Csütörtökön kezdődik az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése. A Charles Michel vezette uniós szerv tagjai több témát is érintenek, a legfontosabb azonban továbbra is Oroszország és annak nemzetközi szerződésekkel szembemenő háborúja.
Február 9-e után ismét Brüsszelben találkoznak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői. A legutóbbi, leginkább a migráció kérdésével és Oroszország ellen meghozott tizedik szankciós csomaggal foglalkozó EU-csúcs után a főbb napirendi pontok továbbra is Oroszország háborúja, illetve a gazdaság.
A háború kapcsán a tagállamok vezetői több témában is tárgyalni fognak. Egyrészt rámondhatják az igent a hétfői Külügyi Tanács ülésén megállapodott 1+1 milliárd euró értékű, Ukrajnának szánt lőszertámogatásra.
Mint azt részletesen bemutattuk, az uniós külügy- és védelmi miniszterekből álló szerv azt vizsgálta, hogyan lehetne felgyorsítani az Ukrajnának szánt lőszerek szállítását, illetve pótolni az EU-tagállamok kieső készleteit.
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell által benyújtott javaslat szerint a tagállamok a vakcinákhoz hasonlóan közösen vásárolnak egymilliárd euró értékben lőszert, továbbá az Európai Békeprogram keretén belül is további egymilliárd euró értékben vesznek lőszert, amivel a tagállamok kieső készleteit pótolják.
A Külügyi Tanács már elfogadta Borell javaslatát – Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint a magyar kormány csak általános békecélokra fizet be a közös kasszába –, azonban a végső szót a tagállamok vezetői mondják ki. Túl sok meglepetés nem várható, ha a kormányok szakminiszterei valamiben megállapodnak, általában a kormány- és államfők is megszavazzák azt.
Azonban arról a külügyminisztereknek nem sikerült megállapodni, hogy a közös lőszerbeszerzés kapcsán EU-n kívüli gyártóktól is vásároljanak-e.
Franciaország mellett Németország is azt szeretné, hogy az EU-n belül maradjon a lőszerbeszerzésre szánt kétmilliárd euró. Ugyanakkor a tagállamok hadiiparainak a kapacitása nem biztos, hogy még idén ki tudná elégíteni a keresletet, így kérdés, hogy Ukrajna mikor juthat hozzá az egymillió, leginkább 155 mm-es tüzérségi lőszerhez, amennyiben az EU végül nem von be külső szereplőket. Emiatt fontos vita előtt állnak az állam- és kormányfők.
A háború kapcsán emellett a Tanács vizsgálni fogja azt is, hogy a háborús bűncselekményeket elkövető személyeket hogyan lehetne elszámoltatni, illetve hogyan lehetne fokozni az Oroszországra gyakorolt kollektív nyomást.
Ugyanakkor a legérdekesebb kérdés, amiről tárgyalnak, hogy
az EU-n belül befagyasztott orosz pénzügyi eszközöket hogyan lehetne Ukrajna újjáépítésére szánni.
Erről már a legutóbbi, február 9-i csúcson is tárgyaltak, majd a csúcsot lezáró szövegben is érintették, igaz, csak annyira, hogy az EU fokozza az erre irányuló erőfeszítéseit – vélhetően azért nem sikerült valami konkrétabban megállapodniuk az állam- és kormányfőknek, mert már a csúcsot előkészítő tárgyalásokon sem volt egyetértés a tagállamok között, hogy a nemzetközi jogot sértené-e egy ilyen lépés, vagy nem.
A mostani EU-csúcson a háború kapcsán ezek mellett érintik a globális élelmezésbiztonság kérdését is. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert a múlt héten majdnem meghiúsult az oroszok és ukránok közötti gabonaegyezmény meghosszabbítása – végül megállapodtak benne a felek –, illetve a klímaváltozás miatt a jövőben kihívásokkal nézhetnek szembe a termesztők.
A csúcsot ezenkívül a gazdasági és energetikai kérdések fogják dominálni. A gazdaság kapcsán a tagállamok átbeszélik, hogy az uniós kereskedelempolitikának milyen geopolitikai vonatkozásai vannak, illetve tárgyalni fognak a 2023. évi európai szemeszterről is, azaz a gazdaság-, költségvetési, munkaügyi s szociálpolitikák tagállamok közötti koordinációjáról.
