A NATO főtitkára szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nincsenek azonnali béketervei Ukrajnában, így a Nyugatnak arra kell felkészülnie, hogy hosszú ideig segítenie kell Ukrajnát akár élet kioltására is alkalmas eszközök szállításával.
Jens Stoltenberg a The Guardiannek adott, csütörtökön megjelent interjúban kifejtette:
Ukrajnában felmorzsoló jellegű háború folyik,
és emiatt arról is szó van, hogy megvan-e az ipari kapacitás a támogatás fenntartására. Stoltenberg szerint a háború intenzitására jellemző, hogy Ukrajna jelenleg a nyugati gyártókapacitást meghaladó mennyiségű, napi 4-7 ezer tüzérségi lövedéket használ.
Oroszország 20 ezer tüzérségi lövedéket vet be naponta az ukrajnai hadszíntéren, és önkényuralmi rezsimektől, köztük Irántól és Észak-Koreától próbál még több fegyvert beszerezni
– mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára. Hozzátette: Ukrajnát képessé kell tenni támadó hadművelet indítására és területek visszafoglalására. Kiemelte ugyanakkor, hogy a NATO nem részese a konfliktusnak, és a tagállamok saját hatáskörükben döntenek a fegyverszállításokról.
Az orosz megszállók jelentős erőket veszítenek a Donyecki területen található Bahmut városában, az oroszokból kezd kifogyni a szusz, az ukrán fegyveres erők ezt hamarosan ki fogják használni – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka.
Oroszország nem adja fel a reményt, hogy mindenáron elfoglalja Bahmutot, az ember- és eszközveszteségek ellenére sem
– mondta a parancsnok, aki megjegyezte, az ukrán katonák folyamatos tűz alatt állnak, ugyanakkor „emberfeletti az ellenálló képességük”.
Az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka különösen a 93., 10., 57. és 5. dandár egységeit emelte ki, amelyek jelenleg az ország keleti részén harcolnak – teszi hozzá az Ukrajinszka Pravda.
Aggodalmát fejezte ki az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonsága miatt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, és biztonságának garantálását követelte.
Ismét felszólítom a feleket, tegyenek meg mindent a nukleáris biztonság védelméért az erőműben
– sürgetett Rafael Grossi egy szerdai közleményben, kiemelve, hogy a létesítmény biztonsága továbbra is kétséges.
A tájékoztatás szerint az Európa legnagyobb atomerőművének számító létesítmény három hete egy telephelyen kívüli, 750 kV-os külső tápvezetékről jut elektromos áramhoz, miután az utolsó, 330 kV-os villamosenergia-átviteli vezeték március elején megsérült, és azóta javítják.
Grossi figyelmeztetett arra, ha ez is megszűnik, az erőmű az „utolsó védelmi vonalnak” számító vészhelyzeti dízelgenerátorok segítségével tudja csak biztosítani a reaktormag és a nukleáris hulladéktározó hűtését és más, a nukleáris biztonsághoz elengedhetetlen dolgokat.
A főigazgató emellett felhívta a figyelmet az erőmű dolgozóinak helyzetére is, akik a létesítmény körül zajló harcok miatt súlyos pszichológiai nyomásnak vannak kitéve. Az orosz erők tavaly márciusban foglalták el a zaporizzsjai atomerőművet. A környéken dúló harcok miatt az atomerőművet az elmúlt évben többször érte támadás – írta az MTI.
A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint március eleje óta heves harcok folynak a frontvonal Szvatove-Kremina szektorának egyes részein az északi luhanszki területen. Oroszország részben visszaszerezte az ellenőrzést a Kremina városába vezető útvonalak felett. Korábban ezek közvetlen ukrán fenyegetés alatt álltak.
Közölték azt is, hogy Oroszország helyenként akár több kilométeres előnyre tett szert. Az orosz parancsnokok valószínűleg megpróbálják kiterjeszteni a biztonsági zónát a magasabb fekvésű területek mentén előkészített védelmi vonalaktól nyugatra. Valószínűleg megpróbálják visszafoglalni Kupianszkot is, amely fontos logisztikai csomópontnak bizonyult.
Vilmos brit herceg előre be nem jelentett látogatást tett Lengyelországban, ahol találkozott a lengyel–ukrán határ közelében állomásozó brit és lengyel katonákkal – olvasható az ukrán legfelsőbb tanács közösségi oldalán megosztott bejegyzésben.
A herceg a hírek szerint meglátogatta a Területi Védelmi Erők 3. dandárját Rzeszowban, ahol találkozott Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszterrel, és megtekintett egy katonai felszereléseket bemutató kiállítást. Ezt követően találkozott a brit fegyveres erők tagjaival, hogy megtudja, hogyan működnek együtt lengyel kollégáikkal Ukrajna támogatásában.
Országaink szoros kötelékekkel rendelkeznek. Együtt dolgozunk Ukrajna népének és szabadságának támogatásán, amely a miénk és az önöké is, ezek a kötelékek tovább erősödnek
– mondta Vilmos herceg.
