Dollármilliárdos nyereségekkel zárták a tavalyi évet a legnagyobb olajcégek, miután az orosz–ukrán háború következményeként alaposan emelkedtek a származékok árai.
Az Aramco 161,1 milliárd dolláros, napi árfolyamon 58 442 milliárd forintos rekordprofitot könyvelt el – idézte a szaúdi óriáscég jelentését a BBC. Összehasonlításul: a tavalyi magyar éves GDP a becslések szerint 180 milliárd dollár körül várható.
A szaúdi nyereség 46,5 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, és mértékében nemcsak az olajár, hanem a megnövelt kitermelés is szerepet játszott.
Az Aramco az újabb azoknak az energetikai vállalatoknak a sorában, amely rekordnyereségről számolt be, miután Oroszország 2022 februárjában indított ukrajnai invázióját követően az energiaárak megugrottak.
Korábban az amerikai Exxon 55,7 milliárd dolláros, 20 200 milliárd forintos, a brit Shell pedig 39,9 milliárd dolláros, 14 470 milliárd forintos nyereséget könyvelt el.
Remek évet zárt a Mol is, amelynek a tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye 1773,9 milliárd forintra rúgott az előző évi 1071,9 milliárd forint után.
Kedvezményezettjei, a kormány által létrehozott három vagyonkezelő alapítvány egyaránt több mint 60-60 milliárd forintos osztalékkal számolhat.
A szaúdi Aramco 19,5 milliárd dolláros, 7000 milliárd forintos osztalékot hirdetett csak a tavalyi év október–decemberi időszakára, amit ebben a negyedévben fizetnek ki. Az osztalék jobbára a rijádi kormányt illeti, amely a vállalat részvényeinek csaknem 95 százalékát tudhatja a magáénak.
A Brent nyersolaj, az irányadó olajár jelenleg hordónként 82 dollár körül mozog. Tavaly márciusban, Oroszország inváziója után, majd júniusban az ár meghaladta a hordónkénti 120 dollárt.
„Az Aramco tavaly meglovagolta a magas energiaárak hullámát” – szögezte le Robert Mogielnicki, a washingtoni Öböl-államok Intézetének munkatársa.
Az Aramco eredményeit „a növekedő nyersolajárak, a megnövekedett értékesítési mennyiség és a finomított termékek javuló árrése segítette” – tette közzé a vállalat.
Várakozásaink szerint a kőolaj és a földgáz a belátható jövőben is alapvető fontosságú marad
– közölte az Aramco elnök-vezérigazgatója.
A kihívások kezelése érdekében a vállalat nemcsak az olaj-, gáz- és vegyipari termelés bővítésére fog összpontosítani, hanem az új, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású technológiákba is befektet – mondta Amin Nasszer.
Az általa vezetett cég – a világ második legértékesebb vállalata az amerikai Apple mögött – az éghajlatváltozást kiváltó üvegházhatású gázok egyik fő kibocsátója.
„Megdöbbentő, hogy egy vállalat egyetlen év alatt több mint 161 milliárd dolláros nyereséget termel a fosszilis tüzelőanyagoknak, a klímaválság legnagyobb okozójának az értékesítéséből” – állapította meg elkeseredetten az Amnesty International főtitkára az Aramco bejelentésére reagálva.
Annál is inkább megdöbbentő, mert a többlet a globális megélhetési válság idején halmozódott fel, és az energiaáraknak az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatti emelkedése segítette elő
– tette hozzá Agnès Callamard.
A British Petrol részvényei és profitja is kilőtt azt követően, hogy a vállalat letett a zöld átállás egy részéről. A BP éves nyeresége tavaly több mint megkétszereződött, és elérte a 28 milliárd dollárt, 10 157 milliárd forintot, ami tovább növelte a világ olajipari nagyvállalatainak jelenlegi rekorderedményét.
Az amerikai Exxon nyereségét mellesleg egyenesen „felháborítónak” nevezte a Fehér Ház még januárban. A kormányzat szerint „az amerikaiak kénytelenek voltak magas árat fizetni a kutaknál” az orosz invázió miatt.
Szaúd-Arábia egyébként a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének, az OPEC-nek a legnagyobb termelője.
Az öböl menti királyságot számos emberi jogi visszaélés miatt bírálták: a szomszédos Jemenben zajló konfliktusban való részvétele, Dzsamál Hasogdzsi újságíró 2018-as meggyilkolása, a másként gondolkodók bebörtönzése és a halálbüntetés széles körű alkalmazása miatt.
Az Aramco bejelentésével szinte egyidejűleg Irán közölte, hogy olajexportja elérte a legmagasabb szintet az amerikai szankciók 2018-as újbóli bevezetése óta. A kivitel 83 millió hordóval nőtt az előző 12 hónaphoz képest – közölte az olajminiszter.
Teherán elsősorban Kínába és Venezuelába növelte a szállításait.
Exportbevételei jelentősen visszaestek azok után, hogy Donald Trump akkori amerikai elnök öt éve kilépett a mérföldkőnek számító nukleáris megállapodásból, az ún. atomalkuból.
Az amerikai szankciók, továbbá a hanyag gazdálkodás és a korrupció eredményeként az iráni gazdaság az elmúlt évtizedben nem tudott érdemi növekedést felmutatni. Egyes becslések szerint volumene még mindig 4-8 százalékkal kisebb, mint 2010-ben volt.
(Borítókép: Simon Dawson / Bloomberg / Getty Images)