Az olasz kormány szerint az orosz Wagner-zsoldoscsoport a „hibrid hadviselés” részeként felhasználja a menekülteket, és ezreket irányít át a Földközi-tengeren, hogy megbüntesse Olaszországot Ukrajna támogatása miatt.
Idén megugrott az olasz partokat elérő illegális bevándorlók száma – mintegy 20 ezer főt regisztráltak, ami több mint háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában érkezett bevándorlók számának.
Csak az elmúlt három napban 4500-an érkeztek Olaszországba, többségük szubszaharai afrikai és bangladesi – írja a Telegraph.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése. Tartsanak velünk szerdán is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:
Hollandia aknakeresőket, drónvadász radarokat és egy M3-as rendszert ad Ukrajnának a hidak gyors építéséhez – közölte a védelmi minisztérium.
Norvégia 12 milliárd norvég korona (mintegy 413 milliárd forint) értékben hat új Seahawk típusú helikoptert vásárol a Sikorsky/Lockheed Martintól, hogy növelje a felügyelete alá tartozó nyílt vizek védelmét – közölte a norvég védelmi miniszter kedden.
Az első szállítmány 2025 nyarára várható, ezt követően 2027-ig érkeznek folyamatosan újabb gépek a skandináv országba.
„A helikopterek alkalmazása erősíti az országos felügyeletet, a hadsereg felkészültségét és jelenlétünket az északi térségekben” – mondta Björn Arild Gram.
A NATO-tag Norvégia kétmillió négyzetkilométeres nyílt vízi terület felügyeletéért felelős.
Emellett a Skandináv-félsziget sarkvidéki részén körülbelül 200 kilométer hosszú közvetlen határa van Oroszországgal, az orosz hadsereg Északi Flottájának és nukleáris tengeralattjáróinak bázisa ráadásul a szintén sarkvidéki Kola-félszigetnél található.
Oslo júniusban jelentette be, hogy üzemen kívül helyezi az NH90-es katonai helikopterflottáját, és visszatérítést követelt az Airbus helikopterekért felelős konzorciumától, amiért a járművek „vagy megbízhatatlanok voltak, vagy késve szállították le őket – ha egyáltalán megérkeztek”.
Norvégia Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt novemberben magasabb szintre emelte a hadsereg készültségét, és több embert rendelt ki az operatív feladatok ellátására. Oslo emellett az Északi Áramlat gázvezetékek szeptemberi felrobbantása miatt katonai felügyeletet rendelt el az ország tengeri olaj- és gázkitermelő fúrótornyaihoz, és miután az Európai Unióba irányuló orosz földgázexport visszaesett, Norvégia lett Európa legnagyobb gázszállítója.
Az olasz kormány szerint az orosz Wagner-zsoldoscsoport a „hibrid hadviselés” részeként felhasználja a menekülteket, és ezreket irányít át a Földközi-tengeren, hogy megbüntesse Olaszországot Ukrajna támogatása miatt.
Idén megugrott az olasz partokat elérő illegális bevándorlók száma – mintegy 20 ezer főt regisztráltak, ami több mint háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában érkezett bevándorlók számának.
Csak az elmúlt három napban 4500-an érkeztek Olaszországba, többségük szubszaharai afrikai és bangladesi – írja a Telegraph.
Hónapok óta tartanak a véres, kegyetlen harcok Bahmutnál. Oroszország mindenképpen szeretné elfoglalni a várost, de nincs könnyű dolguk az inváziós erőknek: Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője elismerte, hogy az ukrán erők ádázul küzdenek Bahmutban, mondván, „minden méterért harcolnak”.
Most Gyenyisz Kazanszkij ukrán újságíró tett közzé egy új videót Bahmutról. A felvételek tanúsága szerint a város mostanra gyakorlatilag elpusztult.
Lengyelország az elkövetkező négy-hat hétben vadászgépeket adhat Ukrajnának – mondta kedden Mateusz Morawiecki miniszterelnök, írja az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió.