Ha Oroszországnak nem lenne nukleáris erőfölénye, akkor biztosan darabokra szakadna – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Ez valójában a legfontosabb az országunk létezése szempontjából
– mondta az egykori orosz elnök.
A RIA Novosztyi beszámolója szerint Medvegyev a nukleáris fölényt az ország gerincének nevezte, amely megvédi Oroszországot.
A tegnapi ukrajnai drón- és rakétacsapások annak jelei lehetnek, hogy Oroszország kifogyóban van a precíziós rakétákból – vélik elemzők.
A Kijev, Zsitomir, Zaporizzsja és Odessza régiókban végrehajtott csapásokra mintegy 21 drónt használtak. A támadásokban legalább kilenc ember meghalt.
Az amerikai székhelyű Institute for the Study of War kutatóintézet szerint a tavaly őszi csapások „intenzívebbek és szélesebb körűek” voltak, ami arra utal, hogy az orosz erők „most már lehet, hogy a nagy pontosságú lőszerek használatát is ritkítják”.
Másik lehetőségként azt is megemlítette, hogy „egyszerűen nincs elegendő lőszerük ahhoz, hogy a korábbi ütemben és intenzitással folytassák a csapásokat”.
A harctéren a legfrissebb elemzések szerint az orosz offenzíva Bahmutban megtorpant.
Az ukrán erők többé-kevésbé stabilizálták a helyzetet Bahmutban, az orosz erők pedig képtelenek bármit is tenni
– mondta Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző.
„Lehet, hogy néhány száz métert előrenyomultak a várostól északra vagy délre, de ezzel valójában semmit sem értek el” – hangsúlyozta. Ez alátámasztani látszik a brit katonai hírszerzés szerdai értékelését.
Ugyanakkor azt mondta, hogy még mindig fennáll a veszélye annak, hogy az ukrán helyőrséget bekerítik.
Az ukrán hadsereg vezérkara kora reggeli jelentésében az áll, hogy „számos, éjjel-nappal tartó ellenséges támadást” vertek vissza Bahmut térségében. Az orosz erők azonban „óriási veszteségeket szenvedtek, jelentős mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést veszítettek”.
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy a szegényített urán nem okoz sugárbetegséget, és hogy a szegényített uránt tartalmazó lövedékek meglehetősen népszerű lőszerek, amelyeket évtizedek óta használnak.
Ha az oroszok valóban aggódnak emiatt, és valóban aggódnak amiatt, hogy a tankjaik teljesen működőképesek maradnak, akkor egyszerűen kivihetik őket Ukrajnából és visszavihetik Oroszországba
– tette hozzá Kirby.
Véleménye szerint Oroszország azért háborodott fel, mert „egyszerűen nem akarja, hogy Ukrajna tönkretegye a tankjait”.
Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4843 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4204 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 67 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől szerdán 35 ember, közülük 15 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Évtizedek óta nem látott szintre nőtt a nukleáris konfliktus kockázata – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
„Nem szeretnék vitába bocsátkozni arról, hogy ma magas-e a nukleáris konfliktus valószínűsége, de mindenesetre magasabb, mint bármikor, mint az elmúlt évtizedekben, fogalmazzunk így” – idézte a politikust a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Rjabkov hangsúlyozta, hogy Moszkva kitart az elképzelése mellett, miszerint a világnak biztonságosnak és nukleáris fenyegetéstől mentesnek kell lennie.
Hamar virálissá vált az a kép a közösségi médiában, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök látható egy bögre kávéval a kezében.
Az államfő egy benzinkútnál állt meg kávézni, miközben Kijevből Kelet-Ukrajnába utazott.
Zelenszkij szerdán az ország keleti részén harcoló ukrán katonákat kereste fel.
Korábban elment egy kórházba, hogy találkozzon a sebesült katonákkal, és néhány kitüntetést is átadott.
Körútja részeként egy benzinkútnál is megállt, ahol szelfiket készített a személyzettel.
Oroszország a jelek szerint 1950-es évekbeli tankokat hozott ki a raktárból, ami a hadseregében tapasztalható súlyos harckocsihiány legújabb jele.
Képek és videók láttak napvilágot arról, hogy T–54-es és T–55-ös harckocsikat szállítanak vasúton egy katonai raktárból, ahol az Oroszország távol-keleti részén található, használaton kívüli felszereléseket tárolják.
Ha a járműveket Ukrajnába küldik, valószínűleg ezek lesznek a konfliktusban használt legrégebbi tankok.
Vlagyimir Putyin szövetségese azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország „azonnali atomcsapást” mér arra az országra, amely megpróbálja őrizetbe venni Putyint, írja a Daily Star.
A fenyegetés azután hangzott el, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
Vlagyimir Szolovjov, a Rosszija–1 orosz állami tévé műsorvezetője kijelentette, hogy „bármilyen kísérlet az elfogatóparancs végrehajtására hadüzenetnek számít”.
A műsorvezető Marco Buschmann német igazságügyi miniszter kijelentésére reagált. A tárcavezető a következőt mondta az elfogatóparanccsal összefüggésben:
Németország köteles lesz letartóztatni Putyint, ha az orosz elnök német területre lép. Ezután a német hatóságok átadnák őt a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC).
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!