Valerij Zaluzsnij, Ukrajna fegyveres erőinek főparancsnoka Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével vitatta meg Ukrajna jövőbeli katonai lépéseit az oroszok által elfoglalt területek további felszabadítása érdekében – írja az Ukrinform.
Zaluzsnij Telegramon arról számolt be, hogy a „tartalmas” megbeszélésen különös figyelmet fordítottak a fegyver- és lőszerellátásra. Hangsúlyozták továbbá Ukrajna légvédelmi rendszere megerősítésének fontosságát.
Az Ukrajinszka Pravda számolt be arról, hogy Timur Ivanovnak, az orosz védelmi miniszter helyettesének felesége, Szvetlana Ivanova a francia Alpokban, Courchevelben üdült egy videó tanúsága szerint.
A Pravda újságírói arról készítettek riportot, hogy miként üdül és mulatozik az orosz elit, miközben háború dúl Ukrajnában. Eközben szúrták ki Ivanovát, aki az alábbi videórészletben is látható 0:10-nél:
Az ukrán lap szerint a felvétel egy hónapja, március 8-án készült, és Ivanova társaságában volt Valerij Meladze grúz énekes, valamint több orosz üzletember is. A Pravda szerint Ivanova és a férfi több millió dolláros vagyonnal rendelkezhet, és nagyon nagy luxusban élnek. Egy évvel ezelőtt, az invázió kezdetekor Szvetlana Ivanova Párizsban volt, akkor ékszervásárlás közben szúrták ki.
Formálisan egyébiránt tavaly nyáron elváltak a férjétől, de a Pravda szerint valószínűleg még mindig együtt vannak. Elképzelhető, hogy a lépés csak azt szolgálta, hogy Ivanova ne essen a nyugati szankciók hatálya alá (Timur Ivanovot nem sokkal később, az ősszel valóban szankciós listára helyezte az EU).
A francia Alpokban üdülő orosz elitről készült teljes videó itt megtekinthető:
Vlagyimir Tatarszkij orosz katonai blogger meggyilkolása további problémákat tárhat fel a Kremlben és annak belső köreiben – állítja egy amerikai kutatóintézet.
Tatarszkij, akinek valódi neve Makszim Fomin volt, április 2-án halt meg egy szentpétervári kávézó felrobbantásakor, ami állítólag a Wagner-csoport vezetőjének, Jevgenyij Prigozsinak a tulajdonában volt.
Ő volt az egyik legbefolyásosabb katonai blogger és az orosz háborúpárti információs tér „kiemelkedő alakja” – jegyzi meg a Sky News.
Az Institute for the Study of War (ISW) az ukrajnai háborúról szóló legfrissebb jelentésében azt írta, orosz belügyminisztériumi forrásokból kiderült, hogy az ország különleges szolgálatai már régóta tudtak a Fomin elleni merénylet terveiről. Hozzátették, hogy Fomin „Wagner-közeli elítélt volt, aki a Donyecki területen lévő börtönből szökött meg Oroszország 2014-es donbászi inváziójának kezdetén”.
A közlemény szerint a halála valószínűleg a „fokozódó orosz belső konfliktusok nagyobb mértékű eszkalációjának” része, amelyben Prigozsin és a Wagner-csoport is érintett.
Fomin vasárnap egy másik rendezvényen is részt vett, így úgy tűnik, hogy a támadást szándékosan rendezték meg egy Prigozsin tulajdonában lévő helyen
– állítja az ISW, majd hozzáteszik: „Fomin meggyilkolása figyelmeztetésként is szolgálhatott Prigozsin számára, aki egyre inkább megkérdőjelezi a Kreml alapvető álláspontjait az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és még burkoltan is jelezte, hogy érdeklődik az orosz elnökség iránt, akár Putyinnal versenyezve, akár annak utódjaként.”
Lengyelországgal szemben is felvetődött a gyanú, hogy köze lehetett az Északi Áramlatnál tavaly ősszel végrehajtott szabotázsakcióhoz.
Március elején a The New York Times és több német lap közölt újabb részleteket arról, hogy mi minden derült ki eddig a gázvezeték felrobbantásával összefüggésben indított vizsgálatban.
Most a The Washington Post számolt be több, névtelenséget kérő bennfentesre hivatkozva arról, hogy
a szakértők azt a lehetőséget is megvizsgálták, hogy a lengyel kormányzat állhat-e az akció mögött.
Egyesek szerint a lengyeleknek bőven volt indítéka az akcióhoz, mivel már az 1990-es évek óta kritizálták az Északi Áramlat-projektet, a háború kezdete óta pedig még tovább erősödött az ellenszenvük az oroszok iránt.
