A Donyecki területen az elmúlt nap folyamán öt ember sebesült meg az orosz támadások következtében – jelentette a helyi katonai adminisztráció.
A Harkivi területen egy ember meghalt, és egy megsebesült. A Herszoni régióban egy személy meghalt, kettő pedig megsebesült – írja hivatalos forrásokra hivatkozva az ukrán sajtó
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Mutatjuk, melyek voltak a nap legfontosabb történései:
Jó pihenést kívánunk, tartsanak velünk hétfőn reggel is!
A NEXTA hírcsatorna osztott meg egy videót arról, hogy miként képzik ki a britek az ukránokat a 155 milliméteres önjáró lövegekre.
Az ukránok nemrég egy másik videót is mutattak arról, hogy miként használják a háborúban a britektől kapott fegyvereket. Pár napja pedig a britek tettek közzé egy másik videót, szintén az ukrán katonák képzéséről.
A Rheinmetall Romániában fogja végezni egyebek között az ukrán harcjárművek és önjáró lövegek karbantartását és javítását – közölte vasárnap a német fegyvergyártó vállalatcsoport szóvivője.
A Rheinmetall gőzerővel dolgozik egy katonai karbantartó és logisztikai központ felépítésén a NATO-partnerország Románia területén
– ismertette az illetékes, aki szerint az ukrán határ közelében található Szatmárnémeti térségében már el is kezdődtek az építkezési munkálatok.
A központ már áprilisban megkezdheti munkáját. A várakozások szerint „központi szerepet fog játszani az Ukrajnában használt nyugati fegyverrendszerek bevethetőségének fenntartásában, biztosítva logisztikai ellátásukat”. Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója hangsúlyozta, a vállalat „egyik központi törekvése, hogy a NATO-haderőnek és Ukrajnának a lehető legjobb támogatást nyújtsa ebben a kritikus helyzetben”.
A létesítmény egyebek között alkalmas lesz önjáró lövegek, német Leopard, brit Challenger páncélosok, Marder, Fuchs gyalogsági harcjárművek és katonai teherautók szervizelésére.
A Rheinmetall 2022 júniusában a KMW partnercéggel közösen a litvániai Jonavában hozott létre egy hasonló karbantartási központot a litván hadsereg, illetve a balti államokban állomásoztatott NATO-erők támogatására.
A Financial Times számolt be arról, hogy hétfőn megkezdődik egy nemzetközi eljárás a koszovói háborúban elkövetett háborús bűnök ügyében. Az esettel kapcsolatban arra a következtetésre jutottak: ha az ukrajnai háborús bűnök felelőseit el akarják számoltatni, akkor arra jobban fel kell készülni, mint ahogy a mostani esetben tették.
Mint írták, hétfőn Hashim Thaci volt koszovói elnök és három bűntársa áll a vádlottak padjára az 1998–1999-ben elkövetett háborús bűnökért és emberiesség elleni bűnökért.
A Financial Times szerint nem valószínű, hogy az ítélet a szerbeket vagy a koszovóiakat kielégíti, vagy a megbékélést szolgálja majd a régióban. Az ügyben eljáró rendkívüli ítélőszék függetlenségét ugyanis gyakorlatilag mindkét fél megkérdőjelezi – és nem minden ok nélkül.
A gyakorlatban az egészet az Európai Unió irányítja. Az ügyészeket és a bírákat az EU diplomatái választották ki, vagyis bizonytalan a mandátumuk, és ki vannak téve a politikai befolyásolásnak
– írta a Financial Times szerzője, aki a cikk végén azt is megjegyezte: bízik benne, hogy ha az ukrajnai háborúban is feláll egy hasonló ítélőszék, akkor azt nem így fogják megszervezni.
Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója egy Facebook-posztban köszönte meg azt, hogy Magyarország Ukrajnát támogatja a háborúban.
A kormányzó abból az alkalomból tett közzé posztot, hogy Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Ungváron járt, ahol átadta a Veszprém városa által humanitárius segélyként felajánlott 14 városi autóbusz első, hat járműből álló tételét. Az MTI szerint a külügyminisztériumi tisztviselő hangsúlyozta: a hat darab, jó állapotban lévő jármű közül öt Ukrajna olyan városaiba kerül, ahol a háború következtében részben megsemmisült a buszpark, egy pedig Kárpátalján teljesít majd szolgálatot.