Lengyelország azt mondta, hogy egy országkoalíció részeként kész lenne szovjet tervezésű MiG–29-es vadászgépeket küldeni Ukrajnának.
„Ez az elkövetkező 4-6 hétben történhet meg” – mondta Morawiecki egy sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy mennyi időbe telhet, amíg Varsó leszállítja a repülőgépeket.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt napon elszenvedett emberveszteségét mintegy négyszáz főben határozta meg, akik közül nagyjából 150 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.
A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai létesítmények között nevezett meg egy MiG–29-es repülőgépet, három harckocsit, három amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy lőszerraktárt.
Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Donyeckben öt civilt sebesített meg egy drónról ledobott lőszer.
Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő szerdán a közösségi oldalán szólalt meg az ukrajnai háborúról.
„John McCainnek igaza volt. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy gyilkos és gengszter, aki egy új orosz birodalmat akar felépíteni. Ha Ron DeSantis hallaná, hogy az ukrajnai inváziót »területi vitának« nevezi, McCain megfordulna a sírjában. Mi lett az egykor nagyszerű Republikánus Pártból?” – tette fel a kérdést a politikus.
A RIA Novosztyi hírügynökség azt írta, hogy az orosz egységek Artemivszkben (Bahmutban) ellenőrzésük alá vonták a Vosztokmas vállalat egyik telephelyét az Artemivszki Színesfém-feldolgozó Üzemben (AZOM).
December 20-án még Zelenszkij tüntetett itt ki ukrán katonákat
– írta a hírügynökség.
Az ukrán sajtó azt megelőzően számolt be Zelenszkij bahmuti látogatásáról, hogy az ukrán elnököt december 21-én a washingtoni Fehér Házban fogadta amerikai hivatali partnere, Joe Biden amerikai elnök. Az orosz média egy része akkor megkérdőjelezte, hogy az ukrán államfő valóban megfordult-e az ostromlott városban.
Az 1954-ben felépült AZOM a RIA Novosztyi szerint a város központjában található. Az üzem alatt, amelyet úgy terveztek, hogy egy esetleges nukleáris konfliktusban is fennmaradjon, kiterjedt föld alatti járathálózatot építettek ki.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat csecsenföldi különleges egység parancsnoka kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Artemivszkben mintegy 7-10 ezer ukrán katona maradhatott. Ezek – állítása szerint – főleg területvédelmi egységek, a jobban képzett csapatokat az ukrán hadvezetés már kivonta.
Elrendelte a nagy pontosságú fegyverek gyártásának megduplázását Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint Sojgu a Taktikai Rakétafegyverek Vállalatnál (KTRV) tett látogatása során kijelentette, hogy az állami védelmi megrendelés rendben teljesül, azonban még az idei termelésnövekedést figyelembe véve is elrendelte a precíziós fegyverek gyártásának megduplázását.
Azt mondta, hogy ehhez a vállalatnak mind a jól képzett szakemberek, mind a termelési kapacitás terén megvannak a tartalékai, ezért „a feladat nehéz, de végrehajtható”.
Az orosz erők kedden rakétacsapást mértek a Donyeck megyei stratégiai jelentőségű Kramatorszk város központjára, a támadás következtében egy helyi lakos életét vesztette, és legalább hárman megsérültek – közölte Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A tisztségviselő hozzátette: az előzetes információk szerint hat többszintes lakóház rongálódott meg. A főügyészi hivatal később azt közölte, hogy egy orosz rakéta becsapódott az egyik többszintes lakóházba, a romok alól négy sérültet hoztak ki, egyikük azonban a kórházban meghalt. Még folytatják a kutatást túlélők után a romok alatt – tette hozzá a főügyészség.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság közölte, hogy reggel Odessza megyét is orosz légitámadás érte. A tenger felől érkező Szu–24-es repülőgépek négy radarellenes rakétát lőttek ki. A jelentés szerint a rakétákat a tenger felett megsemmisítették, de a tengerparton egy óvodaépületet és több magánházat megrongáltak a lezuhanó rakétadarabok és a robbanáshullám. Személyi sérülés nem történt.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők tüzet nyitottak a régióban lévő Vovcsanszk városára, eltaláltak egy civil személyautót, aminek következtében egy nő életét vesztette.