Marcin Przydacz, a lengyel elnök külpolitikai főtanácsadója a The Washington Post kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a lengyel kormányzat érintett lenne az akcióban. „Lehet, hogy ez csak egy orosz trükk, amelynek a célja az, hogy egymást gyanúsítgassuk. Lengyelországnak nem volt köze hozzá” – mondta az akcióról.
Mint írták, a nyomozás fókuszában az Andromeda nevű jacht áll, mivel azt feltételezik, hogy a szabotőrök ezt használhatták. Az amerikai lap ugyanakkor azt írta: nemrég a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy
valószínűleg nem ez volt az egyetlen tengeri jármű, amelyet a szabotőrök használtak.
Sőt, az is lehet, hogy a jacht valójában csak csaliként szolgált ahhoz, hogy elvonja a figyelmet a valódi szabotőrökről.
Mint a szakértők leszögezték, elméleti szinten nincs kizárva, hogy a jachtról a vezetékhez lemerülő szabotőrök hajtották végre az akció, de egy ilyen merülés még a tapasztaltabb búvároknak is nagy kihívást jelentene. Az is biztos, hogy több alkalommal kellett volna merülniük, vagyis a jachtnak sokáig egy helyben kellett volna időznie, és a környékbeli hajók ez idő alatt akár észre is vehették volna.
Ennél sokkal valószínűbbnek tűnik az, hogy
a misszióhoz egy kisebb tengeralattjárót használhattak a szabotőrök.
Még az sem elképzelhetetlen, hogy egy távvezérlésű eszközt vetettek be. Ennek ellentmond, hogy a jachton korábban már találtak robbanószereket a nyomozók, de a szakértők arra gyanakodnak, hogy ha tényleg profik állnak az akció mögött, akkor ők nem hagytak volna hátra ennyire egyértelmű nyomot – hacsak nem az lett volna a céljuk, hogy félrevezessék a nyomozókat.
Arról, hogy pontosan milyen lehetséges forgatókönyvek merültek fel eddig az Északi Áramlat felrobbantását illetően, itt írtunk bővebben.
Felkerült egy videó az internetre arról a merényletről, amelyben felrobbantották a Vladlen Tatarszkij álnéven ismert orosz hadibloggert, Maxim Fomint.
A felvételen az látható, amikor Tatarszkij átveszi azt a szobrot, amelybe a robbanószerkezet el volt rejtve.
És látható a felvételen a feltételezett merénylő is.
A szőke hajú nő az eseményen Násztya néven mutatkozott be, és a Fomin még kérte is, hogy menjen fel mellé a színpadra, mire a lány ezt arra hivatkozva utasította el, hogy „szégyenlős”.
A felvétel legvégén a kép elsötétül, így maga a detonáció már nem látszik rajta. Egy robbanás és a szirénák hangja hallható utána, de azt valószínűleg csak utólag szerkesztették rá a videóra – számolt be a NEXTA hírcsatorna a felvételről.
A feltételezett merénylőt Darija Trepovaként nevezték meg az orosz hatóságok. Az ő érintettségéről, és arról, hogy rokonai mivel próbálták mentegetni a vádak alól, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Oroszország ENSZ-nagykövete hétfőn visszautasította, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok „áprilisi tréfának” nevezze Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) betöltött elnöki szerepét – írja az MTI.
Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete korábban azt mondta újságíróknak, hogy országa szerint Oroszország BT-elnöksége professzionális lesz, de arra használja majd a pozíciót, hogy „dezinformációt terjesszen, és Ukrajna ügyében a saját álláspontját támogassa, mi azonban készen állunk, hogy erre felhívjuk a figyelmet minden egyes pillanatban, amikor megkísérlik”.
A BT elnöke vezeti a tanács üléseit, eldönti a legfontosabb ülések témáit. Lavrov április 24-én vezeti a Hatékony többoldalúság az ENSZ Alapokmánya alapelveinek védelme révén elnevezésű ülést.
Nyebezja az amerikai ENSZ-nagykövet azon vádjára, hogy Oroszország dezinformációt fog terjeszteni, azt válaszolta, hogy ez „nyugati narratíva”, valamint hangsúlyozta, hogy ők ennek pont az ellenkezőjét gondolják.
Arra is kitért, hogy az orosz tervek szerint szerdán informális tanácsülést tartanak, mivel Moszkva szerint nyugati tisztségviselők dezinformációt terjesztenek arról, hogy ukrán gyerekeket hurcolnak Oroszországba. Hozzátette, hogy az értekezleten „ezzel a narratívával akarnak szembeszállni”.
Katonai-civil közigazgatást vezethetnek be Munkácson, miután patthelyzet alakult ki a városi tanácsban, veszélyeztetve ezzel a város működését – közölte a Kárpáti Igaz Szó a Transkarpatia.net hírportál alapján.
