Bahmut bizonyos területei állandóan gazdát cserélnek az oroszok és az ukránok közt – derült ki a CNN híradásából.
Az amerikai hírportál szerint ukrán parancsnokok beszéltek erről egy ukrán televíziós csatornán. Elmondták, hogy az oroszok állandóan támadják őket, és még mindig rendkívül nehéz helyzetben vannak a városban.
Kitértek arra is, hogy az utóbbi időben az orosz ejtőernyősök és különleges műveleti egységek is csatlakoztak a támadásokhoz, és taktikai szinten már arattak néhány sikert. Ezenkívül az orosz légierő is egyre aktívabban tudja támogatni a bahmuti támadásokat, és „szó szerint megsemmisítik” az ukrán állásokat.
Mindezek ellenére az ukrán védők „aktív védelmet” folytatnak a városban és azon kívül is, ami azt jelenti, hogy időről időre visszafoglalnak bizonyos pozíciókat, amelyek így már többször is gazdát cseréltek. Az ukrán parancsnokok azt is hozzátették: ha feladnák Bahmutot, akkor az oroszok újabb városokat, például Marinkát vagy Limant vehetnék ostrom alá.
Előbb vagy utóbb minden centimétert, minden métert vissza kell foglalnunk Bahmutban. Ami azt jelenti, hogy most mindent meg kell tartanunk, amit csak meg lehet
– összegezte az egyik parancsnok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy videóbeszédben elmondta, hogy Kijev aktívan felkészíti az új egységeket, amelyeknek még meg kell jelenniük a frontvonalon a heves bahmuti harcok közepette, írja az Independent.
Oroszország a Bahmut elleni támadásban nagymértékben támaszkodik az orosz Wagner-csoportra, amelynek parancsnoka, Jevgenyij Prigozsin pénteken aggodalmát fejezte ki az előkészülőben lévő ukrán ellentámadás miatt.
„Ma azokat öljük meg, akiket Ukrajnában képeztek ki, de akik Németországból jönnek, azok sokkal képzettek lesznek” – mondta egy Telegramban közzétett hangfelvételen, ami nyilvánvaló utalás volt azokra az ukránokra, akiket Németországban képeznek ki az Egyesült Államok által biztosított Abrams harckocsik használatára.
Jevgenyij Prigozsin üzletember Alekszandr Szimonov haditudósítónak adott interjújában elárulta, hogy Dmitrij Peszkov orosz elnök sajtótitkárának fia, Nyikolaj a Wagner-csoportban harcolt.
Prigozsin elmondása szerint az összes ismerőse közül csak egy ember, Dmitrij Peskov, „akit egykor teljes értékű liberálisként dicsértek”, küldte el a fiát a háborúba.
Eljött, és azt mondta, hogy vigyétek egyszerű tüzérnek. Teljesen jól dolgozott, térdig sárban, sz.rban az Uraganon (többszörös rakétavető – a szerk.)
– mondja Prigozsin egy róla közzétett videóban.
Portugália öt páncélozott mentő- és egészségügyi járművet küld Ukrajnába – jelentette be Helena Carreiras portugál nemzetvédelmi miniszter.
A páncélozott járművek biztosítása António Costa portugál miniszterelnök februárban tett ígéretét teljesíti, miszerint a portugál kormány kötelezettséget vállal arra, hogy több harckocsit és más, katonai járművet szállít az ukrán fegyveres erőknek.
Portugália március 27-én három darab német gyártmányú, Leopard 2 típusú harckocsit szállított Ukrajnának.
A németországi Ramsteinben tartott katonai találkozón Lettország bejelentette, hogy az összes megmaradt Stinger-rakétavetőjét átadja Ukrajnának.
A Stinger az ukránok egyik legsikeresebb eszköze volt a háború kezdete óta, számos orosz harckocsit lőttek ki ezzel.
Az FSZB nyomozói hazaárulással vádolják Dmitrij Kicsét, az ORSIS márkanév alatt vadász- és sportpuskákat gyártó moszkvai fegyvergyár helyettes vezetőjét.
A bűnüldöző szervek a helyi médiának megerősítették, hogy a moszkvai bíróság már előzetes letartóztatásba helyezte a vádlottat.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői arról számoltak be, hogy szinte mindennap lövések hallatszanak a zaporizzsjai atomerőmű közelében.
A szakértőknek egy alkalommal azt tanácsolták, hogy keressenek maguknak menedéket a „régióban folytatódó katonai tevékenység okozta potenciális veszélyek miatt” – mondta Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója.
A főigazgató megerősítette, hogy folytatja erőfeszítéseit és tárgyalásait mind Oroszországgal, mind Ukrajnával az erőmű védelme és a nukleáris katasztrófa elkerülése érdekében.
Az erőmű, mely Európa legnagyobbja, az ország energetikai infrastruktúrája elleni rendszeres orosz támadások miatt többször teljesen lekapcsolódott az ukrán áramhálózatról. Az erőműben a teljes személyzet negyede dolgozik, ami aggodalomra ad okot a karbantartással kapcsolatban.
A médiajelentések szerint több oroszországi régió hatóságai digitális behívókat osztanak ki a férfiaknak, kevesebb mint egy héttel azután, hogy Vlagyimir Putyin elnök aláírta az ország katonai behívórendszerének radikális átalakítását.
