Amint várni lehetett, nemcsak a hetek óta tüntető franciák, hanem az ellenzéki pártok ellenszenvét is kiváltotta, hogy Macronék szavazás helyett elnöki rendelettel léptetnék érvénybe azt a nyugdíjreformot, amely már hetek óta megbénítja Franciaország működését. Az ellenzéki pártok célja Élisabeth Borne kormányának megbuktatása, ami közel sem biztos, hogy sikerül.
Élisabeth Borne francia miniszterelnök a politikai életéért küzd, miután az ellenzéki pártok két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak kormánya ellen, amiért Emmanuel Macron francia elnök rendeletben emelte fel 62 évről 64-re a nyugdíjkorhatárt még múlt héten.
A francia elnök azért kényszerült rendeletben elfogadni nyugdíjreformját – pontosabban a francia alkotmány 49.3-as pontját érvénybe léptetni, amely lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy a törvényjavaslat azonnal, szavazás nélkül életbe lépjen –, mert az általa kinevezett Borne-kormánynak az 577 tagú Nemzetgyűlésben mindössze 250 mandátuma van. Mivel a konzervatív Köztársaságiak közül a kormánynak nem sikerült elég képviselőt meggyőznie a javaslat támogatásáról, így az nem ment volna át a francia parlament alsóházán.
Azonban az ellenzék több pártjának sem tetszik a javaslat, így két párt is bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Borne-kormány ellen, hogy így vegyék elejét a nyugdíjreformtörvény életbelépésének, ami Franciaország-szerte hetek óta tüntetéshullámot és sztrájkokat okozott.
Az egyik párt a még Jean-Marie Le Pen által alapított szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés, amelyet Marine Le Pen lemondása után tavaly november óta a párt korábbi EP-képviselője, Jordan Bardella vezet, ezenkívül pedig egy kisebb centrista párt nyújtotta be az indítványt más baloldali pártokkal összefogva.
A France24 információi szerint a két indítványról hétfő délután négykor kezdődik meg a vita a Nemzetgyűlésben, majd utána szavaznak is róla.
A Borne-kormány abban az esetben bukik meg, ha az ellenzék beáll az egyik bizalmatlansági indítvány mögé – többségben pedig ők vannak a rendkívül töredezett Nemzetgyűlésben.
A reform miatt a franciák már hetek óta tüntetnek, ami a hétvégén Macron elnöki rendelete után szintén folytatódott: több francia nagyvárosban, köztük a főváros Párizsban is ezrek vonultak utcára, hogy a nyugdíjkorhatár megemelése mellett a tüntetők szerint vitatott alkotmányos manőver (az alkotmány 49.3-as pontjának életbelépése) ellen fejezzék ki ellenérzésüket.
A hétvégén voltak olyan tüntetők, akik Macron lefejezéséről skandáltak, mondván, XVI. Lajossal is megtették ezt korábban – az államformájára rendkívül büszke Franciaországban az ilyenfajta kijelentések rendkívül szélsőségesnek számítanak, nemcsak amiatt, mert egy politikus halálát vizionáljak, hanem mivel az ilyen államfőellenes megszólalások az ötödik köztársaság elleni nyilatkozatnak is számítanak.
Ezenkívül a tüntetők többször is összecsaptak a rendőrséggel – vasárnap csak Párizsban több mint száz embert vettek őrizetbe.
A tüntetések mellett azonban a szakszervezetek is részt vesznek a demonstrációban. Bejelentették, hogy a héten újabb sztrájkokra kerül sor: céljuk, hogy többek között a tömegközlekedés és a szemétszállítás megbénításával a nyugdíjreform visszavonására kényszerítsék a kormányt.
Ezzel kapcsolatosan azonban megjelentek az ellentüntetők is, bár ők nem a nyugdíjreform mellett, hanem a közlekedés akadályozásával nem értenek egyet: az ír fapados légitársaság, a Ryanair petícióban tiltakozik például a francia légi forgalmi irányítók sztrájkja ellen, ami az elmúlt nyolc hétben több járatot érintett, mint tavaly egész évben.