Emlékeztettek arra, hogy 2021-ben közigazgatási reformot hajtottak végre Ukrajnában, melynek keretében összevont járások és kistérségek alakultak. A decentralizáció azt jelentette, hogy több jogkör került át a helyi szintekre, és ezzel több pénz maradt a helyi költségvetésben, amellyel az önkormányzatok hivatottak gazdálkodni.
Amennyiben viszont ezzel a feladattal nem képesek, vagy nem tudnak megbirkózni az önkormányzatok,
abban az esetben az elnök dönthet úgy, hogy katonai-polgári közigazgatást vezet be a közigazgatási egységben, leváltva ezzel a korábbi vezetést.
Most ez a helyzet alakulhatott ki a Munkácsi kistérségben, miután a polgármester Andrij Baloga elveszítette többségét a munkácsi képviselő-testületben, ugyanakkor ellenlábasai sem rendelkeznek ezzel a többséggel. Ez oda vezetett, hogy egy hónapon belül négyszer – a képviselők többségének távolmaradása miatt – maradt el a tanács állandó költségvetési bizottságának ülése.
További furcsaság, hogy Andrij Baloga úgy nyitotta meg a Városi Tanács legutóbbi plenáris ülését, hogy nem hosszabbította meg azt, így az jelenleg felfüggesztett állapotban van. Ez a patthelyzet lehetőséget ad Ukrajna elnökének arra, hogy leváltsa hivatalából munkácsi polgármesterét, és ideiglenes katonai-polgári közigazgatást vezessen be, amely rendezi a kialakult helyzetet. Hasonlóra volt már példa kelet- és dél-ukrajnai városokban is.
Andrij Baloga (a magyarellenes kirohanásairól ismert Viktor Baloga fia) az elmúlt időszakban számos magyarellenes döntést hozott. Legutóbb egy interjúban is beszélt ezekről.
Kedd hajnalban több mint egy tucat iráni gyártmányú kamikaze drónnal támadták Odessza városát az oroszok.
A támadás meglepte az ukránokat, ugyanis az akció előtt nem rendeltek el légvédelmi riadót, hanem csak az első robbanások után szólaltak meg a szirénák.
Az Ukrajinszka Pravda szerint összesen 17 drónnal támadták a várost a tenger felől, amelyből 14-et tudott megsemmisíteni az ukrán légvédelem. Sérültekről egyelőre nem érkezett hír, viszont egy vállalkozás épülete kigyulladt. A tüzet azonban reggelre eloltották.
Az orosz elnök Tulában tesz munkalátogatást kedden – közölte a RIA Novosztyi.
Korábban már volt szó arról, hogy Vlagyimir Putyin meglátogat egy orosz régiót ezen a héten, azt viszont csak nemrég árulták el, hogy a Moszkvától délre található Tula lesz a vizit helyszíne.
A tájékoztatásból egyelőre csak annyi derült ki, hogy Putyin meglátogat majd egy vasúti felszereléseket gyártó nagy múltú üzemet, a több mint 150 éve működő Tulazseldormast, amely az egész tulai régió egyik legfontosabb vállalkozása.
Ezen kívül – a TASZSZ szerint – az orosz elnök egy videókonferencián is részt vesz kedden, ahol elsősorban a gazdaságról és a szankciókról tárgyal az orosz kormányzat több magas rangú tisztviselőjével.
Korábban az oroszok azt állították, hogy birtokba vették a bahmuti városházát. Az ukrán hadsereg tagadta, hogy ez megtörtént volna.
Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-magánhadsereg alapítója arról számolt be, hogy az alakulat egységei kitűzték vasárnap éjjel az orosz zászlót az artemivszki városházára, aminek eredményeképpen a várost szerinte jogi értelemben sikerült elfoglalni.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője ezzel szemben azt mondta, hogy mindez álhír, a valósághoz semmi köze. Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán szárazföldi erők pedig azt írta egy Telegram-posztban, hogy az oroszok csak a saját kudarcaikat próbálják leplezni az álhírek terjesztésével.
Mindemellett Szerhij Cserevaty, a keleti ukrán hadseregcsoport szóvivője azt elismerte,
hogy valóban a bahmuti kormányzati épületek környékén dúlnak már a harcok.
Azt viszont ő is cáfolta, hogy birtokba vették volna az oroszok a városházát. „Talán egy vécére húzták fel azt a zászlót […] hadd gondolják csak azt, hogy az övék lehet” – mondta a szóvivő a Reutersnek a Kyiv Independent szerint.
