Ukrajna az európai értékeket és az európai közösséget választotta, s ezért a választásáért most a lehető legmagasabb árat fizeti: Oroszország háborút indított Ukrajna ellen – jelentette ki Ruszlan Sztefancsuk, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának elnöke hétfőn Prágában az európai uniós országok parlamenti elnökei kétnapos konferenciájának nyitónapján.
Ruszlan Sztefancsuk kiemelt vendégként vesz részt az uniós parlamenti elnökök prágai konferenciáján. Magyarországot Jakab István, az Országgyűlés alelnöke képviseli.
Az ukrán parlamenti elnök szerint országa a csatlakozási feltételek közül hét területen könyvelt el előrelépést.
Kijev bízik abban, hogy még az idén megkezdődhetnek Ukrajna csatlakozási tárgyalásai Brüsszellel. Az ukrán vezetés szívesen venné, ha a NATO júliusban Vilniusban megrendezendő csúcstalálkozóján Ukrajna meghívást kaphatna a szövetségbe
– jegyezte meg Ruszlan Sztefancsuk.
„Az oroszok rakétákat gyártanak és halmoznak fel, hogy megzavarják az ukrán offenzívát” – mondta Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának (GUR) vezetője.
„A legtöbb ilyen rakétát az aktív harcok során fogják használni” – tette hozzá. A GRU vezetője nem volt hajlandó megnevezni az Oroszország által havonta gyártott rakéták számát, de megjegyezte, hogy „ezek mennyiségével az ellenség nem lehet megelégedve”.
A néhány hete kiszivárgott titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva a Newsweek arról írt, felpörögtek a fegyverszállítások Kijev irányába a 2023. április 30-ra tervezett ukrán ellentámadás előtt – korábban nem hangzott el konkrét dátum azzal kapcsolatban, mikor veszi kezdetét a Nyugat által támogatott gigantikus offenzíva.
Lehet azonban, hogy a szivárogtatás miatt új időpontot jelöl ki az ukrán vezérkar.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 187 080 orosz katona esett el, az elmúlt napon 660 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2413 hadműveleti és taktikai drónt, 339 egység speciális felszerelést és 911 cirkálórakétát számoltak fel.
Kirylo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának (GUR) vezetője szerint az ország történelmében „mérföldkőnek számító csata” közeledik.
A csata kezdetéről szóló pontosabb információk „szigorúan titkos” minősítésűek – mondta az Állambiztonsági Szolgálat vezetője.
Az ukrán hadseregnek még van ideje arra, hogy az év végéig elérje az 1991-es határokat – hangsúlyozta Budanov. Úgy véli, az ellentámadás során az ukrán sereg „elegendő mennyiségű területet” fog erőszakkal elfoglalni – idézi a tisztviselőt az Ukrajinszka Pravda.
Az Ukrán Fegyveres Erők nyugatra, a Krímbe való bevonulása fájdalmas reakciót fog kiváltani Oroszország uralkodó elitjében – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán hírszerzési főigazgatóság vezetője.
Fájdalmas beismerni, de ki kell mondani: a propagandagépezetük a lehető leghatékonyabban mutatta meg magát Herszon elvesztésekor. A város elvesztését egyszerűen egy mindennapi eseményként mutatták be. És ezt úgy állították be, hogy ez számukra még jó is volt
– fogalmazott a hírszerzés vezetője.
Budanov szerint a Krím elvesztését az orosz vezetés kényszerű lépésként fogja bemutatni. Ugyanakkor biztos benne, hogy nem lesz atomháború abból, hogy az Ukrán Fegyveres Erők bevonulnak a Krímbe – számolt be az Unian ukrán hírügynökség.
Több robbanás rázta meg hétfő hajnalban Szevasztopolt. A robbanások mellett légvédelmi ágyúk és kézifegyverek tüzéről is szólnak a beszámolók. Az információt Mihail Razvozsajev, a város orosz vezetője is megerősítette.