Viktor Mikita mindeközben azt írta a Facebookon: a látogatáson konstruktív párbeszédet folytatott Magyar Leventével,
és megköszönte azt, hogy Magyarország is támogatta az oroszok elleni legújabb szankciós csomagot.
Köszönetet mondott továbbá azért is, hogy Magyarország egyértelműen támogatja azt az álláspontot, miszerint „Putyin csapatait ki kell vonni Ukrajna területéről”. A kormányzó fontos üzenetnek nevezte Magyar Leventének ezzel kapcsolatban mondott egyik korábbi beszédét is.
A kormányzó arra is kitért, hogy beszéltek a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetéről. Viktor Mikita „igaz hazafiaknak” nevezte a magyarokat, akik kiveszik a részüket az Oroszország elleni küzdelemből. „Minden más csak manipuláció és provokáció, amelynek a célja a régió destabilizálása és Ukrajna európai integrációjának a megakadályozása” – írta.
Mikita köszönetet mondott azért is, hogy a Magyarországra menekült ukránok segítséget kapnak. Hozzátette: pozitívnak látták azt is, hogy a magyar vezetés visszautasította azt az oroszok által terjesztett narratívát, miszerint célzottan csak a magyarokat sorozzák be az ukrán hadseregbe Kárpátalján.
A kormányzó egy fotót is megosztott a vasárnapi látogatásról a Facebook-posztjában.
Több mint 50 milliárd forintnak megfelelő veszteséggel zárta a 2022-es pénzügyi évet a McDonald’s helyére lépő új gyorsétteremlánc, a Vkuszno i Tocska üzemeltetője.
A McDonald’snak korábban 847 étterme volt Oroszországban, innen származott az amerikai cég teljes bevételének 9 százaléka, mintegy 2 milliárd dollár az Ukrajna ellen indított orosz intervenció előtti évben, 2021-ben. A vállalat az orosz agresszió miatt döntött úgy tavaly tavasszal, hogy kivonul Oroszországból.
Nemrég az MTI számolt be arról, hogy a helyükbe lépő Vkuszno i Tocska üzemeltetője, a Sistema nevű vállalat
11,3 milliárd rubel (kb. 52,5 milliárd forint) veszteséget jelentett a 2022-es pénzügyi évről.
A cég bevétele 2,3 százalékkal 73,5 milliárd rubelre csökkent az orosz számviteli szabvány szerint – közölte a cég szerdán.
A Sistema 2021-ben még több mint 2 milliárd rubel adózott eredménnyel zárt. A tavalyi adatokat befolyásolta, hogy a Sistema alá tartozó éttermek tavaly március közepétől júniusig nem működtek, a kibővített hálózat újranyitása fokozatosan történt szeptember végéig.
A Vkuszno i Tocskáról részletesen írtunk ebben a korábbi cikkünkben is.
Az orosz elnök összehívta az orosz Biztonsági Tanács ülését a következő hétre – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Pavel Zarubin orosz újságíró korábban már írt erről a Telegram-csatornáján, ezt az információt erősítette most meg hivatalosan Peszkov.
A RIA Novosztyi szerint az is biztosra vehető, hogy Putyin ezenkívül ellátogat Oroszország egyik régiójába a következő héten, és találkozik Aljakszandr Lukasenka belorusz elnökkel is.
Nem jelentene veszélyt a cseh lakosság számára a taktikai atomfegyverek bevetése Ukrajnában – vélte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter a közszolgálati Cseh Televízió vasárnapi vitaműsorában.
Ha ez meg is történne, az Csehország lakossága számára semmiféle veszélyt nem jelentene
– mondta a tárcavezető kérdésre válaszolva.
Moszkva azon bejelentésére reagálva, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít a szomszédos Fehéroroszországba, Cernochová leszögezte:
Csehország semmi esetre sem számol azzal, hogy a területére atomfegyvereket telepíthetnének. Semmi ilyesmi nincs napirenden
– hangsúlyozta a védelmi miniszter.
