A tajvani külügyminiszter, Joseph Wu arra figyelmeztetett, Kína rendszeres hadgyakorlatai arra utalnak, hogy megpróbálnak felkészülni egy Tajvan elleni háború megindítására. Ugyanakkor bizakodását fejezte ki az iránt, hogy Kína kétszer is meggondol egy ilyen akciót. A miniszter nyilatkozott az amerikai szövetségről és a francia elnök azon kijelentéséről is, amely szerint Európának nem érdeke támogatni a szigetországot.
Mint korábban írtuk, Tajvan megkongatta a vészharangot, mivel úgy vélik, hogy egy esetleges hiba „irányíthatatlan háborút” robbanthat ki. Joseph Wu tajvani külügyminiszter akkor arra figyelmeztetett, hogy a kínai légierő repülői, valamint az ország hajói egyre közelebb merészkednek Tajvanhoz.
A külügyminiszter most újabb nyilatkozatot adott, és már nem csak arról beszélt, hogy véletlen törhet ki háború a térségben.
Nézzék meg a hadgyakorlatokat és a retorikájukat! Olyan, mintha arra készülnének, hogy háborút indítsanak Tajvan ellen
– fogalmazott Joseph Wu a CNN-nek, majd azt is hozzátette, Tajvan elítéli, hogy Kína katonailag fenyegetni próbálja a szigetországot.
A miniszter ugyanakkor azt is hozzáfűzte, bízik abban, hogy erre a háborúra mégsem kerül sor.
A kínai vezetők kétszer is meggondolják, mielőtt úgy döntenek, hogy erőt alkalmaznak Tajvan ellen. A dátum nekünk nem számítana, mindegy, hogy 2025-ben vagy 2027-ben támadnának, Tajvannak nagyon fel kellene készülnie a háborúra
– mondta, utalva mindezzel arra is, hogy az amerikai hírszerzés szerint Hszi Csin-ping kínai elnök utasította hadseregét, hogy 2027-re készüljön fel a háborúra.
Tajvan aggodalma azután fordult komolyra, miután a kínai hadsereg precíziós csapásokat szimulált Tajvan ellen. A tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy vasárnap 70 kínai repülőgépet, köztük Szu–30-as vadászgépeket és H–6-os vadászbombázókat, valamint 11 hajót észleltek a sziget körül.
A kínai hadsereg korábban háromnapos hadgyakorlatba is kezdett a Tajvani-szorosban, válaszul arra, hogy a tajvani elnök, Caj Jing-ven találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval az Egyesült Államokban.
Kína ugyanis nemtetszéssel szemléli a tajvani hatóságok és az Egyesült Államok közeledését, amely keretében Washington a hivatalos kapcsolatok hiánya ellenére jelentős katonai támogatást nyújt a szigetnek.
Kína a 23 millió lakosú Tajvant az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta nem sikerült újraegyesíteni területe többi részével. Az Egyesült Államok 1979-ben elismerte a Kínai Népköztársaságot, és ezáltal elvileg nem lehet hivatalos kapcsolata a Kínai Köztársasággal (Tajvannal).
Wu az amerikai látogatásról elmondta:
Kína nem írhatja elő, hogy Tajvan kivel és hogyan barátkozzon. És Kína nem mondhatja meg azt sem, hogy barátaink hogyan támogatnak minket
– közölte a külügyminiszter.
Peking azonban nem így gondolja, ugyanis tavaly augusztusban hasonló nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Tajvan környékén, miután Nancy Pelosi akkori amerikai házelnök meglátogatta a szigetet.
A kínai hadgyakorlatok egybeestek Emmanuel Macron francia elnök kínai látogatásával, akit Hszi Csin-ping Pekingben fogadott április 9-én. A találkozót követően Macron megkérdőjelezte, hogy Franciaországnak – és Európának – be kellene-e avatkoznia a tajvani válságba.
A paradoxon az lenne, hogy a pániktól elborulva azt hisszük, hogy mi csak Amerika követői vagyunk. Az európaiaknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy érdekünkben áll-e felgyorsítani egy tajvani válságot. Nem. A legrosszabb az lenne, ha azt gondolnánk, hogy nekünk, európaiaknak követőkké kell válnunk ebben a témában
– mondta az interjúban Macron, aki már hónapokkal ezelőtt is figyelmeztetett arra, hogy Európának nem szabad függő viszonyba kerülnie az Egyesült Államokkal szemben.
A tajvani külügyminiszter erről is nyilatkozott a CNN-nek:
A francia kormánnyal konzultálva azóta is próbáljuk kitalálni, hogy mit jelentett pontosan a francia elnök kijelentése
– mondta Wu, aki megjegyezte: a francia kormány támogatásáról biztosította Tajvant.
Mivel az Egyesült Államok és Kína között Tajvan miatt egyre nagyobb a feszültség, Joe Biden elnök kijelentette:
az Egyesült Államok katonailag megvédi a szigetet, ha Kína támadást indítana
Ugyanakkor a kormányzat tisztviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy Amerika továbbra is kiálljon Kína egysége mellett.
Az Egyesült Államok a Tajvani Kapcsolatokról szóló törvény értelmében jogilag köteles Tajvant védelmi fegyverekkel ellátni, a tisztviselők ezért szándékosan fogalmaznak homályosan azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok megvédené-e Tajvant egy kínai támadási kísérlet esetén.
Miközben Wu többször is hangsúlyozta, hogy „Tajvan védelme a mi felelősségünk”, azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok a jelek szerint minden eddiginél elszántabban igyekszik Kína tudtára adni, hogy Tajvan megtámadásáért súlyos árat kéne fizetnie.
Nagyra értékeljük az Egyesült Államok hozzáállását
– jegyezte meg a tajvani külügyminiszter.