Korábban az idézéseket személyesen kellett átvenni, ami viszonylag könnyen kijátszhatóvá tette őket.
Minden olyan norma érvényben van, amely lehetővé teszi az ilyen digitális idézések kiosztását
– mondta a The Moscow Timesnak Jevgenyij Szmirnov, a Pervij Otdel emberi jogi ügyvédje.
Ukrajna újabb területeket foglalhat vissza a nagy, tavaszi ellentámadásban – mondta Jens Stoltenberg.
AZ Ukrajinszka Pravda szerint a NATO főtitkára a németországi Ramsteinben beszélt, az Ukrajnát támogató országok katonai találkozóján. Úgy fogalmazott: biztos abban, hogy az ukránok újabb területeket tudnak majd felszabadítani, és hogy a mostani találkozón is arról beszéltek, hogy mivel tudják Ukrajnát segíteni ebben.
Felidézte azt is, hogy Németország és az Egyesült Államok jó néhány Patrior légvédelmi rendszert adott át nekik, amelyek már hadrendbe is álltak. Végül azt mondta: a NATO most arra koncentrál, hogy biztosítsa Ukrajna győzelmét a háborúban, utána pedig az lesz a feladatuk, hogy Ukrajnának elegendő elrettentő erőt biztosítsanak ahhoz, hogy megakadályozzanak egy újabb támadást.
A teljes körű orosz invázió kezdete óta nem volt ilyen hosszú szünet az Ukrajnára mért, masszív, orosz rakétacsapások között – mondta Margo Grosberg ezredes, az észt védelmi minisztérium hírszerzési központjának vezetője egy április 21-i tájékoztatón – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ezredes megjegyezte, hogy az Orosz Föderáció terve Ukrajna áramtalanítására nem hozott sikert. Jelenleg Moszkva katonai célokra tartalékol rakétakészletet, hogy megzavarja az ukrán fegyveres erők ellentámadását.
Mivel ezeket a fegyvereket olyan célpontokra tervezték, mint a nagy egységek állomáshelyei, irányítási pontok, tömeges csapásokat arra fognak használni, hogy megpróbálják az Ukrán Fegyveres Erők ellentámadását elfojtani
– mondta Grosberg.
Szerinte az iráni dróntámadások célja a drága ukrán légvédelmi rakéták készleteinek kimerítése.
Oroszország felülvizsgálja az álláspontját azzal kapcsolatban, hogy telepítsenek-e közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakétákat az ország nyugati felére – írta az orosz The International Affairs-ben megjelent cikkben Grigorij Maskov, az orosz külügyminisztérium diplomatája.
Mint írta, Oroszország eddig nem telepített ilyen fegyvereket az ország nyugati határai mentén, de a közelmúltbeli fejlemények miatt megfontolják, hogy változtassanak ezen. Ezzel összefüggésben konkrétan említette a kalinyingrádi enklávét is, ahol „a NATO amerikai [HIMARS] rakétarendszereinek orosz területek kerülnek a lőtávolságába”.
A diplomata hozzáfűzte azt is, hogy az ország keleti határinál is fennáll a konfliktusok veszélye, így ott is szükség lehet közepes hatótávolságú rakétákra.
Egy moszkvai bíróság elrendelte Christo Grozev bolgár oknyomozó újságíró távollétében történő letartóztatását – jelentette a RIA hírügynökség.
Grozev a Bellingcat hírportálnak készített riportjai feldühítették a Kremlt. Ő vizsgálta Alekszej Navalnij Putyin-kritikus és Szergej Szkripal orosz kettős ügynök megmérgezését.
A RIA egy bűnüldözési forrásra hivatkozva azt állította, hogy azzal vádolják, hogy elősegítette Roman Dobrokhotov, egy orosz hírportál szerkesztőjének szökését, aki 2021-ben hagyta el Oroszországot.
Grozev biztonsági okokból titokban tartja tartózkodási helyét.
A bírósági végzés után Grozev tweetelt: „Ahogy Dobrokhotov mondta: Miért nem mérgeznek meg minket a távollétünkben, csak essünk túl rajta” – vette észre aSky News.
A német hatóságok kommunikációs vonalat tartanak fenn az orosz féllel, hogy a két ország nagykövetségi alkalmazottaival kapcsolatos kérdésekről tárgyaljanak – közölte a német külügyminisztérium szóvivője a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel, kommentálva azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Berlin állítólag lépéseket tett Oroszország németországi diplomáciai jelenlétének csökkentésére.
A szövetségi kormány kapcsolatban áll az orosz féllel a megfelelő külképviseletek személyzetével kapcsolatos kérdésekről
– mondta a szóvivő.
Március 25-én a Focus médiaorgánum külügyminisztériumi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter azt tervezi, hogy több mint 30 akkreditált orosz diplomatát nemkívánatos személynek nyilvánít. A Focus szerint a német biztonsági szervek azt állítják, hogy ezek a diplomaták diplomáciai státuszukat arra használják fel, hogy illegálisan politikai, gazdasági, katonai és tudományos információkhoz jussanak, amelyeket később szabotázsakciókban és dezinformációk terjesztésében használnak fel.
Az orosz külügyminisztérium egyik forrása ezeket a jelentéseket kommentálva azt mondta, hogy Oroszország kemény választ fog adni az ilyen lépésekre.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!