A geopolitikai vonatkozásban a legfontosabb kérdés az orosz, illetve bizonyos termékek esetén a Kínának kitett uniós függőség megszüntetése lesz. Míg Oroszország kapcsán ez egyértelműen az energiahordozók kapcsán áll fent, amiről a háború kitörése óta a tagállamok fokozatosan válnak le, míg Kína kapcsán például a csipek, illetve bizonyos nyersanyagok kapcsán van függőségi viszony az EU-tagállamok és az ázsiai ország között.
A vezetők két fontos, az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság által nemrégiben benyújtott rendeletjavaslattal is foglalkoznak. Az egyik a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály, a másik pedig a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály.
Míg előbbi leginkább arról szól, hogyan lehetne kizöldíteni a tagállamok iparait és elérni a klímasemlegességet 2050-ig, utóbbi a Kínával való kitettséggel számolna le.
Utóbbi kapcsán túl sok vita nem várható, a koronavírus-járvány és Oroszország háborúja megmutatta, hogy a globális gazdasági rendszerben az ellátási útvonalak törékenyek, ezért a Bizottság januárban jelentette ki, hogy prioritás az EU önellátóvá válása. De ezeken kívül szó fog esni a Bizottság azon tervéről, ami az Egyesült Államokban az ipar zöldítése kapcsán elfogadott állami támogatásokra reagálna.
Azonban a klímasemlegességet célzó javaslat kapcsán már ennél élesebb viták várhatóak: mint arról korábban részletesen beszámoltunk, Franciaország szeretné elérni, hogy az Európai Unióban az atomenergiát is fogadják el zöldenergiának, ugyanakkor ezt Németország ellenzi – az uniós kérdésekben mindig jól informált Politico értesülései szerint épp Berlin nyomására került le a „stratégiailag klímasemleges technológiák” listájáról.
Ugyanakkor nemcsak az atomenergia kapcsán nincs egyetértés Párizs és Berlin között, hanem a belső égésű motorral hajtott autók kivonása kapcsán is vita van a felek között: míg Berlin szeretné elérni, hogy az egyébként letárgyaltnak hitt javaslatba – ami lényegében betiltaná 2035 után a belső égésű motorral hajtott autók gyártását – kerüljön be az ún. e-üzemanyag, ezzel mentve meg a belső égésű motorokat 2035 után is. Ehhez Olaf Scholz – de leginkább az ügyet Németországban tematizáló Christian Lindner és pártja, az FDP – szövetségeseket is gyűjtött.
Azonban nemcsak egy belsőégésűmotor-lobbi állt fel Németország vezetésével, hanem egy azokat ellenző csoport is alakult Franciaország vezetésével, akik azt szeretnék: a Bizottság ne engedjen Berlin nyomásának és az Európai Unió Tanácsa a tavaly letárgyalt rendeletjavaslatról szavazzon. Scholz egyébként nem áll túl jól: a javaslatot egyébként már megszavazó Európai Parlament előre jelezte a von der Leyenéknek, ők nem fognak ismét szavazni róla.
Ugyanakkor e berlini húzás hasonló lépésre bátoríthatja Macronékat is.
Két, név nélkül nyilatkozó német diplomata a Politicónak arról beszélt, remélik, a németek utolsó pillanatos blokkolása nem okoz precedenst, hogy más országok szintén a saját érdekeik szerint akadályoznak egy már késznek hitt uniós rendelet elfogadását – utalva erősen Franciaországra.
Mivel a belső égésű motorok ügyét a német vezetés a legfelsőbb szinten kommunikálja, így valószínűleg a csúcs folyamán is előhozakodnak vele Scholzék, míg Macron az atomenergia kapcsán próbálja meggyőzni társait – az energiaügyek amúgy is szerepelnek a csúcs napirendjében.
A csúcs hivatalos meghívólevelében az Európai Tanács belga elnöke, Charles Michel arról ír, hogy a mostani ülésre több vendéget is várnak: az ENSZ-főtitkár Antonio Gutterresszel az első nap közös munkaebédet tartanak, míg a kétnapos ülést Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel nyitják, aki online számol be az uniós állam- és kormányfőknek a háború állásáról. A legutóbbi, február 9-i ülésen az ukrán elnök személyesen vett részt, és még az Európai Parlamentben is felszólalt.
Ezenkívül az Európai Tanácsban röviden tárgyalnak a migrációról, illetve az euróövezetről is – utóbbi kapcsán eleve lesz egy euróövezeti csúcstalálkozó majd pénteken.
(Borítókép: Az ülésteremről készült kép az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójának második napi tanácskozása előtt Brüsszelben 2021. június 25-én. Fotó: Johanna Geron / EPA / MTI)