Az ukrán elnök óvatosan üdvözölte azt, hogy Kína nemrég felvázolt egy béketervet, amellyel véget lehetne vetni a háborúnak.
Korábban az elnök egyik tanácsadója, Mihajlo Podoljak kritizálta a kínaiak béketervét, és azt mondta, hogy a kínaiak javaslata irreális (rajta kívül Joe Biden is azt nyilatkozta korábban: nincs realitása annak, hogy Kína békéltető félként lépjen fel a háborúban).
A The Guardian szerint Zelenszkij ehhez képest egy sajtótájékoztatón óvatosan üdvözölte a kínaiak tervét, de azt is hozzátette:
Ukrajna csak akkor tud elfogadni bármilyen béketervet, ha Vlagyimir Putyin az összes megszállt ukrajnai területről visszavonja az erőit.
Az ukrán elnök azt mondta: „szeretne hinni abban”, hogy Peking valóban egy „igazságos békében” érdekelt, és bízik benne, hogy a kínaiak nem fogják fegyverekkel segíteni Oroszországot.
Oroszország valószínűleg kimerítette az iráni kamikaze drónok készletét, ezért keresi majd a módját, hogyan pótolhatja azokat.
Erről ír a brit védelmi minisztérium hírszerzési adatokra hivatkozva. Emlékeztettek, hogy 2023. február 15. óta nem érkezett jelentés iráni kamikaze drónok ukrajnai bevetéséről – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ezt megelőzően az ukrán fegyveres erők legalább 24 Shahed-136 UAV lezuhanásáról számoltak be január végétől 2023. február elejéig. Az év első napjaiban további tucatnyi megsemmisült.
„Bár ez a fegyver nem mutat jó eredményeket a célpontok megsemmisítésében, Oroszország valószínűleg hasznos csalinak tartja, amely elterelheti az ukrán légvédelem figyelmét a hatékonyabb orosz cirkálórakétákról” – közölte a brit hírszerzés.
Az orosz erők február 25-én éjjel megtámadták Nikopol és Marhanec településeket – írja a Kyiv Independent.
Az orosz csapatok állítólag kilencszer lőtték nehéztüzérséggel a dnyipropetrovszki terület Nikopolszkij körzetét, megrongálva az elektromos vezetékeket, magánvállalkozásokat, több mint 30 lakóházat, három iskolát és más infrastruktúrát.
Áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.
Alekszander Lukasenka belorusz elnök február 28. és március 2. között állami látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban, ahol a kétoldalú kapcsolatok és nemzetközi kérdések teljes köréről tárgyal a KNK vezetésével. Erről szombaton számolt be az elnök sajtószolgálata.
„A középpontban a kereskedelmi, gazdasági, beruházási és humanitárius együttműködés fejlesztése, a közös nagyszabású projektek megvalósítása, a politikai szférában való kölcsönhatás, valamint a jelenlegi nemzetközi helyzet legégetőbb kihívásaira adott válaszok lesznek” – jegyezte meg az elnöki sajtószolgálat.
Elmondták, hogy a közelgő látogatás „a Kínai Népköztársasággal való barátság és a kölcsönösen előnyös együttműködés építésének hosszú távú irányvonalát” folytatja.
A sajtószolgálat emlékeztetett arra, hogy tavaly szeptemberben, a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozójának margójára szervezett kétoldalú találkozón Belarusz és Kína vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kapcsolatok „új szintre emeléséről – egy minden időjárásra kiterjedő és átfogó stratégiai partnerségről” – közölte a TASZSZ, orosz hírügynökség.
Egyszerűen nem volna racionális, hogy Kína tárgyaljon az Ukrajna és Oroszoroszág között zajló, Kijev számára teljesen igazságtalan háború kimeneteléről – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök az ABC News televíziós csatornának helyi idő szerint péntek este adott interjújában.
Biden elmondta: Kína béketervében semmi olyasmit nem látott, ami Oroszországon kívül bárkinek haszonnal járna. A kínai külügyminisztérium által kiadott béketerv arra ösztönzi a harcban álló feleket, hogy fokozatosan haladjanak a háború deeszkalációja felé. Ukrajnának jelenleg nem F–16-os vadászgépekre van szüksége, egyelőre ki van zárva, hogy harci repülőgépeket küldjünk Kijevbe – szögezte le az elnök. Hozzátette:
olyan helyzetet kell teremteni Ukrajna számára, amelyben a tavasz és a nyár során előrelépéseket tud tenni.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5003-an léptek be Magyarországra pénteken, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6924-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 69 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Az Eurovíziós Dalfesztiválra szóló jegyeket nagy mennyiségben osztják szét az Egyesült Királyságban élő, kitelepített ukránok között. A versenyre májusban Liverpoolban kerül sor, miután a várost választották ki a 2022-es győztes Ukrajna nevében a verseny rendezésére.
Mintegy 3000 jegyet bocsátanak a lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukránok rendelkezésére, hogy részt vehessenek az élő műsorokon.
A kormány 10 millió font támogatást is bejelentett, hogy „segítsen biztosítani, hogy az esemény valóban az ukrán kultúrát mutassa be” az ország orosz megszállásának évfordulóján – írja a Sky News.
Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy Oroszország újabb csapásokra készülhet, miután ma megduplázta a Fekete-tengeren aktív szolgálatban lévő hajóinak számát – közölte a Sky News.
Az orosz haditengerészet rendszeresen indít rakétákat a Fekete-tengeri Flottájából, Moszkva azon törekvésének részeként, hogy kritikus infrastruktúrát és áramtermelő létesítményeket vegyen célba Ukrajnában.
„A Fekete-tengeren a hadihajók flottája megduplázódott a ma reggelihez képest – ez most nyolc hajó” – közölte az ukrán hadsereg.
Az ellenséges légierő bizonyos fajta légi tevékenységének hátterében ez arra utalhat, hogy rakétatámadás, valamint dróncsapások készülnek
– közölték.
Múlt szombaton Ukrajna szerint Oroszország négy Kalibr rakétát lőtt ki a Fekete-tengerről, amelyek közül kettőt lelőttek. Oroszország fekete-tengeri flottája a Krím félszigeten állomásozik, amelyet Moszkva 2014-ben annektált.
Joe Biden amerikai elnök az ABC Newsnak adott interjújában kijelentette, egyelőre nem ad át korszerű vadászgépeket Ukrajnának.
Az elnök azt mondta, hogy a háború mostani szakaszában az ukrán hadseregnek nincs szüksége F–16-os vadászgépekre.
Joe Biden azonban megjegyezte, nem lehet tudni, mire lesz szüksége Ukrajnának a jövőben.
Oroszországnak soha nem volt célja Ukrajna elpusztítása, az ezzel ellenkező állítások hazugságok – jelentette ki pénteken Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén New Yorkban.
Az elmúlt héten a csapból is azt folyt, hogy ha Oroszország leállítja a harci műveleteket, akkor nem lesz háború. Ez szépen hangzik, de hazugság. Valaki mondja meg, hol, mikor és ki mondta azt, hogy a katonai műveletünk célja Ukrajna elpusztítása? Mi soha nem mondtunk ilyet
– idézte a politikust a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az ukrán vezetés a Krím visszaszerzésére készül. Az erre vonatkozó kijelentést Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tette.
A határidőkre vonatkozó kérdésre válaszolva csak egyet mondhatok: minden tőlünk függ. Felkészülünk a megfelelő katonai lépésekre. Mentálisan készen állunk, és most már fegyvereink is vannak
– idézte az államfőt az Ukrinform.
Ramzan Kadirov csecsen vezető, Vlagyimir Putyin hű szövetségese a Csecsen Köztársaság Hőse címmel tüntette ki magát, írja a Szabad Európa Rádió.
A kitüntetésre állítólag azok a csecsenek jogosultak, akik Oroszország oldalán részt vesznek az ukrajnai háborúban.
A Kadirov által aláírt rendelet szerint a régió vezetője dönt arról, ki érdemes arra, hogy kitüntetésben részesüljön.
Az ukrán hadsereg megsemmisítette az oroszok egyik Mi–24-es harci helikopterét – közölte pénteken az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Az orosz csapatok továbbra is arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy támadó akciókat hajtsanak végre Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában, jelentette a vezérkar, írja az Ukrinform.
Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is olyannyira nyilvánosan elkötelezett katonai erőfeszítései mellett, hogy sok elemző úgy véli, soha nem fog mást elfogadni, mint a győzelmet.
„A további katonai kudarcok Ukrajnában arra késztethet egyeseket a hadseregben, hogy úgy döntsenek, a háború leállítása szükséges az orosz fegyveres erők összeomlásának megakadályozásához. Ehhez Vlagyimir Putyint el kell távolítani a hatalomból” – mondta Mark N. Katz professzor a Newsweeknek.
El tudom képzelni, hogy egy puccs az elnök bebörtönzéséhez vagy akár a halálához vezetne. Azt is el tudom képzelni, hogy olyan alkut köt, amelyben beleegyezik, hogy átadja a hatalmat, cserébe pedig csendben elmenekülhet egy olyan országba, amely hajlandó befogadni őt
– tette hozzá Mark N. Katz.
Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO nagykövete egy évvel ezelőtt azt mondta, hogy Ukrajna legyőzi Oroszországot.
Most úgy látja, hogy Ukrajna nemcsak győzni fog, de a Krím felett is visszaszerezheti az ellenőrzést. A félszigetet mindkét ország magáénak vallja, de Oroszország 2014-ben megszállta és annektálta a régiót.
„Ukrajna úgy véli, hogy jelenleg katonai előnyben van, és több területet is visszavehet" – mondta Volker a Newsweeknek.
Szerinte ha Oroszország elveszítené a Krímet, vagy hasonlóan súlyos vereséget szenvedne, akkor a tisztviselők erőszakkal eltávolíthatják a hatalomból Putyin.
„Nem azt mondom, hogy megölnék az elnököt. De erőszakkal elűzhetnék őt Moszkvából. Mondhatják, hogy pihenésre van szüksége, és száműzhetik mondjuk Szocsiba” – mondta Volker.
Köszöntjük olvasóinknak!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az elmúlt nap is eseménydús volt, a legfontosabb hírek az alábbiak voltak:
Teljes pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.