Jana Cernochová szerint a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozóján várhatóan döntés születik a szervezet keleti szárnyának további megerősítéséről. A miniszter úgy vélte, hogy erre az orosz bejelentés nélkül is sor került volna.
Az Ukrajnában lejátszódó eseményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni
– mutatott rá Cernochová.
Lubomír Metnar korábbi védelmi miniszter, Cernochová beszélgetőpartnere szintén úgy fogalmazott, hogy „az orosz bejelentésre mindenképpen reagálni kell”.
Jana Cernochová szerint nem valószínű, hogy az orosz–ukrán konfliktus gyorsan befejeződne, másfelől folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a problémák diplomáciai megoldása érdekében.
Mindegy, hogy ki fog közvetíteni, akár a Nyugat, akár egy Oroszországhoz közeli ország
– jegyezte meg a miniszter. Hozzátette, Kínát sem lehet kizárni.
A Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával őrizetbe vett amerikai újságíró, Evan Gerskovics fogva tartásáról folytatott telefonos megbeszélést Szergej Lavrov, az orosz és Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője – közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium.
A moszkvai tájékoztatás szerint az üggyel kapcsolatban Lavrov felhívta Blinken figyelmét arra, hogy tiszteletben kell tartani az orosz hatóságok lépéseit, amelyeket a jogrenddel és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel összhangban tettek meg. Az orosz tárcavezető megengedhetetlennek nevezte azt, ahogy washingtoni tisztségviselők és a nyugati média felháborodást keltenek „azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy politikai színezetet adjanak az ügynek”.
Lavrov kiemelte, hogy Evan Gerskovicsot tetten érték, amikor újságírói státuszának álcája alatt próbált meg államtitoknak minősülő adatokhoz jutni
– állt a közleményben.
Az orosz fél közölte, hogy a törvénybe ütköző tevékenységet folytató amerikai állampolgár őrizetbe vételéről az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét az előírásoknak megfelelően értesítették, Gerskovics sorsáról pedig bíróság fog dönteni. Az orosz külügyminisztérium szerint Lavrov és Blinken néhány kétoldalú kérdést is megvitatott.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét körülbelül 400 főben nevezte meg.
Az MTI szerint az orosz tábornok azt mondta: közülük mintegy 210 katona és külföldi „zsoldos” a Donyeck környékén vívott harcokban esett el.
A tábornok a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök és katonai létesítmények között nevezett meg egyebek között három török gyártmányú Kirpi páncélozott személyszállítót, egy hadianyagraktárt, valamint három vezetési pontot.
Bárhogy is végződik a küzdelem, az Egyesült Államok külügyminisztériuma számára az ukrajnai háború egyértelmű kudarcot jelent – írta véleménycikkében Stephen M. Walt, a Foreign Policy című lap szerzője.
A szerző elismerte, hogy a külügyminisztérium – és általánosságban az Egyesült Államok diplomáciai intézményei is – alulfinanszírozottak, és nagyon sok a teendőjük. Mint írta, ennek fényében meglepő, hogy minek szentelnek időt és energiát az úgynevezett második demokráciacsúcsra (erről itt írtunk bővebben azzal kapcsolatban, hogy Magyarországot nem hívták meg rá).
Mint írta, Joe Biden elnök, Antony Blinken külügyminiszter és a külügyminisztérium számos magas rangú alkalmazottja több száz munkaórát szentel ennek az eseménynek, amelynek semmilyen gyakorlati jelentősége nincs. Stephen M. Walt szerint azonban nem ez az egyetlen probléma, hanem általánosságban is elmondható:
Joe Biden kormányának (az elnök korábbi ígéretei ellenére) nagyon kevés eredményt sikerült elérnie a külföldi diplomáciában.
A szerző azt írta: szerinte az is problémát jelent, hogy Biden kormányzata a „demokrácia vs. autokrácia” narratíva mentén gondolkozik, mert az efféle keretezés „több problémát okoz az amerikai diplomácia számára, mint amennyit megold”. Nem segít abban, hogy az Egyesült Államok együttműködjün a világ autokrata hatalmaival, amelyek ma még mindig többségben vannak a demokráciákkal szemben, és amelyeknek a segítsége sokat segíthetne a mostani, nagyhatalmi rivalizálással teli nemzetközi helyzetben – írta Stephen M. Walt.
