Ez a poszt a következő Percről percre része:
Lengyel nagykövet: elképzelhető, hogy be kell lépnünk a háborúba
-
Lengyelország a legtöbb uniós ország érdekeivel ellentétesen próbálja a lehető legmélyebben bevonni az Európai Uniót az ukrajnai konfliktusba – mondta Thierry Mariani francia európai parlamenti képviselő a TASZSZ hírügynökségnek.
A francia politikus szerint a lengyel vezetés átlépett egy határt, és nem tűnik úgy, hogy visszakozna, ez pedig akár eszkalációhoz is vezethet. Mariani viszont úgy látja, az uniós tagállamok jelentős többsége aggodalommal figyeli a lengyel megnyilvánulásokat.
Lengyelország számára rendkívül veszélyes következményei lehetnek, ha katonai repülőgépeket küld Ukrajnába. Eddig az Egyesült Államok sem hozott ilyen döntést
– fejtette ki véleményét Thierry Mariani azzal kapcsolatban, hogy Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön bejelentette: napokon belül Ukrajnába küldhetnek néhány MiG–29-es repülőgépet. A háború kezdete óta ez lenne az első alkalom, hogy a NATO vadászgépeket ad át Ukrajnának.
Varsó most túl messzire ment. Ez egy újabb lépés afelé, hogy az EU bajba sodorja az egész kontinenst. Minden ilyen lépés közelebb visz a konfliktusban való közvetlen részvételhez, és fennáll annak a veszélye, hogy tényleg belekerülünk a háborúba, pedig biztos vagyok benne, hogy a többség ezt nem akarja
– fogalmazott a francia EP-képviselő.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Magyarország területére 2023. március 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 5672 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4998 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 82 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 18-án 28 ember, közülük 6 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
-
Hszi Csin-ping kínai elnök oroszországi állami látogatása lesz első külföldi útja azóta, hogy újraválasztották a Kínai Népköztársaság elnökévé. Az út pedig a barátság, az együttműködés és a béke útja lesz – közölte a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A látogatás a kínai–orosz átfogó stratégiai koordinációs partnerség új korszakra vonatkozó fejlesztési tervét hivatott felvázolni
– mutat rá az ügynökség.
Az ügynökség szerint a látogatás „a két ország közötti együttműködést is előresegíti, és erős lendületet ad a béke és a jólét fenntartására irányuló törekvéseknek, hogy közösen építsünk egy olyan közösséget, amely közös jövőt biztosít az emberiség számára”.
-
Az orosz fővárosban az összes európai ország zászlaját eltávolították az Európa térről – közölték a NEXTA hírcsatorna Twitter-oldalán.
Itt az ideje, hogy átnevezzék Eritrea térre
– viccelődött a hírcsatorna (Eritrea az egyetlen afrikai ország, amely az ENSZ Közgyűlésének azon határozata ellen szavazott, amelyben azt követelték, hogy Oroszország vonja ki katonai erőit Ukrajnából – szerk.)
-
Lengyelország a legtöbb uniós ország érdekeivel ellentétesen próbálja a lehető legmélyebben bevonni az Európai Uniót az ukrajnai konfliktusba – mondta Thierry Mariani francia európai parlamenti képviselő a TASZSZ hírügynökségnek.
A francia politikus szerint a lengyel vezetés átlépett egy határt, és nem tűnik úgy, hogy visszakozna, ez pedig akár eszkalációhoz is vezethet. Mariani viszont úgy látja, az uniós tagállamok jelentős többsége aggodalommal figyeli a lengyel megnyilvánulásokat.
Lengyelország számára rendkívül veszélyes következményei lehetnek, ha katonai repülőgépeket küld Ukrajnába. Eddig az Egyesült Államok sem hozott ilyen döntést
– fejtette ki véleményét Thierry Mariani azzal kapcsolatban, hogy Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön bejelentette: napokon belül Ukrajnába küldhetnek néhány MiG–29-es repülőgépet. A háború kezdete óta ez lenne az első alkalom, hogy a NATO vadászgépeket ad át Ukrajnának.
