülük a legtöbben, több mint kétszázan a Liman környékén, több mint 170-en pedig a Donyecki területen folyó harcok során estek el.
Beszámolt még egyebek között három harckocsi, valamint egy amerikai gyártmányú M777-es és két M101-es tarack, továbbá három lőszerraktár megsemmisítéséről.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” sajtótisztje a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy az ukrán hadsereg kísérleteket tett az Artemivszk (Bahmut) körül az orosz erők által elvágott utánpótlási útvonalak felmentésére.
Gyenyisz Pusilin, az Ukrajnától elcsatolt Donyecki terület megbízott vezetője a TASZSZ-nak azt mondta, hogy az orosz fegyveres erők, ha nehezen is, de minden frontszakaszon előrenyomulnak.
Vlagyimir Szaldo, a Herszoni terület Moszkva által megbízott kormányzója ugyancsak a TASZSZ-nak úgy nyilatkozott, hogy az ukrán hatóságok az ellenőrzésük alatt álló Herszon városából erőszakkal evakuálják a lakosságot. Az állította, hogy a kitelepítés elsősorban az orvosokat érinti – írja az MTI.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi támadást. A moszkvai védelmi tárca szerint az oroszországi Belgorod megyében két HIMARS és két Tocska–U rakétát lőtt le a légvédelem.
-
Fehéroroszországban kiterjesztették a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét a hazaárulást elkövető tisztségviselőkre és katonákra is – közölte kedden a BelTA állami hírügynökség.
A tájékoztatás szerint a minszki parlament végső olvasatban elfogadta az erre vonatkozó törvénymódosítást. Fehéroroszország Európa utolsó országa, ahol még végrehajtanak halálos ítéletet.
Az Aljakszandr Lukasenka elnök vezette ország tavaly széles körű nemzetközi bírálatok ellenére már kiterjesztette a halálbüntetéssel sújtható bűncselekmények körét a terrorcselekmények előkészítésének tényállására. Ez főleg a vasúti szabotázsakciók ellen irányult, amelyekkel fehérorosz aktivisták megpróbálták akadályozni az orosz csapatok Ukrajna elleni támadását.
A minszki törvényhozás ezenkívül egy másik büntetőjogi szigorítást is elfogadott: a köztársaság elleni rágalmazás vétsége a jövőben kiterjed a hadsereggel szemben tett becsmérlő kijelentésekre is, hasonlóan az orosz szabályozáshoz – írja az MTI.
-
A második mozgósítási hullám az orosz felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit is érintheti – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Az Orosz Föderáció intézkedéseket tesz a következő mozgósítási hullám biztosítására. Jelenleg aktívan keresik a lehetőséget a felsőoktatási intézmények hallgatóinak tömeges mozgósítására” – jelentette az ukrán katonai hírszerzés sajtószolgálata.
A Novoszibirszk Állami Pedagógiai Egyetem, a Tomszki Műszaki Egyetem és a Tomszki Állami Pedagógiai Egyetem vezetősége olyan dokumentumokat adott ki, amelyek kötelezik az intézmények tanszékeit, hogy bizonyos számú diákot és alkalmazottat osszanak be az úgynevezett riadóállomásokon való munkavégzésre. Ezek a katonai komisszárokat segítik a nappali tagozatos hallgatóknak szóló idézések kézbesítésében.
Állítólag mindez több esetben a diákok és alkalmazottak beleegyezése, sőt előzetes tájékoztatása nélkül történik.
A tervek szerint olyan állampolgárokat is bevonnak, akik hivatalosan nem tartoznak a mozgósítás hatálya alá. Az oktatási intézmények vezetőit bízzák meg az állomások irányításával – jelentette az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán védelmi hírszerzés emlékeztet arra, hogy az oroszországi mozgósítás következő hullámához nincs szükség további jogi alapokra, mivel a 2022 szeptemberében bejelentett részleges mozgósítás hivatalosan még nem fejeződött be.
-
Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatása során megköszönte Varsónak az Ukrajnának nyújtott támogatást.
„Úgy gondolom, ha megőrizzük a hidegvérünket, és összpontosítunk, jobb helyzetbe kerülhetünk, mint korábban bármikor. Megragadnám az alkalmat, hogy köszönetet mondjak Duda elnök úrnak azért, ahogy Lengyelország támogatja Ukrajnát. Hihetetlen, ahogy önök befogadtak 1,7 millió ukrán állampolgárt” – mondta az amerikai elnök lengyel kollégájának.
