Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Alább olvashatók még egyszer a nap legfontosabb történései:
Köszönjük egész napos figyelmüket, jó pihenést kívánunk!
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukránoké volt az a robbanószerekkel megpakolt drón, amely vasárnap felrobbant a tulai régióban.
Az orosz sajtó legutóbb már azt írta, hogy a robbanásban három ember sérült meg. A BBC szerint Ukrajna korábban cáfolta, hogy civil célpontokat támadnának drónokkal, de a mostani esetről még nem tettek közzé hivatalos állásfoglalást.
Vitalij Barabas, Avdijivka város katonai közigazgatásának vezetője bejelentette, hogy az egyre intenzívebb orosz támadások miatt evakuálják a közszolgáltatóknál dolgozó civileket a településről.
Mint írta, ők eddig a településen dolgoztak azért, hogy „életben tartsák” a várost, de mostanra annyira intenzívvé váltak az orosz tüzérségi csapások, hogy muszáj evakuálniuk őket is, ezért kiadta a parancsot.
Vitalij Barabas egy többperces videót is készített a településről, amelyről azt írta, hogy jelenleg a „posztapokaliptikus filmek” látványvilágát idézi az orosz pusztítás miatt.
Az Egyesült Államokban vádat emeltek egy orosz férfi ellen amiatt, hogy be akart szivárogni a Nemzetközi Büntetőbíróságba (International Criminal Court – ICC), amely másfél hete az orosz elnök ellen adott ki elfogatóparancsot.
A The Guardian szerint a most elítélt Szergej Cserkaszov már egy évtizede hamis, brazil személyazonossággal (Victor Müller Ferreire néven) tanult az Egyesült Államokban, és az orosz hírszerzésnek dolgozott. Az orosz ügynök
a Johns Hopkins Egyetemen végzett külpolitikai mesterszakot, majd nem sokkal később az ICC-hez került gyakornokként.
Tavaly áprilisban azonban, amikor Hollandiába érkezett, dokumentumhamisítás miatt őrizetbe vették, amikor felmutatta a brazil útlevelét. A hollandok először visszaszállították Brazíliába, ahol dokumentumhamisítás miatt elítélték, és csak később adták ki az amerikaiaknak, amikor felvetődött, hogy nemcsak egyszerűen hamisított, hanem orosz kém is lehet.
Az Egyesült Államok bíróságán prezentált vádiratban többek közt azt is leírták, hogy a nyomozásból kiderült, Cserkaszov az orosz hírszerzésnél dolgozó tartótisztjének is visszaküldött egy örömteli üzenetet, amikor felvették a Johns Hopkinsra, és ugyanígy tett, amikor megkapta az amerikai vízumot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök külön köszönetét és elismerését fejezte ki a Belügyminisztérium csapatai veteránjainak, Oroszország Nemzeti Gárdájának (OMON) és a Különleges gyorsreagálású egységnek (SOBR) a szakmai ünnepük alkalmából – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A Nemzeti Gárda legfontosabb feladatai közé tartozik a terrorizmus, a szélsőségek és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a jelentős, stratégiai fontosságú létesítmények védelme, a tömegrendezvények alatti rendfenntartás, a fegyverek forgalmának ellenőrzése. Mindezek összetett, rendkívül felelősségteljes területek, amelyek magas szakmai felkészültséget és következetességet, a jogállamiság szigorú betartását igénylik, és mindig a konkrét, kézzelfogható eredmények elérésére összpontosítanak társadalmunk és államunk biztonsága, az állampolgárok jogainak és szabadságjogainak megbízható védelme érdekében
– mondta az államfő. A Kreml honlapján hétfőn tette közzé videóüzenetét az orosz nemzeti gárda csapatainak napja alkalmából, amelyet március 27-én ünnepelnek.
Az elnök külön köszönet és az elismerés szavait intézte „a Belügyminisztérium csapatainak veteránjaihoz, az OMON, a SOBR és számos más szolgálat egységeihez, amelyek a modern orosz gárda alapjává váltak”.
Az ukrán–magyar határszakaszon 4942-en léptek be Magyarországra vasárnap, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4235-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).
A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.
Vonattal 40 ember – köztük 13 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve.
A CNN egy cikkben elemezte azt, hogy Vlagyimir Putyin miért telepíthet nukleáris fegyvereket Belaruszba.
Mint írták, az orosz elnök ezzel a lépéssel nem Ukrajnának, hanem a nyugati világnak akart üzenni, azt akarta, hogy a Nyugat fenyegetve érezze magát. Hozzátették,
érdekes fejlemény, hogy Putyin azt is közölte, nem adja át ezeket a fegyvereket a beloruszoknak.