A mindössze tavaly május óta miniszterelnöki posztot betöltő Borne nem először néz szembe bizalmatlansági indítvánnyal: 2022 júliusában az egykori baloldali elnökjelölt, Jean-Luc Mélenchon által életre hívott baloldali NUPES (magyarul Új Ökológiai és Szociális Népszövetség) koalíció próbálta megbuktatni, miután a júniusi választásokon kormánya összesen 101 mandátumot vesztett a Nemzetgyűlésben, ám Macron továbbra is őt támogatta miniszterelnökként.
Ezután 2022 októberében próbálták ismét megbuktatni a kormányfőt, akkor a NUPES azt kritizálta, hogy Borne a most is használt 49.3-as pontot használva léptetett életbe egy törvényt.
Tavaly mindkét esetben MEGBUKott a bizalmatlansági indítvány, ugyanakkor most Borne közel sincs olyan jó helyzetben.
Egyrészt a jelenlegi miniszterelnökkel először fordul elő, hogy több párt összefogva nyújt be bizalmatlansági indítványt. A kisebb centrista pártok mellé a baloldali pártok is beálltak a Borne megbuktatását célzó indítvány mellé, rajtuk kívül Marine Le Pen is bejelentette: pártja nemcsak benyújt egy javaslatot, hanem minden bizalmatlansági indítványt meg fog szavazni.
Ahhoz, hogy Élisabeth Borne-t leváltsák, az 577 képviselőből 289-nek kellene az indítvány mellett szavaznia, azonban ehhez a szélsőbaltól az ellenzéki centristákon át a Le Pen-féle Nemzeti Tömörülésig nincs meg a kellő szavazatszám.
Hozzájuk kéne csatlakoznia az eddig hol a kormánnyal, hol a kormány ellen szavazó Köztársaságiak 61 tagú frakciójának legalább 27 képviselőjének is.
Ez pedig a Politico információi szerint jelenleg nincs meg – az egykor még Nicolas Sarközy korábbi elnök által alapított párt képviselői közül eddig csak tízen jelezték, hogy meg fogják szavazni a bizalmatlansági indítványt, ami közel sem elegendő.
Aurore Bergé, a kormánypártok frakcióvezetője vasárnap a bizalmatlansági indítványról úgy nyilatkozott, hogy az egy kérdésről szól: a nyugdíjreform nélkülözhetetlen vagy elviselhetetlen a francia nép számára – utalva arra, hogy az Európa egészére jellemző öregedés a francia társadalmat is utolérte, a jelenlegi nyugdíjkorhatár így pedig a kormány szerint nem fenntartható.
Míg a pénzügyminiszter, az uniós szinten épp Németországgal hadakozó Bruno Le Maire szombaton úgy fogalmazott, hogy a reform nélkülözhetetlen, arra kérte az ellenzéki képviselőket, ne szavazzák meg egyik bizalmatlansági indítványt sem.
Jó ötlet-e megdönteni a kormányt és politikai zűrzavart okozni a nyugdíjreform miatt? A válasz egyértelműen nem
– fogalmazott.
Egyes elemzők arra számítanak, ha marad, ha bukik a kormány, Macron akkor is új miniszterelnököt fog kinevezni, hogy a nyugdíjreform kapcsán megtépázott imázsát így próbálja meg visszaállítani.
Az AFP-nek nyilatkozó szakértő, Bruno Cautres úgy látja, Macronnak Borne leváltása jár a legkisebb kockázattal, hogy lendületet szerezzen. Ugyanakkor mivel a társadalmat megosztó nyugdíjreform és hasonló szakpolitikák maradnak, így alapvetően nem várja, hogy Borne lehetséges elbocsátása – amennyiben a Nemzetgyűlés nem buktatja meg – túl sok haszonnal járna a francia elnök számára.
Emellett Cautres arra is felhívja a figyelmet: a mostani, meglehetősen érzelmes időszakban nem valószínű, hogy Macron azonnal miniszterelnök-cserére vállalkozna, az ugyanis nem megnyugtatná a jelenleg kialakult helyzetet, hanem esetleg még fokozná is.
(Borítókép: Emmanuel Macron és Élisabeth Borne 2022. július 14-én. Fotó: Philip Rock / Anadolu Agency / Getty Images)