A tüntetések miatt kétségessé vált, hogy biztonságban meg tudják rendezni a látogatást. Emellett Macronék számára az is kínossá vált, hogy az a cég is sztrájkba kezdett, amely a látogatás kapcsán feldíszítette volna a középületeket.
Vasárnap kezdte volna meg III. Károly brit király és Kamilla királyné háromnapos franciaországi látogatását, azonban azt a francia nyugdíjreform parlamentet megkerülő elnöki kihirdetése miatt kirobbant tiltatkozáshullámok miatt elhalasztják – számol be többek között a Sky News.
A döntést a francia és brit kormányok közösen hozták meg, ugyanakkor Emmanuel Macron elnöki hivatala bejelentette: a hivatalos látogatást a lehető leghamarabbi időpontban újraszervezik.
Károly útját már hónapok óta szervezik: a tervek szerint első külföldi látogatása Franciaországba vezetett volna, majd onnan ment volna tovább Berlinbe – azonban a francia nyugdíjreform miatt kialakult heves demonstrációk és sztrájkok miatt ebből végül csak a német látogatás fog megvalósulni.
A látogatás elhalasztása a brit lap szerint nagyon kínos a francia elnök számára, aki múlt héten Rishi Sunak brit miniszterelnököt látta vendégül, hogy így helyezzék új lapokra a brexit miatt megromlott brit–francia kapcsolatokat.
A francia elnöki hivatal a közleményében azt írja, Macron és Károly telefonon egyeztetett a találkozó elhalasztásáról. A közlemény szerint jelenleg a franciák nem tudnák a találkozót „a baráti kapcsolatuknak megfelelő körülmények között” megszervezni.
Mint arra a Sky News felhívja a figyelmet, a 62 évről 64 évre emelt nyugdíjkorhatár miatt kitört tüntetések kapcsán
az a cég is sztrájkba kezdett, amelyet a látogatás kapcsán megbíztak a középületek feldíszítésével.
Többek között ez a cég biztosította volna a zászlókat, a vörös szőnyeget és a bútorokat a látogatás során a francia elnöki palota számára.
Mint azzal az Indexen részletesen foglalkoztunk, Emmanuel Macron még március 16-án hirdette ki elnöki rendeletben a nyugdíjreformját, mivel a francia parlament alsóházában, a Nemzetgyűlésben a kormánynak nem lett volna meg a többsége a javaslat elfogadásához.
Így az Élisabeth Borne vezette kormány a francia alkotmány 49.3-as pontját érvénybe léptetve parlamenti szavazás nélkül fogadta el a törvényt.
Emiatt az ellenzéki pártok két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak ellene, azonban sem a szélsőbaltól a centristákig terjedő javaslat, sem pedig a szélsőjobboldali, egykoron Marin Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés javaslata nem ment át a parlamenten – a rendkívül töredezett Nemzetgyűlésben az ellenzéki pártok mellett a hol a kormánnyal együtt, hol ellene szavazó köztársaságiak legalább 27 képviselőjének is meg kellett volna szavaznia Borne bukását, azonban ez a vártnál sokkal kisebb különbséggel, de nem lett meg.
A javaslat kapcsán Franciaország-szerte már hetek óta tartanak demonstrációkat és sztrájkokat, amelynek az intenzitása rendkívül változó: miközben sok tüntetés békés marad, sokszor a demonstrálók összecsapnak a rendőrökkel.
Március 24-én a tüntetők egy része még ennél is tovább ment, és felgyújtotta a Bordeaux-i városháza épületét.
Míg a hétvégén voltak olyan tüntetők, akik Macron lefejezéséről skandáltak, mondván, azt XVI. Lajossal is megtették korábban – az államformájára rendkívül büszke Franciaországban az ilyenfajta kijelentések rendkívül szélsőségesnek számítanak, nemcsak amiatt, mert egy politikus halálát vizionáljak, hanem mert az ilyen államfőellenes megszólalások az ötödik köztársaság elleni nyilatkozatnak is számítanak.
(Borítókép: III. Károly brit király 2023. március 23-án. Fotó: Kirsty Wigglesworth / WPA Pool / Getty Images)