A CNN felidézte, hogy Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök már korábban is több alkalommal kért nukleáris fegyvereket Putyintól. A hírportálnak két amerikai diplomata azt mondta, hogy ennek fényében bizonyos szempontból meglepő az, hogy továbbra sem adják át nekik az atomfegyvereket.
A diplomaták egyike mindezt azzal magyarázta, azáltal, hogy az orosz katonák kezében maradnak a fegyverek, Vlagyimir Putyin továbbra is ellenőrzés alatt tarthatja a beloruszokat és Lukasenkát.
Az egyik legnagyobb ukrán tévécsatorna, a 5 Kanal is megosztott egy videót arról, hogy a Magyarok Madarai nevű drónos felderítőcsapat miként hajtott végre csapást orosz harckocsik ellen.
Az egység gyakran posztol videókat a frontról, és márciusig bezárólag Bahmutban harcoltak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök továbbra is meg van győződve arról, hogy totális győzelmet tud aratni az Ukrajna elleni háborúban – írta a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW).
Mint írták, eddig sem a Nyugat, sem az ukránok nem győzték meg Putyint arról, hogy kompromisszumot kellene megfontolnia, ezért az orosz elnök továbbra is arra számít,
hogy egy elhúzódó konfliktusban meg tudja törni Ukrajnát, miután a nyugat leáll a kijevi kormány támogatásával.
Mint az ISW írta, Putyin annak ellenére is így gondolja ezt, hogy a téli terve – amelynek a célja Ukrajna „megfagyasztása” volt, az ukrán energiainfrastruktúra lerombolása által – kudarcot vallott, és az oroszok februárban indult offenzívája sem ért el komolyabb sikereket.
A washingtoni kutatóintézet szerint az orosz offenzívából, valamint a béketárgyalások hiányából is arra lehet következtetni, hogy Putyinnak továbbra is egész Ukrajnára kiterjedő tervei vannak. Hozzátették, ha az orosz elnök most felajánlana egy tűzszünetet, akkor viszonylag kedvező feltételek mellett fejezhetné be a háborút, de a jelek szerint nincs ilyen szándéka.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap esti beszédében arról beszélt, hogy azoknak is ki kell venniük a részüket az oroszellenes küzdelemben, akik nem a front közelében élnek.
Azt mondta, helytelen és nem korrekt, ha a katonák a hátországba visszaérkezve azzal szembesülnek, hogy az ott élő emberek számára véget ért a háború – még akkor is, ha azokon a területeken nem zajlanak hadműveletek.
Az államfő arra kérte a hátországban élőket, hogy amiben csak tudják, támogassák a fronton küzdőket, és ha tehetik, akkor vegyenek részt a területvédelmi önkéntes egységek munkájában is. Hozzáfűzte azt is, hogy nagyon fontos a hátországban végzett „információs munka” is, vagyis az, hogy a külvilág elé tárják az orosz agresszió következményeit.
A világnak ugyanolyan intenzíven értesülnie kell az Ukrajna elleni agresszióról, mint egy évvel ezelőtt. Hallania kell arról, hogy a háborút már idén megnyerhetjük, és arról, hogy a területeink felszabadítása az oroszok gonoszsága alól a civilizált világ közös feladatát jelenti
– fogalmazott Zelenszkij az Ukrajinszka Pravda szerint.
A minap beszámoltunk arról, hogy a brit AS90 típusú önjáró lövegekre befejeződött az ukrán katonák kiképzése. Most a The Guardian jelentette, hogy a szintén brit gyártmányú Challenger 2-es harckocsikra is megkapták a kiképzést az ukrán harckocsizók.
Mint írták, a kiképzés több héten át tartott, az ukrán katonák most már hazautaztak, és arra számítanak, hogy a brit harckocsikat bár bevethetik az Oroszország elleni nagy tavaszi ellentámadásban is. Korábban arról írt a brit sajtó, hogy a Challengerek legkorábban májusban állhatnak hadrendbe az ukrajnai fronton.
Az ukrán vezérkar hétfő hajnalban közölte, hogy összesen hatvan orosz támadást vertek vissza vasárnap.
Ezek a támadások elsősorban a harkivi területen található Kupjanszkot, valamint a donyecki területen lévő Limant, Bahmutot, Marjinkát és Avdijivkát célozták.
Videó készült arról, hogy az ukránok miként szorították ki egy SZPG–9-es gránátvetővel az oroszokat.
Az egykor a Magyar Néphadseregben is használt löveg 73 mm-es űrméretű lövedékekkel működik.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései az alábbiak voltak: