Kína az év elején jóváhagyta a „halálos segély nyújtását” Oroszország számára az ukrajnai háborúban, és azt tervezte, hogy katonai felszereléseket civil termékeknek álcázzon – derül ki egy kiszivárgott titkos dokumentumokban nyilvánosságra hozott, az orosz hírszerzés által elfogott amerikai lehallgatásból.
A lehallgatás, amelyet valószínűleg az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) amerikai lehallgatása révén szereztek meg, szerepelt a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala által összeállított, február 23-i keltezésű, szigorúan titkos összefoglalóban, amely a közelmúlt ukrán és orosz vonatkozású „termékeiről” szól.
Ez egy sor korábban nem közölt dokumentum között volt, amelyet a The Washington Post a Discord csevegőalkalmazás privát szerverén közzétett titkos fájlok képeinek tárházából szerzett meg.
A hírszerzési összefoglaló szerint a hírszerzés arról számolt be, hogy a kínai Központi Katonai Bizottság „jóváhagyta a fegyverek fokozatos biztosítását”, és azt akarta, hogy ez titokban maradjon. A jelentés nem jelölte meg az SVR információinak forrását.
Nem láttunk bizonyítékot arra, hogy Kína fegyvereket szállított vagy halálos segítséget nyújtott volna Oroszországnak. De továbbra is aggódunk, és továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük
– mondta egy magas rangú kormányzati tisztviselő. Egy magas rangú védelmi tisztviselő egyetértett ezzel az értékeléssel. Mindkét tisztviselő névtelenséget kérve beszélt a szigorúan titkos dokumentummal kapcsolatos információkról.
A jelentés az eddigi legrészletesebb bizonyítékot szolgáltatja arról, hogy mi vezetett a Biden-adminisztráció február végén kezdődő, Pekingnek címzett nyilvános és magánjellegű figyelmeztetéshullámához.
Kína, amely azt állítja, hogy semleges az ukrajnai háborúval kapcsolatban, elítélte ezeket az amerikai nyilatkozatokat, és kijelentette, hogy soha nem fogadja el a kényszerítést vagy „az USA ujjal mutogatását”, amikor Washington hatalmas mennyiségű fegyvert juttat a háborúba.
A kiszivárgott dokumentum azonban betekintést nyújt Oroszország egyre mélyülő kapcsolatába Kínával, amely most Moszkva legfőbb külföldi barátja, mivel Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai háborúja miatt Oroszország egyre inkább elszigetelődik. Bár Hszi Csin-ping kínai vezető a múlt hónapban tett háromnapos moszkvai látogatása során látszólag megszilárdította kapcsolatát Putyinnal, Kína visszatartotta magát attól, hogy teljes mértékben támogassa az orosz vezető ukrajnai erőfeszítéseit, ehelyett inkább potenciális béketeremtőként pozicionálta magát.
Az Egyesült Államok és a NATO szkeptikusan reagált Peking tűzszüneti felhívására és 12 pontos béketervére, mondván, hogy semmilyen megoldás nem engedheti meg Oroszországnak, hogy újrafegyverkezzen. Ukrajna eközben azt követeli, hogy bármilyen tárgyalásos rendezés tartsa tiszteletben nemzetközileg elismert határait, ami megkövetelné, hogy Oroszország kivonuljon a Krímről és Ukrajna más megszállt területeiről.
Egy ugyanebből az időszakból származó külön amerikai hírszerzési értékelés úgy értékelte, hogy Peking egy ukrajnai támadást Oroszországon belül amerikai vagy NATO-fegyverekkel „annak jeleként tekintene, hogy Washington közvetlenül felelős a konfliktus eszkalációjáért, és esetleg további indoklásként arra, hogy Kína halálos segítséget nyújtson Oroszországnak”.
Ukrajna vélhetően számos támadást szponzorált vagy támogatott Oroszországon belül, és amerikai tisztviselők szerint figyelmeztették Kijevet, hogy ne használjon amerikai vagy NATO által szállított fegyvereket semmilyen művelethez ukrán területen kívül.
A leleplezések az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek és a Peking és Washington közötti feszült kommunikáció idején történtek, különösen Tajvan ügyében.
Antony Blinken külügyminiszter február elejére tervezett pekingi útját az utolsó pillanatban lemondták, miután egy kínai megfigyelőléggömböt észleltek az Egyesült Államok kontinentális részén található katonai létesítmények felett.
A léggömböt ezt követően egy amerikai vadászgép lelőtte az Atlanti-óceán felett, amire Vang Ji kínai külügyminiszter „hisztérikusnak” és „a belpolitikai problémákról való figyelemelterelésre tett kísérletnek” nevezte a választ.
Február 19-én, egy nappal azután, hogy találkozott Vanggal egy müncheni biztonsági konferencián, Blinken elmondta, hogy a kormányzat régóta fennálló aggodalmai, miszerint Kína „halálos” támogatást nyújthat az orosz háborús erőfeszítéseknek, az utóbbi időben felerősödtek. Ezalatt pedig a fegyvereket értette.
Válaszul a kínai külügyminisztérium szóvivője, Wang Wenbin azt mondta, hogy Washingtonnak „el kellene gondolkodnia saját tettein. Az Egyesült Államok, és nem Kína az, amelyik vég nélkül szállít fegyvereket a harctérre.”
Miután a múlt hónapban olyan hírek keringtek, hogy Hszi hajlandó lenne telefonbeszélgetést folytatni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan azt mondta, hogy az Egyesült Államok üdvözölne egy ilyen beszélgetést.
A Hszi és Zelenszkij közötti telefonbeszélgetésre még nem került sor. Március 21-én Moszkvában azonban a kínai és az orosz vezető megerősítették országaik „stratégiai közeledését”, és üdvözölték a partnerség „új korszakát”.
Joe Biden a közelmúltban több alkalommal is azt mondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy Kínából halálos szállítmányok kerülnének Oroszországba.
Az orosz–ukrán háború fejleményeiről folyamatosan beszámolunk tudósításunkban, amelyet itt érhet el.
(Borítókép: Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin 2023. március 21-én. Fotó: Contributor / Getty Images)