„Megerősítettük szigorú elkötelezettségünket a NATO biztonsági ígérete mellett. Az európai erőink parancsnoki központja Lengyelországban lesz, pont. Emellett új stratégiai partnerséget indítunk, amelynek keretében atomerőművek építését tervezzük, és generációkon keresztül biztosítjuk Lengyelország energiabiztonságát” – fűzte hozzá Joe Biden.
-
Ukrajna azt tanácsolta az iskoláknak, hogy február 22. és 24. között álljanak át távoktatásra, mert fennáll az orosz rakétacsapások veszélye a háború első évfordulóján.
Oroszország október óta rendszeresen hajtott végre rakéta- és dróncsapásokat, és Kijev szerint Moszkva a pénteki évforduló alkalmából újabb offenzívát indíthat.
Az oktatási minisztérium közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy az évforduló előtt megelőző intézkedésként „az oktatási folyamatban részt vevők életének és egészségének védelme érdekében” ajánlást tett az iskoláknak – írja a The Telegraph.
-
Az ukrajnai háború első évfordulójának közeledtével pénteken az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió interjút készített Pavel Felgenhauerrel.
A független orosz katonapolitikai elemző úgy véli, hogy a háború valószínűleg eszkalálódni fog, ugyanakkor még idén véget érhet.
„Szerintem még 2023-ban véget ér a háború. A béke most még távolinak tűnik, jelenleg nincs politikai megállapodás vagy akár csak egy előzetes tűzszünet a küszöbön. Valakinek engednie kell. A katonai győzelem a fronton valódi válságba sodorhatja a másik oldalt” – vélekedett Felgenhauer.
-
Joe Biden amerikai elnök lengyelországi látogatása fontos jele annak, hogy az Egyesült Államok elkötelezett az európai biztonság fenntartása mellett – mondta kedden Andrzej Duda lengyel elnök.
„Az ön látogatása a biztonság fontos jele. Amerika képes fenntartani a világrendet” – mondta Duda az amerikai elnöknek.
-
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök elutasította Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédét, amikor Kijevbe érkezett a Volodimir Zelenszkijjel folytatott megbeszélései előtt – írja a Sky News.
A La Stampa napilapnak adott interjúban a kormányfő csekélynek nevezte annak esélyét, hogy repülőgépeket küldjenek Ukrajnába.
Meloni kijevi útjára egy nappal azután került sor, hogy Joe Biden az ukrán fővárosba látogatott.
Putyin beszédére reagálva Meloni azt mondta, hogy az elnök az orosz propagandát mondta fel. Olaszország a végsőkig Ukrajna mellett fog állni – tette hozzá.
-
Kedden Kijevbe érkezett Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke – írja az Ukrajinszka Pravda.
Mint írták, Meloni a lengyelországi Przemyslből vonattal érkezett az ukrán fővárosba, és délután találkozik Zelenszkijjel. Azt követően ellátogat Bucsa és Irpiny településre is, ahol megtekinti az orosz agressziói következményeit.
-
Kedden, február 21-én az orosz megszállók ismét Herszon városát lövik, amelyet tavaly novemberben sikerült felszabadítani a megszállók alól. A dél-ukrajnai városban történt robbanássorozatról Alekszandr Prokudin, a herszoni OVA vezetője számolt be Telegram-csatornáján.
Herszon tűz alatt. Feltehetően Grad. Körülbelül 20 robbanás
– fogalmazott.
A helyi lakosokat felszólították, hogy maradjanak az óvóhelyen vagy más biztonságos helyen. A herszoni közlemény azt írja, hogy valóban sok az érkező a város körül, a helyszíneket viszont nem részletezik – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Állítólag vannak áldozatok, a halottakról szóló információkat pontosítják. Egy videót is közzétettek, amelyen az „érkezők” szörnyű hangja hallható:
-
Nem elképzelhetetlen, hogy az ukrajnai konfliktus a NATO és Oroszország közötti európai háborúvá szélesedik – fejezte ki aggodalmát Karel Rehka cseh vezérkari főnök kedden Prágában.
Rehka megjegyezte: országa hivatásos hadereje nincs felkészülve, mert „az alapvető dolgok sincsenek rendben”. A vezérkari főnök szerint minden területen pótolni kellene a mulasztásokat, a csapatok tűzerejétől a tüzérség mozgékonyságán és a logisztikán át a parancsnoki struktúráig.