A Foreign Policy-cikk írója felsorolta, hogy Joe Biden kormányzata hány szakpolitikai kérdésben (nukleáris leszerelés, a Kínával való konfliktus rendezése, emberi jogok helyzete stb.) nem jutott közelebb ahhoz, hogy teljesítse a kormányzati ciklus elején kitűzött célokat.
Ezután tért ki arra, hogy az ukrajnai háborúban milyen szerepet játszott az Egyesült Államok. Mint írta, egyrészről el kell ismerni, hogy az amerikai diplomácia fontos szerepet játszott az Ukrajnát támogató országok megszervezésében – de ennél többet nem tudtak elérni.
A háborúnak még nincs vége, és nagyon bizonytalan, hogy mindez mire lesz elég. A kegyetlen valóság az, hogy ha az elhúzódó háború úgy ér véget, hogy Oroszország irányítása alatt marad a Donbász egésze vagy egy része, és Ukrajna elnéptelenedik, illetve óriási károkat szenved, akkor ez nem úgy fog kinézni, mint egy nagy külpolitikai eredmény
– írta a szerző, majd azt is hozzátette: bíznak abban, hogy nem így ér véget a háború, de nem lehet kizárni, hogy ez lesz a végeredmény.
Végül úgy összegezte a helyzetet: „a szomorú igazság az, hogy a Biden-kormányzat kiváló munkát végzett egy olyan problémára adott válaszadásban, amelyet legalább részben önmaga generált. Az ukrajnai háború gyökerei a Biden beiktatása előtti időszakra vezethetőek vissza, de sem Biden, sem Blinken nem vették észre elég hamar azt, hogy ebből háború lesz. Nem vették észre, hogy Oroszország fenyegetve érezte magát az ukrajnai események miatt, és nem tettek meg mindent azért, hogy elkerüljék a háborút”.
Mint korábban is írtam: »közvetlenül Putyin a felelős a háborúért, de a Nyugat sem feddhetetlen«. Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, hogy a háborút el lehetett-e volna kerülni akkor, ha az Egyesült Államok és európai szövetségesei komolyan veszik Oroszország biztonságpolitikai aggályait, és a makacskodás helyett letesznek arról a tervükről, hogy Ukrajnát beveszik a NATO-ba
– összegezte véleményét a Foreign Policy szerzője.
Legkevesebb hat ember megsebesült, amikor az ukránok HIMARS rakétával, valamint kazettás robbanótöltettel felszerelt Vilha rakétával lőttek Melitopolra – közölték az orosz ellenőrzés alá került, Zaporizzsja régióbeli város biztonsági szolgálatai.
A TASZSZ hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta, hogy három rakéta csapódott be (ezzel szemben a kormányzó hét rakétáról írt). A RIA Novosztyi szerint károk keletkeztek egy vasúti depóban, egy többemeletes lakóházban és egy gázvezetékben.
Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja vasárnapi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a támadásban bevetett hét HIMARS rakétát Orehiv külvárosából indították. A depót a héten második alkalommal érte tüzérségi csapás.
Az Oroszország keleti részén található Tuvai Köztársaság vezetője, Vlagyiszlav Hovalig közölte: 3000 lovat küldenek az orosz hadseregnek a frontra – számolt be a NEXTA hírcsatorna.
A tuvai vezető azt mondta: a céljuk az, hogy a lovakkal olyan logisztikai láncolatot hozzanak létre, amelynek segítségével el tudják látni az orosz hadsereget.
Hamarosan a Burját Köztársaság is küld 12 000 fejszét
– tette hozzá viccelődve egy ukránpárti Twitter-oldal, utalva ezzel Oroszország egy másik távoli, viszonylag elmaradott területére.
Egy éve Ukrajna Kijevnél megállította azt az erőt, amely napjainkban a legnagyobb fenyegetést jelenti az emberiségre – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy Telegram-posztban.
Ukránok! Az emberiséget napjainkban fenyegető legnagyobb erőt állítottátok meg. Azt az erőt, amely gyűlöl és el akar pusztítani mindent, ami fontos
– fogalmazott az MTI beszámolója szerint az elnök, néhány nappal a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa kisváros tavalyi, 33 napos orosz megszállást követő visszavételének első évfordulója után.