Az Egyesült Államok még mérlegeli, hogy hivatalosan miként minősítse az amerikai újságíró oroszországi letartóztatását, de a vádakat továbbra is nevetségesnek tartja – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn.
John Kirby egy internetes sajtóbeszélgetésen emlékeztetett arra, hogy Evan Gerskovics letartóztatását a külügyminiszter is elítélte, ugyanakkor a külügyi tárca folytatja le a minősítési eljárást, amelynek során döntés születik arról, hogy hivatalosan jogellenes őrizetbe vételnek minősítik-e a lépést.
Utalt arra, hogy az ügyben a hétvégén telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, és a tárgyaláson Blinken az amerikai újságíró azonnali elengedését követelte. A fehér házi illetékes hozzátette, hogy folyamatosan és közelről nyomon követik a fejleményeket, mindent elkövetnek, hogy elérjék a The Wall Street Journal tudósítójának szabadon engedését.
Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkára, Olekszij Danilov kijelentette, hogy a Nyugatnak el kell kezdenie felkészülni az Orosz Föderáció összeomlására, amit a Szovjetunió összeomlása előtt nem tettek meg – írja az Unian.
Mint a The Timesnak adott interjújában megjegyezte, Oroszország meggyengült, és a szétesés veszélye fenyegeti. Vlagyimir Putyin orosz vezető és Hszi Csin-ping kínai vezető találkozója ezt megerősítette.
A Nyugat nem ismeri Oroszországot, és a Nyugat fél Oroszország széttöredezésétől. De ez a folyamat már folyamatban van
– hangsúlyozta Danilov. Hozzátette, hogy az Orosz Föderáció összeomlása látványos lesz és három, öt, de maximum hét éven belül bekövetkezik.
Ez egy történelmi folyamat, és a történelmet nem lehet megállítani
– összegzett Danilov.
Az orosz hadsereg kettős lövészárokvonalat állított fel a megszállt Krím északi részén – írja az Ukrajinszka Pravda.
A műholdfelvételeken látható, hogy új erődítmények jelentek meg az E–105-ös út mindkét oldalán és a Szivászi-tó közelében, az armjanszki ellenőrző pont és a Perekopszkij-akna területén.
Vadim Szkibickij, Ukrajna védelmi hírszerzésének helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy Oroszország a Krím északi részét erősíti meg leginkább.
Magyarország területére 2023. április 3-án az ukrán–magyar határszakaszon 4648 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3115 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 3-án 60 ember, köztük 20 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Oroszország senkire sem jelent nukleáris fenyegetést, minden ezzel ellentétes állítás a nyugati propaganda része – jelentette ki hétfőn Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezetnél tartott sajtótájékoztatóján.
Ami az atomháborút illeti, nyugodtan alszom, mert tudom, hogy mi legalábbis nem kérünk belőle, és nem is fenyegetünk ilyesmivel
– válaszolt újságírók kérdésére Nyebenzja.
„Propaganda az egész narratíva arról, hogy Oroszország nukleáris robbanófejekkel fenyegeti a világot” – húzta alá a diplomata. Hangsúlyozta mindemellett, hogy az orosz nukleáris doktrína „nagyon világos forgatókönyveket határoz meg”, amelyek esetén be lehet vetni ilyen jellegű fegyvereket.
Jelenleg egyértelműen nem olyan a helyzet, amely szerepelne nukleáris doktrínánkban
– tette hozzá.
Nyebenzja beszélt arról is, hogy Oroszország teljesen legitim módon tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) a Szovjetunió jogutódjaként. „Erről megállapodás is született a Szovjetunió volt tagjaival, így a többi között Ukrajnával is” – válaszolt az orosz diplomata egy ukrán újságíró kérdésére.
Kiemelte azt is, hogy a nyugati államok nem dönthetnek arról, hogy ki elnökölhet az ENSZ BT-ben. Ezzel a kijelentésével arra a felhívásra reagált, hogy fosszák meg Oroszországot áprilisban kezdődő soros elnöki tisztségétől az ENSZ BT-ben.
Egyes országok úgy vélik, eldönthetik, kit szeretnének vagy nem szeretnének az ENSZ BT elnöki székében látni. Amíg fennáll a jelenlegi világrend, létezik az ENSZ BT, nem lesznek változások az eljárásrendben. Az elnökség rendje szigorúan meghatározott. Nem az ő tisztjük ezen változtatni
– hangoztatta Nyebenzja.
Szót ejtett arról is, hogy Oroszország kész megszervezni Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozóját a világszervezet székhelyén április 24–25-én, amikor az orosz tárcavezető odalátogat. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy ilyen tanácskozáshoz a másik fél hajlandóságára is szükség van.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre cikkünk ide kattintva érhető el, melyből a legfontosabb hírek az alábbiak voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!