Az ukrán szakminisztériumok nem erősítették meg azt az orosz bejelentést, amely szerint hatvan nappal meghosszabbították a gabonamegállapodást – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A hírportál tájékoztatása szerint Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte: „jóakaratú gesztusként” meghosszabbították a megállapodást. Moszkva egyúttal kifogásolta, hogy a gabonakezdeményezés keretében nem oldották fel az orosz mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó korlátozásokat, beleértve az orosz ammónia Odessza–Toljatti ammóniavezetéken keresztüli tranzitját sem.
Az ukrán infrastrukturális tárca és a külügyminisztérium képviselői ugyanakkor hivatalosan nem erősítették meg a gabonamegállapodás meghosszabbítását. Ukrajna szerint ugyanis
a gabonakezdeményezés 120 nap helyett csupán 60 nappal történő meghosszabbítása ellentétes az ENSZ-szel és Törökországgal közösen aláírt dokumentumokkal.
A külügyminisztérium megerősítette, hogy Ukrajna nem ért egyet ilyen feltételekkel.
A litván parlament kedden terrorszervezetnek minősítette a Wagner orosz katonai magáncéget, amelyet azzal vádol, hogy súlyos bűncselekményeket követett el Ukrajnában.
Az indoklás szerint a zsoldoscsoport civileket kínzott és ölt meg Ukrajnában, továbbá lakóházakat és egyéb civil létesítményeket vont támadás alá.
Az indítványt Saulius Skvernelis volt miniszterelnök, Laurynas Kasciunas, a kormányzó koalíció egyik képviselője és Zygimantas Pavilionis, a litván parlament külügyi bizottságának elnöke nyújtotta be március elején, a parlament pedig egyhangúlag megszavazta.
A balti ország törvényhozása egyúttal felszólította a többi államot, hogy kövessék példáját.
A litván parlament tavaly májusban már terrorista állammá nyilvánította Oroszországot, az orosz erők Ukrajnában elkövetett támadásait pedig népirtásnak minősítette, és nemzetközi bíróság felállítását sürgette az atrocitások kivizsgálására – számolt be az MTI.
Oroszország nem ismeri el a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Peszkov a The New York Times című lapnak arra a – névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozó – közlésére reagált, amely szerint a hágai bíróság a közeljövőben két, Ukrajnában elkövetett orosz „háborús bűnökkel” kapcsolatos eljárást kíván indítani Oroszország ellen.
Nem ismerjük el ezt a bíróságot, nem ismerjük el ennek a bíróságnak a joghatóságát. Mi ezt gondoljuk erről
– mondta Peszkov.
Emlékeztetett rá, hogy évek óta sem ez, sem más nemzetközi intézmény nem vette a fáradságot, hogy foglalkozzon a polgári infrastruktúrának a ukrán „nacionalisták” általi lerombolásával és a civilek legyilkolásával a Donyec-medencében.
A Nemzetközi Büntetőbíróság, amelyet az 1998-as római statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország (aláírta, de nem ratifikálta), az Egyesült Államok (aláírta, de később visszavonta aláírását) és Kína (nem írta alá).
Oroszország úgy látja, hogy a nácizmus egyre több európai országot kerít hatalmába – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Ruszofil Mozgalom alapító kongresszusának keddi moszkvai megnyitóján.
Nemcsak neonácizmust látunk, hanem azt is, hogy a közvetlen nácizmus egyre több európait kerít hatalmába. Látjuk, ahogy a szemünk előtt rombolják le a történelmet, rombolják le a szent emlékműveket, amelyek egyébként nemcsak a Szovjetunió népei katonáinak állítanak emléket, hanem amelyeket a nagy háborúban velünk együtt harcoló szövetségesek tiszteletére állítottak, legyenek franciák, csehek, szlovákok, más népek
– mondta.