Veszély esetén a mozgósítás elkerülhetetlen lenne – tette hozzá Rehka. Jana Cernochová cseh védelmi miniszter tétlenkedéssel vádolta az elmúlt harminc év kormányait. A tárcavezető a vezérkar előtt elmondott beszédében leszögezte: Csehországnak 21. századi hadseregre van szüksége. Pozitívumként kiemelte a Németországgal való harckocsicserét, amelynek keretében Csehország tizennégy Leopard 2A4 harckocsival és egy páncélozott mentőjárművel gazdagodott.
A tárcavezető hozzátette: hosszú távon azt tervezik, hogy a legmodernebb harckocsikkal – például a Leopard 2A7-es változatával – bővítik a hadsereget. Csehország 1999 óta a NATO tagja. Az országban 2004-ben eltörölték az általános hadkötelezettséget, így a hadsereg jelenleg 27 ezer hivatásos katonából áll.
Prága Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatója. A cseh kormány több mint kétszázmillió euró értékben bocsátott védelmi eszközöket Kijev rendelkezésére, miközben védelmi vállalatok legalább kétmilliárd euró értékben szállítottak eszközöket és felszereléseket Ukrajnába.
-
Volodimir Zelenszkij órákkal Joe Biden amerikai elnökkel folytatott tárgyalása után fogadta Juli Edelsteint és Zeév Elkint.
„Örülök az izraeli közeledésnek, de konkrét lépéseket is szeretnék látni” – mondta nekik Zelenszkij.
A találkozón szóba került az Ukrajnának nyújtott izraeli segélyek növelésének ukrán igénye, az iráni rakéták és drónok elleni katonai védelmi eszközök kérdése, illetve az Irán elleni izraeli–ukrán együttműködés fontossága.
„Felelősségre kell vonni minden háborús bűnöst – mondták az izraeli politikusok, és nyíltan elítélték Oroszországot. – Izrael jelentős humanitárius segélyt nyújtott és nyújt Ukrajnának, de szerintünk ez nem elég. Növelnie kell az Ukrajnának nyújtott támogatást, sokkal többet tehet és kell is tennie, mint eddig” – mondta Edelstein és Elkin.
Edelstein a kormánykoalícióban részes jobboldali Likud párt politikusa és a Kneszet külügyi bizottságának elnöke. Korábban Elkin is a Likudban volt, de kivált belőle, és jelenleg a Beni Ganz vezette Nemzeti Tábor pártszövetség képviselője, azon belül a Gideon Szaár elnökletével működő Új Remény párt politikusa. Mindketten a Szovjetunióban, a mai Ukrajna területén születtek, és vezető szerepet játszanak a Kneszet Izrael–Ukrajna parlamenti baráti társaságában.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja minden szempontból stratégiai kudarc – mondta kedden Athénban Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Egy évvel azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, egyértelművé vált, hogy háborúja minden szempontból stratégiai kudarc
– szögezte le Blinken, majd az iráni nukleáris programról szólva kifejtette: Washington továbbra is a diplomáciai megoldás híve, és ennek útja mindig nyitott, de jelenleg Teherán nem mutat érdemi elköteleződést az ügyben.
Az amerikai külügyminiszter egyúttal felszólította Ankarát és Athént, hogy igyekezzenek rendezni nézeteltéréseiket, és kerüljék a feszültség növekedéséhez vezető egyoldalú lépéseket.
A NATO-szövetséges és egymással is szomszédos Törökország és Görögország több kérdésben vitában áll egymással, az égei-tengeri ásványkincsek kitermelési jogaitól kezdve a légtéren át az etnikailag megosztott Ciprusig. Nemrég újból fokozódtak a feszültségek, de közben Görögország az elsők között küldött segítséget Törökországnak a több tízezer ember halálát okozó, pusztító földrengés után.
Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Athén semmit sem vár a Törökországnak nyújtott támogatásért cserébe.
Kötelességünk segíteni szenvedő embertársainkon, és ezt továbbra is megtesszük
– húzta alá Dendiasz.
Antony Blinken hétfőn érkezett kétnapos látogatásra Görögországba, és Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel is találkozott. Előtte Németországban és Törökországban járt.
-
Joe Biden elnöki jogkörével élve biztosíthatná Ukrajnának a felhalmozott M1 Abrams harckocsikat.
Ezt a véleményét Stanley Brown politikai-katonai ügyekért felelős helyettes államtitkár fejezte ki az IDEX 2023-as kiállítás margóján az Egyesült Arab Emírségekben – írja a Breaking Defense.