Hozzátette: „az összes, hozzánk tartozó területet felszabadítjuk, és ismét kitűzzük az ukrán zászlót minden városunkban és településünkön”. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka mindeközben leszögezte: folytatják a harcot a függetlenségért.
Az ukrán csapatok tavaly március végén foglalták vissza Bucsát és Irpint, az után, hogy az orosz csapatok feladták a főváros elfoglalására tett kísérleteiket, és kivonultak a térségből. A Bucsa utcáin heverő holttestekről készült képek bejárták a világot.
Ukrán források szerint Bucsában több mint 1400 embert öltek meg az orosz megszállás idején, köztük 37 gyereket. Kijev szerint több mint 175 ember holttestét találták tömegsírokban és kínzókamrákban, és 9000 orosz háborús bűntényt azonosítottak. Zelenszkij a közösségi médiában az orosz hadsereg „kegyetlenkedései szimbólumának” nevezte a megszállt kisvárosban történteket.
Glen Grant, a brit hadsereg nyugalmazott ezredese – aki jelenleg katonai tanácsadóként dolgozik Ukrajnában – öt pontban foglalta össze az orosz hadsereg legnagyobb hibáit.
A HVG360 szemléje szerint a brit katona az alábbi hibákat sorolta fel az Euromaidan Press portálján megjelent véleménycikkében:
Kudarcot vallott a Kremlnek az a terve, hogy az orosz propagandával elferdítsék a valóságot – írta vasárnapi Twitter-posztjában az Európai Bizottság.
Az uniós szerv a tényellenőrök napjának alkalmából posztolt, és azt írták: továbbra is elkötelezettek a dezinformáció elleni küzdelemben.
Egyben megosztottak egy részletes cikket is arról, hogy a bucsai mészárlás eseményeit miként próbálta meghamisítani az orosz propaganda az utóbbi egy évben.
Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára, Olekszij Danilov javasolta Szevasztopol „átnevezését” – írja a TASZSZ.
Át kell nevezni 6-os számú objektumra. A Verhovna Rada később dönt a város új nevéről. Ahtiar lehet (az egyik falu, amely korábban a Szevasztopoli-öböl északi partján létezett)
– írta vasárnap a Facebookon.
Szerinte ez megtörné a városhoz fűződő történelmi asszociációkat az orosz katonai dicsőségről. Danilov emellett azt mondta, hogy az elsüllyedt hajók emlékművét lebontják, és annak talapzatára egy másik „emléktáblát” helyeznek el.
Egy ukrán bíróság két hónap házi őrizetre ítélte a kijevi Pecserszka Lavra (barlangkolostor) apátját, Pavlo metropolitát szombaton – számolt be az MTI az ukrán média alapján.
Az Ukrán Ortodox Egyház (UPC) apátját azzal gyanúsítják, hogy vallási megosztottságot szított, és támogatta Oroszország ukrajnai háborúját. Pavlót elektromos lábbilincs hordására kötelezték, és megtiltották, hogy kapcsolatba lépjen a hívekkel.
A 61 éves apát tagadja az ellene felhozott vádakat, és azt állítja: az ellene felhozott vádak politikailag motiváltak. Pavlo a riportereknek azt mondta: az új lakhelye nem alkalmas lakhatásra, nincs, amin aludhatna, nincs fűtés, se villany, sem konyha.
Kijev azzal vádolja az Ukrán Ortodox Egyházat (UPC) – a második legnépesebb ukrajnai ortodox egyházat –, hogy kapcsolatban áll az Orosz Ortodox Egyházzal (RPC), amely szerinte támogatja Moszkva ukrajnai háborúját. Az UPC azt állítja, hogy 2022 májusában, a háború kezdete után három hónappal függetlenítette magát az Orosz Ortodox Egyháztól.
A Pecserszka Lavra a történelmi Rusz egyik első, Ukrajnának pedig a legrégebbi kolostora, a keleti szláv kereszténység legfontosabb központja. Az 1051-ben alapított kolostor 1990-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára, az állami tulajdonban lévő épületegyüttesben több múzeum és szentély működik.