Lavrov hangoztatta, hogy a Nyugat háborúra kényszeríti Oroszországot, mert világuralmának akadályát látja benne.
„Az angolszász világ az AUKUS típusú blokkstruktúrák létrehozásával, a NATO katonai infrastruktúrájának ázsiai előmozdításával egy nagyon komolyan veendő, sok-sok évre szóló konfrontációt jelent be. Mert nem látom, hogy a nagy ázsiai civilizációk hogyan fognak ehhez tisztelegni, ahogyan az Európai Unió, sajnos, megtette, hogyan fognak szófogadóan engedelmeskedni Washington és más angolszász kollégák terveinek” – fogalmazott Lavrov.
Lemondott tisztségéről Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója – közölte az LB.ua saját forrásokra hivatkozva.
A honlap szerint a Luhanszki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője már szerdán, március 15-én bejelentheti döntését. A lemondás állítólag összefügg Hajdaj kazahsztáni ukrán nagyköveti kinevezésével.
Az új nagykövet kinevezését jövő héten hagyhatják jóvá, miután az országban március 19-re tervezett előrehozott parlamenti választásokat tartanak. A luhanszki adminisztráció élére helyette egy katonatiszt kerülhet – az elnöki hivatalnak több jelöltje is van a tisztségre.
Szerhij Hajdaj kormányzói tisztségéből való felmentéséről és az új kinevezéséről szóló információkat Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő is megerősítette.
Elmondása szerint mindezt lefilmezték, és pszichológiai nyomást gyakoroltak rá, azzal fenyegették, hogy nyilvánosságra hozzák a videókat.
Az Orosz Föderáció 143. motorizált lövészezredének elfogott gránátvetője, Vitalij Trofimov beszélt parancsnokai „szórakoztatásáról”.
A Keresd a sajátod Telegram-csatorna szerint a mozgósított megszálló, miközben ukrán katonákkal kommunikált, azt mondta, hogy automatikusan a gyalogsághoz kerültek, mivel nem volt elég katonai felszerelés az egység számára – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Ugyanakkor a parancsnokok kigúnyolták a személyzetet. Egy evés után, ahol alkoholt is fogyasztottak, az egyik parancsnok ok nélkül megcsonkította az arcát.
„Kib…tt parancsnokok, b…ott parancsnokok. Folyamatosan olyan helyekre terelik az embereket, ahol semmit sem gondoltak át, semmit sem terveztek meg. Másodszor, filmeznek minket, megaláznak minket, megfenyegetnek, hogy ezeket a videókat elküldik a csatornáknak, ha nem hallgatunk rájuk. Arra kényszerítettek, hogy meztelenül táncoljunk” – mondta az elfogott orosz katona.
Az orosz katonák elfoglalták az AZOM nevű vasmű egy részét Bahmutban.
A Wagner-csoport hétfőn közölte, hogy behatoltak a létesítménybe. Most az oroszok azt állítják, hogy azóta is foglalják a gyár egy részét.
December 20-án Zelenszkij itt adott át kitüntetéseket az ukrán katonáknak
– mondta az orosz állami hírügynökség forrása.
A Wagner-zsoldosokról, illetve Zelenszkij korábbi látogatásáról készült fotók az alábbi bejegyzésben megtekinthetők.
Az orosz állami hírügynökség tett közzé egy videót arról, hogy miként képzik ki Donyeckben az önkéntes rohamosztag-alakulatok tagjait.
Az RIA Novosztyi szerint az egység Oroszország különféle területeiről érkező önkénteseket képez ki alapvető harci ismeretekre és elsősegélynyújtásra. A kiképzést a Viking nevű különleges műveleti egység veteránjai hajtják végre.
Az egyik kiképző szerint a tréning alatt olyan viszonyok közt próbálják kiképezni a katonákat, mint amilyenek a fronton, a lövészárkoknál is várják őket: éleslőszerekkel lőnek és robbantanak is a közelükben, hogy „legalább nagyjából érezzék, mivel szembesülhetnek majd a valós viszonyok közt”.
