Mint beszámoltunk róla, Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton délután a Krím félszigeten tett előre be nem jelentett látogatást a terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében megrendezett referendum kilencedik évfordulóján.
Az orosz államfő később Mariupolban tett munkalátogatást. Putyin a háború kitörése óta először utazott a szomszédos országba. Az utazásra néhány nappal az után került sor, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki az orosz elnökkel szemben.
Mariupol felkeresése az első ismertté vált alkalom, hogy Putyin az Ukrajna ellen tavaly februárban elindított „különleges hadművelet” alatt megszállt területen járt. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban vasárnap azt nyilatkozta:
Vlagyimir Putyin azt tervezi, a következő két-három hétben Oroszország számos régiójába elutazik.
Ezek főként diplomáciai látogatások, illetve a mariupoli utazáshoz hasonló munkalátogatások lesznek – közölte a TASZSZ hírügynökség.
Magyarország területére 2023. március 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 5672 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4998 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 82 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. március 18-án 28 ember, közülük 6 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Hszi Csin-ping kínai elnök oroszországi állami látogatása lesz első külföldi útja azóta, hogy újraválasztották a Kínai Népköztársaság elnökévé. Az út pedig a barátság, az együttműködés és a béke útja lesz – közölte a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A látogatás a kínai–orosz átfogó stratégiai koordinációs partnerség új korszakra vonatkozó fejlesztési tervét hivatott felvázolni
– mutat rá az ügynökség.
Az ügynökség szerint a látogatás „a két ország közötti együttműködést is előresegíti, és erős lendületet ad a béke és a jólét fenntartására irányuló törekvéseknek, hogy közösen építsünk egy olyan közösséget, amely közös jövőt biztosít az emberiség számára”.
Az orosz fővárosban az összes európai ország zászlaját eltávolították az Európa térről – közölték a NEXTA hírcsatorna Twitter-oldalán.
Itt az ideje, hogy átnevezzék Eritrea térre
– viccelődött a hírcsatorna (Eritrea az egyetlen afrikai ország, amely az ENSZ Közgyűlésének azon határozata ellen szavazott, amelyben azt követelték, hogy Oroszország vonja ki katonai erőit Ukrajnából – szerk.)
Lengyelország a legtöbb uniós ország érdekeivel ellentétesen próbálja a lehető legmélyebben bevonni az Európai Uniót az ukrajnai konfliktusba – mondta Thierry Mariani francia európai parlamenti képviselő a TASZSZ hírügynökségnek.
A francia politikus szerint a lengyel vezetés átlépett egy határt, és nem tűnik úgy, hogy visszakozna, ez pedig akár eszkalációhoz is vezethet. Mariani viszont úgy látja, az uniós tagállamok jelentős többsége aggodalommal figyeli a lengyel megnyilvánulásokat.
Lengyelország számára rendkívül veszélyes következményei lehetnek, ha katonai repülőgépeket küld Ukrajnába. Eddig az Egyesült Államok sem hozott ilyen döntést
– fejtette ki véleményét Thierry Mariani azzal kapcsolatban, hogy Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön bejelentette: napokon belül Ukrajnába küldhetnek néhány MiG–29-es repülőgépet. A háború kezdete óta ez lenne az első alkalom, hogy a NATO vadászgépeket ad át Ukrajnának.
Varsó most túl messzire ment. Ez egy újabb lépés afelé, hogy az EU bajba sodorja az egész kontinenst. Minden ilyen lépés közelebb visz a konfliktusban való közvetlen részvételhez, és fennáll annak a veszélye, hogy tényleg belekerülünk a háborúba, pedig biztos vagyok benne, hogy a többség ezt nem akarja
– fogalmazott a francia EP-képviselő.
Szombaton öt irányból több mint 80 támadást vert vissza az ukrán hadsereg az orosz erőkkel szemben – állítja az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának vasárnap reggeli jelentése.
A vezérkar közlése szerint az oroszok a donyecki és luhanszki régiók teljes elfoglalására összpontosítanak. Emellett Limanszkij, Bahmutszkij, Avdejevszkij, Marinszkij és Minersz irányaiba is vezetnek támadásokat.
Ukrajna leghíresebb és legsikeresebb harckocsidandárját, az 1. harckocsidandárt is felőrölték a bahmuti harcokban.
A Kyiv Independent részletes cikket írt a dandár háborús szerepvállalásáról. Mint írták, az invázió kezdete után a dandár nagy érdemek szerzett Csernyihiv városának védelmében.
A bekerített városban többszörös túlerővel néztek szembe, és még így is képesek volt visszaszorítani a páncélosokkal is támogatott orosz csapatokat.
Most azonban a bahmuti harcokban ők is jelentős veszteségeket szenvedtek el a dandár egyik katonája – egy szakasz parancsnoka – szerint, ráadásul arra számítanak, hogy a közeljövőben újabb orosz támadások érkezhetnek.
A dandár katonája azt is hozzátette, hogy a T–64-es tankjaikból kihozzák, amit csak lehet, de sok esetben már a járművek üzemeltetését is alig tudják megoldani, ezért nagy szükségük lenne a Nyugatról érkező modern harckocsikra.
Vannak olyan helyzetek, amikor 3-5 tankot küldünk azért, hogy visszaszorítsuk őket [egy áttörésnél], és ebből 2-3-nak nem sikerül tüzelnie
– vázolta a katona a Kyiv Independentnek nyilatkozva.
A brit védelmi minisztérium szombaton tett közzé egy videót arról, hogyan képzik ki az ukránokat a Challenger 2-es harckocsikra.
A modern harckocsik átadását még néhány hónapja jelentették be a britek. A minisztérium közleménye szerint összesen 14 harckocsit, valamint az azok üzemeltetéséhez szüksége muníciót adják át Ukrajnának a „most zajló szabadságharcához”.
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el. Az előző nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ma is!