Varsó most túl messzire ment. Ez egy újabb lépés afelé, hogy az EU bajba sodorja az egész kontinenst. Minden ilyen lépés közelebb visz a konfliktusban való közvetlen részvételhez, és fennáll annak a veszélye, hogy tényleg belekerülünk a háborúba, pedig biztos vagyok benne, hogy a többség ezt nem akarja
– fogalmazott a francia EP-képviselő.
-
Szombaton öt irányból több mint 80 támadást vert vissza az ukrán hadsereg az orosz erőkkel szemben – állítja az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának vasárnap reggeli jelentése.
A vezérkar közlése szerint az oroszok a donyecki és luhanszki régiók teljes elfoglalására összpontosítanak. Emellett Limanszkij, Bahmutszkij, Avdejevszkij, Marinszkij és Minersz irányaiba is vezetnek támadásokat.
-
Ukrajna leghíresebb és legsikeresebb harckocsidandárját, az 1. harckocsidandárt is felőrölték a bahmuti harcokban.
A Kyiv Independent részletes cikket írt a dandár háborús szerepvállalásáról. Mint írták, az invázió kezdete után a dandár nagy érdemek szerzett Csernyihiv városának védelmében.
A bekerített városban többszörös túlerővel néztek szembe, és még így is képesek volt visszaszorítani a páncélosokkal is támogatott orosz csapatokat.
Most azonban a bahmuti harcokban ők is jelentős veszteségeket szenvedtek el a dandár egyik katonája – egy szakasz parancsnoka – szerint, ráadásul arra számítanak, hogy a közeljövőben újabb orosz támadások érkezhetnek.
A dandár katonája azt is hozzátette, hogy a T–64-es tankjaikból kihozzák, amit csak lehet, de sok esetben már a járművek üzemeltetését is alig tudják megoldani, ezért nagy szükségük lenne a Nyugatról érkező modern harckocsikra.
Vannak olyan helyzetek, amikor 3-5 tankot küldünk azért, hogy visszaszorítsuk őket [egy áttörésnél], és ebből 2-3-nak nem sikerül tüzelnie
– vázolta a katona a Kyiv Independentnek nyilatkozva.
-
A brit védelmi minisztérium szombaton tett közzé egy videót arról, hogyan képzik ki az ukránokat a Challenger 2-es harckocsikra.
A modern harckocsik átadását még néhány hónapja jelentették be a britek. A minisztérium közleménye szerint összesen 14 harckocsit, valamint az azok üzemeltetéséhez szüksége muníciót adják át Ukrajnának a „most zajló szabadságharcához”.
-
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el. Az előző nap legfontosabb hírei a következők voltak:
- Orosz csapások miatt légiriadót rendeltek el Ukrajnában.
- Kiderült, hogy az EU egy megállapodás értelmében újabb tüzérségi lőszerekkel segíti Ukrajnát.
- Az oroszok és az amerikaiak is reagáltak a Vlagyimir Putyin ellen kiadott elfogatóparancsra.
- Újabb hadijelentés érkezett a hónapok óta ostromolt Bahmutból.
- Vlagyimir Putyin aláírt egy újabb törvényt, amely az ukránokat érinti.
- Az orosz elnök szombat délután a Krím félszigetre érkezett. Ez volt az első alkalom, hogy háborús övezetnek minősülő területen tett látogatást.
- Kiderült, hogy az orosz fél újabb mozgósításra készülhet, és a Wagner-csoport is újabb harcosokat toboroz.
- A török elnök részletesen beszélt arról, hogy megszületett az egyezség az orosz–ukrán gabonamegállapodás meghosszabbításáról.
- Jelentették, hogy a megszállt területeken orosz állampolgárság felvételére kényszerítik az ukránokat, máskülönben nem kapnak fizetést és szociális támogatásokat.
- A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze elmondta, hogy szerinte tényleg van esély arra, hogy Putyin a tárgyalóteremben végzi.
- Az ukrán miniszterhelyettes arról beszélt, hogy kiképzés nélkül senkit sem küldenek a frontra.
Tartsanak velünk ma is!