„100 százalékban ruszofil, és 1 millió százalékban orosz vagyok” – ezt mondta kedden Steven Seagal.
A Vlagyimir Putyin által nemrég kitüntetett amerikai színész a Nemzetközi Ruszofil Mozgalom első kongresszusán beszélt erről, amely kedden vette kezdetét. Seagal mellett várhatóan Szergej Lavrov, és az a Konsztantyin Malofejev is beszédet mond a kongresszuson, akit nemrég megpróbáltak megölni.
Kedden megkezdődött a Nemzetközi Ruszofil Mozgalom első kongresszusa.
Az orosz állami hírügynökség szerint több mint 40 ország képviselője lesz ott a találkozón. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy táviratban üdvözölte a ruszofilokat.
Mint írta: a mozgalom az oroszok és más népek közti bizalmas, barátságos viszonyra vezethető vissza. Ezeknek a hagyományoknak hosszú története van, és
annak ellenére is életben maradtak, hogy ma számos állam szándékosan gerjeszti az oroszellenes hisztériát, hogy a honfitársainkat és a velük szimpatizálókat elnyomják, és hogy a nagy orosz klasszikusokat is cenzúrázzák, amelyek a világörökség részét képezik
– mondta Putyin, majd hozzáfűzte azt is, Oroszország nagyra értékeli azokat, akik elutasítják a nemzetközi ruszofób kampányt.
A nyugati támogatások nélkül Ukrajna csődbe menne – erről írt Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök egy Telegram-posztban.
Emlékeztetett arra, hogy az idei ukrán költségvetésbe 9,9 milliárd dollárt ad az Egyesült Államok, az Európai Unió pedig 18 milliárd euróval segít,
De Ukrajnának még így is nagyjából 10 milliárd dolláros deficitje van.
Emiatt az, hogy a fizetéseket, a nyugdíjakat és a szociális támogatásokat Ukrajna fizetni tudja-e, teljesen a Nyugattól függ. Ha a nyugati támogatás leáll, akkor Ukrajna azonnal csődbe megy – írta.
Az orosz hatóságok elfogtak egy férfit a Herszoni területen, aki fel akarta gyújtani az orosz zászlót, de kis híján ő maga lett a lángok martaléka.
Az őrizetbe vett férfi elmondta, hogy az egyik épületről lopta el a zászlót, miután berúgott, és ekkor döntött úgy, hogy elégeti. A gyújtogatás közben a lángok elszabadultak, és kis híján az egész telket és a gyújtogatót is megégették.
Az orosz állami hírügynökség szerint a 34 éves férfi már korábban is azért került a figyelmükbe, mert részegen verekedett. A rendőrségen elnézést kért a tette miatt, és az is kiderült, hogy korábban Kelet-Ukrajnában harcolt az oroszpárti szakadárok ellen.
Az amerikai elnök közös sajtótájékoztatón tett vicces kijelentést.
Joe Biden a Missouri nevű amerikai hadihajó legénységét szólította meg a sajtótájékoztató közben, mire a legénység válaszolt neki. „Látom őket, szép vigyázzban állnak. Mondhatom nekik azt, hogy »pihenj!«?” – kérdezte a jelenlévőktől Joe Biden, majd azt is hozzátette:
Végül is én vagyok a főparancsnok, nem igaz?
Az amerikai alkotmány értelmében a mindenkori elnök egyben a hadsereg legfőbb parancsnokának is számít.
Oroszország csak akkor hajlandó az ukrajnai konfliktus békés rendezéséhez, ha Ukrajna lemond a Donyecki, Luhanszki, Herszoni és Zaporizzsjai területekről – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A Sky News szerint Peszkov úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának figyelembe kell vennie az „új realitásokat”. Az oroszok tavaly ősz óta többször is közölték ugyanezt, Ukrajna és a Nyugat azonban elutasítja azt, hogy elfogadják a nemzetközileg elismerten Ukrajnához tartozó területek elcsatolását.