Közel egy hónappal azután, hogy bejelentette döntését, hogy M1 Abrams harckocsikat küld Ukrajnának, az Egyesült Államok még mindig azon vitatkozik, hogy kivonja-e a járműveket a meglévő készletekből, vagy újakat rendeljen
– mondta.
-
Három ember meghalt, öten pedig megsérültek kedden a Donyecki területen végrehajtott orosz tüzérségi csapásokban – jelentette be Pavlo Kirilenko, a régió ukrán kormányzója.
Elmondása szerint ketten Bahmutban vesztették életüket, a harmadik áldozat pedig Ivanopilja településen halt meg. A kormányzó azt mondta, hogy ezzel már legalább 1381 civil halt meg egyedül a Donyecki területen, és legalább 3075-en megsérültek.
Ezek a számok azonban még nem foglalják magukba a Mariupolban, valamint Volnovakában meghalt és megsérült embereket, mert azoknál a településeknél még egyáltalán nem tudták megállapítani a veszteségek mértékét – írta a kormányzó.
-
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy beolvasztották az orosz hadseregbe az eredetileg az ukrajnai szakadárok által létrehozott fegyveres milíciákat – írta legutóbbi, hétfő esti jelentésében a washingtoni Institute for the Study of War (ISW).
Mint írták, az orosz védelmi minisztérium cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint tisztviselőket menesztettek volna e milíciák éléről. Az ISW szerint a milíciák integrálása azt a célt szolgálja, hogy professzionalizálják ezeket az egységeket, de szerintük a folyamat belső feszültséget is eredményezhet a hadseregben, mivel a milicisták nem kapták meg ugyanazt a kiképzést.
A donyecki milicisták szóvivője, Eduard Baszurin (akit a híresztelések szerint menesztettek) vasárnap találkozott Jevgenyij Prigozsinnal, az orosz oldalon harcoló Wagner-csoport vezetőjével, és azt mondta, hogy a milíciák beolvasztása és a tisztek leváltása megrendítheti a morált, ami szerinte ahhoz vezethet, hogy a milicisták akár meg is tagadhatják a harc folytatását.
-
Az ukrán fegyveres erők egyesített erői gyakorlatokat tartanak a fehérorosz határ melletti csernobili zónában – közölte Szergej Naev, az egyesített erők parancsnoka.
„Jelenleg nem fenyeget a Belorusz Köztársaság szárazföldi akciója. A fenyegetés szintje alacsony, de mi kihasználtuk a helyzetet arra, hogy gyakorlatokat tartsunk, hogy növeljük képességeinket és megerősítsük védelmünket” – mondta az ukrán 5-ös csatornának.
Ukrajna az utóbbi időben többször is gyakorlatokat jelentett be a belorusz határon. Különösen az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese, Alekszandr Pavljuk jelentett be január végén páncélozott eszközökkel végrehajtott határgyakorlatokat. Február 13-án az Ukrán Biztonsági Szolgálat jelentést tett közzé a határ mentén zajló „szabotázsellenes gyakorlatokról”, amelyeken katonai felszerelés és pilóta nélküli légi járművek is részt vettek – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
-
Az Európai Unió Külügyi Szolgálatának adatai alapján jelenleg 1386 személy és 171 vállalat szerepel az Oroszországgal szembeni szankciós listán – közölte a TASZSZ.
Az EU most jóváhagyta a szankciók meghosszabbítását 2024. február 24-ig.
-
A volt amerikai elnök hétfőn Floridában egy támogatói csoporthoz szólva kijelentette, hogy amennyiben újraválasztják elnöknek, fel fogja hívni Vlagyimir Putyin orosz államfőt és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az ukrajnai helyzet gyors megoldása érdekében – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Joe Biden amerikai elnök Ukrajna-politikája a harmadik világháborúhoz vezethet – jelentette ki kedden Donald Trump volt amerikai elnök.
„Ha megfigyeljük és megértjük Biden Ukrajnával kapcsolatos lépéseit, akkor szisztematikusan, de talán tudtán kívül is beletaszít minket abba, ami hamarosan a harmadik világháborút jelentheti. Milyen őrültség ez?” – írta Trump a Truth Social nevű platformján.
Amikor hétfőn Floridában egy támogatói csoport előtt beszélt, Trump kijelentette, hogy amennyiben újraválasztják elnöknek, fel fogja hívni Vlagyimir Putyin orosz vezetőt és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az ukrajnai helyzet mielőbbi megoldása érdekében.