A Kosztantyinivka elleni orosz ágyúzásban meghalt civilek száma hatra emelkedett reggel óta – írja a Sky News.
További nyolc ember megsebesült a városban, amely 19 kilométerre fekszik Bahmuttól – a nyolc hónapja tartó harcok epicentrumától. A támadásban egy óvoda, nyolc ház és 16 lakóház sérült meg.
Minél több ország vonódik bele az ukrajnai háborúba, annál nagyobb iramban haladunk egy világháború felé – jelentette ki Kocsis Máté a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, kiemelve: ha világháború lesz, akkor az atomháború lesz.
A nagyobbik kormánypárt politikusa szerint Oroszország és Ukrajna háborús konfliktusa kiszélesedett, a nyugati hatalmak pedig egyre jobban belesodródnak a háborúba.
„Lépésekre vagyunk attól, hogy a nyugat-európai vagy a konfliktustól nyugatra lévő országok katonákat is küldjenek Ukrajna területére, a mi álláspontunk szerint éppen ez az, amit el kellene kerülni” – idézte az MTI a Fidesz frakcióvezetőjét.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs felveti annak lehetőségét, hogy az a férfi, akinek országa megszállta Ukrajnát, bíróság elé kerüljön, de megnehezíti a béketárgyalások folytatását.
„A Putyin elleni elfogatóparancs alááshatja az ukrajnai békemegállapodásra irányuló erőfeszítéseket” – nyilatkozta Daniel Krcmaric, a Northwestern Egyetem politológiadocense az Associated Pressnek.
Alexander Baunov, a Carnegie Alapítvány elemzője megjegyezte, hogy a Putyin elleni elfogatóparancs alááshatja az orosz vezető támogatottságát Moszkvában.
Jogvédő csoportok üdvözölték a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, de felhívták a figyelmet arra, hogy máshol is hasonló igazságszolgáltatási kezdeményezésekre kell összpontosítani.
Az Európai Unió fel fog lépni az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) orosz elnöksége alatti esetleges visszaélésekkel szemben – figyelmeztetett Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Twitter-bejegyzésében.
Borrell szerint az, hogy Oroszország szombaton átvette a biztonsági tanácsi elnökséget, „illő tréfa április elsejéhez, a bolondok napjához”.
Rámutatott: „annak ellenére, hogy Oroszország a Biztonsági Tanács állandó tagja, folyamatosan megsérti az ENSZ jogi kereteinek alapjait”.
A Biztonsági Tanács elnöksége havonta váltakozik, az öt állandó tag és a tíz nem állandó tag ábécésorrendben váltja egymást. Oroszország legutóbb 2022 februárjában elnökölt a testületben, akkor, amikor háborút indított Ukrajna ellen.
A Biztonsági Tanács első ülésére az orosz elnökség alatt hétfő reggel kerül sor, a vezetők zárt ajtók mögötti tárgyalásokon döntenek havi munkaprogramjukról. Az orosz küldöttséget Szergej Lavrov külügyminiszter vezeti, írja az MTI.
Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára bemutatta a Krím félsziget elfoglalásának 12 lépését, amelyet szakemberek és szakértők bevonásával dolgoztak ki.
A 12 pontban többek között arról is szó esik, hogy lebontják a Kercsi hidat, amely összeköti a félszigetet Oroszországgal.
De arról is határoztak benne, hogy a 2014 óta kinevezett köztisztviselők és bírák mind az orosz hatóságoknak dolgoztak, így az ukrán bíróságok fogják megállapítani, hogy büntetőjogi felelősségre vonhatók-e. Amennyiben nem, megvonják tőlük az állami nyugdíjukat, és megtiltják további foglalkoztatásukat Ukrajna állami és helyi önkormányzati szerveiben.
A tervezet az újságírókra is kiterjed. Azokat a médiában dolgozó személyeket, akik a Krímben az ukrán állammal szemben írtak cikkeket, a terv szerint nemzetközi bűnüldöző szervek fogják kivizsgálni.
Az oroszok rakétavetővel és kazettás bombákkal lőtték a Donyecki területen lévő Kosztantyinivkát – számolt be a helyi média hivatalos források alapján.
A támadásban lakóházak rongálódtak meg, három ember meghalt, hatan pedig megsebesültek.