Valószínűsíthető, hogy Finnország előbb csatlakozik majd a NATO-hoz, mint Svédország – közölte kedden Ulf Kristersson svéd miniszterelnök. Hozzátette azt is: mindemellett csak idő kérdése, hogy Svédország is csatlakozzon a katonai szövetséghez.
A The Guardian emlékeztetett arra, hogy Törökország egyelőre egyik ország csatlakozását sem hagyta jóvá, de a svédek csatlakozásával kapcsolatban több kifogásuk van.
A svéd miniszterelnök szerint a tárgyalások csak lassan haladnak, és emiatt nőtt meg az esélye annak, hogy a két ország mégsem egy időpontban csatlakozik a NATO-hoz.
A svédek és finnek csatlakozását egyelőre Magyarország sem hagyta jóvá, de a magyar parlament küldöttsége mindkét ország képviselőivel tárgyalt a múlt héten, és azt ígérték, hogy belátható időn belül döntést hoznak ez ügyben.
Kedd délelőtt légiriadót rendeltek el Ukrajna több területén. A The Guardian beszámolója szerint még Kijevben is légiriadót rendeltek el, Odesszában pedig légvédelmi rakéták kilövését észlelték a helyiek.
A Liveupmap oldala szerint két kelet-ukrajnai településen is egy-egy civil halálával járó csapást hajtottak végre az oroszok.
Vovcsanszkban egy 55 éves nő halt meg. Kramatorszkban pedig egy ember meghalt, és további három ember megsérült egy rakétatámadás következtében – ez utóbbiról az ukrán elnök számolt be a Telegram-oldalán.
Körülbelül fél évig bujkált a tavaly szeptemberben az oroszoktól visszafoglalt Harkivi területen egy orosz katona.
A The Guardian szerint az ukrán rendőrök hétfőn vették őrizetbe a 42 éves, civil ruhába öltözött férfit, aki romos, elhagyatott épületekben bujkált Kupjanszk közelében.
A katona azt mondta, hogy az ukránok elől való menekülés közben vesztette el a kapcsolatot az egységével a tavaly ősszel történt ellentámadás idején.
Az ukrán hatóságok vádat emeltek két orosz katona ellen, akik a gyanú szerint megerőszakoltak egy 4 éves kislányt és az édesanyját is.
A bűncselekmény egy Kijev-közeli településen, Brovariban történhetett. A Reuters szerint az elkövetők pisztolyt szegeztek az édesapára, és egy fazékkal megverték, majd megerőszakolták a feleségét, és a kiskorút is szexuálisan zaklatták.
A Reuters úgy tudja, hogy a két vádlott (egy 32 és egy 28 éves katona) közül az idősebbik már meghalt a háborúban, a fiatalabbik azonban visszatérhetett Oroszországba. A hírügynökségnek sikerült elérnie a fiatalabb katona testvérét, aki viszont azt mondta, hogy a testvére meghalt (de erre egyelőre nem találtak bizonyítékot).
Az ukrán vádhatóság az az egység, amelyhez a katonák tartoztak, több hasonló bűncselekményt is elkövetett Brovariban (ezek egy részéről már korábban beszámolt a külföldi sajtó).
Alekszej Muhin orosz politológus, a Kreml-közeli Valdaj Klub tagja azt mondta: Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezére a „bekerítés veszélyének” teszi ki a zsoldosait.
Muhin szerint Prigozsin politikai babérokra tör, és eközben állandóan bűnbakokat keres a Wagner veszteségei miatt, és igyekszik eltagadni a támogatást, amelyet az orosz hadvezetéstől kap.
A politológus azt is közölte, hogy szerinte Jevgenyij Prigozsin a bekerítés veszélyének tette ki a fegyvereseit a városban, mivel attól tartanak, hogy egy ukrán ellentámadás indulhat. Állítása szerint a Wagner-vezér állandóan azt követeli, hogy az orosz hadsereg többi katonája fedezze az ő szárnyukat.