Mint ismert, Moszkva felvette Magyarországot az úgynevezett barátságtalan országok listájára. A listát a háború kitörése után hozták létre, és a rajta szereplő országokkal szemben számos szankciót vezettek be az oroszok.
Oleg Bondarenko moszkvai politológus szerint Magyarországot le kell venni a listáról, mert „nem érdemel ilyen bánásmódot”. Szerinte mindkét ország gazdasága érdekelt a magyar–orosz kapcsolatok kialakításában, és „ahogy a barátságtalan országok listájára fel lehet, úgy le is lehet kerülni”.
„Magyarország valójában nem ellenséges velünk. Éppen ellenkezőleg, az európai uniós országok közül Oroszországgal szemben a legbarátságosabb tagállam. Ezt pedig értékelni kell” – vélekedett Bondarenko.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön újságírói kérdésekre válaszolva rámutatott: ahogy az Európai Unió mindegyik tagállama, úgy Magyarország is hónapok óta megtalálható az úgynevezett barátságtalan államok orosz jegyzékében, ennek ellenére zavartalanul, korrekt módon zajlik például az energetikai együttműködés a felek között.
Itt semmi újdonság nincs, dacára annak, hogy mi ezen a listán rajta vagyunk, az energetikai együttműködésünk zavartalanul és korrektül zajlik
– jegyezte meg.
Néhány orosz katona egy elhagyatott házban próbált elrejtőzni az ukrán hadsereg elől, de kiszúrták őket.
Ezután a kijevi fegyveres erők felrobbantották a katonák búvóhelyét a front meg nem nevezett pontján.
Videó készült arról, ahogy az Ukrajnából hazatért orosz katonák szórakozásból megvertek egy nyugdíjas vasúti munkást, miután felöntöttek a garatra.
A támadást a férfi 13 éves fia rögzítette. A nyugdíjas a kórházban kötött ki.
„Ha megnézzük, mit művelnek Zelenszkijék a kijevi Pecserszka Lavrával, akkor válik világossá, hogy milyen veszett szemetek és aljas söpredékek. Nincs más szó rájuk” – írta Twitter-oldalán Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a Biztonsági Tanács elnökhelyettese.
Mint ismert, a Kijev által oroszbarátnak tartott Ukrán Ortodox Egyház (UPC) szerzeteseit a hónap elején arra szólították fel, hogy hagyják el a keleti szláv kereszténység legfontosabb központjának tekintett építményt.
„Teljes mértékben meg fognak fizetni azért, amit tettek” – tette hozzá Medvegyev, aki a bejegyzés végén a Jelenések könyvéből idézett:
„És megfogaték a fenevad, és ő vele együtt a hamis próféta, a ki a csodákat tette ő előtte, a melyekkel elhitette azokat, a kik a fenevad bélyegét felvették, és a kik imádták annak képét: ők ketten elevenen a kénkővel égő tüzes tóba vettetének.”
Az orosz parancsnokok megállapítása szerint az alkoholfogyasztás „különösen káros” a harci hatékonyságra nézve.
Oroszország megközelítőleg 200 ezer katonát vesztett el Ukrajna megtámadása óta, elenyésző részük azonban nem harci tevékenység közben esett el – jelentette a brit védelmi hírszerzés.
A minisztérium szerint az alkoholfogyasztás, a rossz fegyverkezelési gyakorlatok, a közúti balesetek és az éghajlati sérülések, például a hipotermia is közrejátszott a halálozási lista bővüléséhez.
„Az orosz parancsnokok valószínűleg az elterjedt alkoholfogyasztást a harci hatékonyságot különösen károsan befolyásoló tényezőként azonosítják” – írta a brit védelmi minisztérium a legutóbbi hírszerzési frissítésében.
A brit gazdák összesen 22 kisteherautót adtak át az ukrán hadseregnek. Ezt Makszim Kozickij, a Lvivi Regionális Államigazgatás vezetője jelentette be a Telegramon – írja az Ukrinform.
Elmondása szerint a britek az autókon kívül generátorokat és humanitárius segélyt is hoztak magukkal.
Korábbi jelentések szerint Lengyelország a közelmúltban autókat, áramfejlesztőket és drónokat adott át a védőknek.