Szevasztopolt az éjszaka drónok támadták meg. Az egyik felszíni drón megsemmisült, a másik pedig magától felrobbant
– fogalmazott a városvezető.
A The Independent beszámolója szerint a dróntámadást Oroszország Fekete-tengeri Flottája visszaverte.
Dél-Korea 57-ről 798 tételre bővítette azoknak az áruknak a listáját, amelyek Oroszországba történő kivitele különleges engedélyhez kötött – számolt be a Nexta.
Az ilyen intézkedéseket azzal indokolták, hogy az importáló országok nagy valószínűséggel fegyvergyártásra és katonai célokra használják ezeket az árukat.
Oroszország az útleveleket eszközként használja Ukrajna egyes megszállt területeinek „oroszosításához” – közölte a brit védelmi minisztérium legújabb hírszerzési jelentésében.
A megszállt területek hatóságai szinte biztos, hogy arra kényszerítik a lakosságot, hogy elfogadják az orosz útleveleket – áll a közleményben. Herszonban figyelmeztették a lakosokat, hogy akik június 1-ig nem fogadják el az orosz útlevelet, azokat deportálni fogják és vagyonukat lefoglalják.
Úgy vélik, hogy Oroszország valószínűleg felgyorsítja a bürokrácia integrálását a megszállt területeken – írja a The Guardian.
Paul Seger, Svájc németországi nagykövete kiállt hétfőn a svájci alkotmány által előírt semlegesség mellett, amely értelmében az alpesi ország ellenzi a háborúban álló Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.
A nagykövet az Augsburger Allgemeine című német lapnak a fegyverszállítással kapcsolatban elmondta, hogy meglepte a rájuk zúduló kritika mértéke.
Svájcban a semlegesség történelmi hagyományai miatt törvény tiltja, hogy az ország fegyvert exportáljon konfliktusövezetekbe. A törvény azt is kimondja, hogy a svájci gyártású lőszerek vásárlói nem adhatják tovább azokat egy hadban álló harmadik félnek.
A semlegesség a svájci identitás fontos része. Kialakult egy olyan vélemény, hogy Svájc bűnrészes lesz, ha Putyin megnyeri a háborút. Azonban 12 ezer darab lőszer nem tudja eldönteni vagy érdemben befolyásolni a háborút
– mondta Seger az interjúban, amely hétfőn jelent meg a német lapban.
Alain Berset svájci szövetségi elnök kedden Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásain megerősítette, hogy Svájc továbbra sem hajlandó katonai támogatást nyújtani az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának, közvetett módon sem.
Ugyanakkor Berset rámutatott, hogy országa minden egyéb lehetséges eszközzel támogatja Ukrajnát, humanitárius segítséget nyújt, csatlakozott az Oroszország elleni EU-s szankciókhoz és zárolt 7,5 milliárd frank értékű orosz vagyont – számolt be az MTI.
A több mint három évtizede a legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte a katonai kiadásokat tekintve – derült ki egy hétfőn közzétett összehasonlító jelentésből.
A katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el 2022-ben, összesen 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka – írta a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta: az ukrajnai háború az európai katonai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek.
A jelentés szerint Európa 13 százalékkal többet költött hadseregére 2022-ben. Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve, másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére.
Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta – vélekedett Tian.
Lövöldözésbe torkollott az orosz hadsereg katonái és a Wagner zsoldoscsoport között kirobbant harc az orosz ellenőrzésű luhanszki területen fekvő, megszállt Sztanicja Luhanska városában – jelentette az ukrán vezérkar.
A vezérkar szerint az összecsapás következtében többen megsérültek, és úgy vélik, hogy az oroszok és a wagneristák megpróbálják egymásra hárítani a felelősséget saját taktikai hibáikért és veszteségeikért.
Bár külső bizonyíték nem került elő a lövöldözésről szóló állítás alátámasztására, a Wagner-erők gyakran kerülnek összetűzésbe az orosz védelmi minisztériummal, többek között a lőszerek szállítása miatt – számolt be a The Kyiv Independent.
Az orosz katonai vezetés célja, hogy Bahmut elfoglalását lehetőleg még a tavaszi ukrán ellentámadás kezdete előtt befejezze – írta friss jelentésében a Washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW).
Az elemzők megjegyezték, hogy a Wagner zsoldosai súlyos veszteségeket szenvednek, ezért a város elfoglalásának reményében az orosz védelmi minisztérium légi egységeket vetett be az offenzíva támogatására. Így a Jevgenyij Prigozsinhoz hű erők teljes mértékben a városi harcokra koncentrálhatnak.
A szakértők hozzátették, hogy a légideszant erők bevetése a térségben valószínűleg lehetővé tenné, hogy a wagneristák nagyobb sikereket érjenek el a városban.
Magyarország területére 2023. április 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 5705 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7245 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. április 23-án nem érkeztek Budapestre vonattal.
Volodimir Zelenszkij fogadkozott, hogy továbbra is megvédi Bahmutot, miután Moszkva azt állította, hogy csapatai előrenyomultak a kelet-ukrajnai városban.
„Lehetetlen, hogy feladjuk Bahmutot, mert ezzel bővül a harci front, és az orosz erők és a Wagner esélyt kapnak arra, hogy még több területünket elfoglalják” – mondta Zelenszkij az al-Arabíja hírcsatornának adott, vasárnap közzétett interjújában – írja a The Independent.
Oroszország úgy tekint Bahmutra, mint ugródeszkára a további kelet-ukrajnai előrenyomuláshoz.
Az ukrán elnök ezenfelül köszönetet mondott a védelmi erőknek, „amelyek eredményeket mutattak fel a harcban, megvédve a hazát”.
Április 23-án az oroszok mintegy 60 alkalommal lőttek többszörös rakétarendszerekből az ukrán csapatok állásaira és a lakott területekre.
Cirkálóbombákat lőttek ki Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókban, aminek következtében civil áldozatok és sérültek, valamint magánházak és más polgári infrastruktúrák is megsemmisültek, megrongálódtak – állítja Facebook-bejegyzésében az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
Az ellenség fő erőfeszítései a Bahmut, Avdijivka és Marijinka irányában folytatott támadó akciók végrehajtására összpontosulnak – közel 60 ellenséges támadást sikerült visszaverni – idézi a bejegyzést az Ukrajinszka Pravda.
„Mindenkit megölünk” – ezt mondta a NEXTA szerint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezére, arra utalva, hogy az orosz oldalon küzdő zsoldosok többé senkinek sem adnak kegyelmet, és nem ejtenek hadifoglyokat.
Prigozsin a nyilatkozatával egy olyan hangfelvételre reagált, amelyen állítólag ukrán katonák beszélnek egymás közt arról, hogy hogyan lövöldöznek a hadifogságba esett wagneresekre. A NEXTA szerint kérdéses, hogy az a hangfelvétel eredeti-e,
MIVEL A MEGSZÓLALÓK TÖRTÉK AZ UKRÁN NYELVET, JÓL KIVEHETŐ OROSZ AKCENTUSSAL BESZÉLTEK.
Jevgenyij Prigozsin erre reagálva azt mondta, hogy a Wagner innentől kezdve azért nem fogja megsérteni a „humanizmus nemzetközi szabályait”, mert nemes egyszerűséggel nem fognak hadifoglyokat ejteni.
Mindenkit megölünk a csatatéren. Ne ejtsetek több hadifoglyot
– fogalmazott a nyilatkozata végén Jevgenyij Prigozsin. A zsoldosvezér nyilatkozatát a Telegramon osztotta meg a sajtószolgálata, de a kérdéses részlet az alábbi bejegyzésben is hallható/olvasható.
A NEXTA által említett hangfelvétel mellett azonban egy videó is felkerült az internetre, amelyen állítólag szintén egy wagneres hadifogoly megölése látható (ezt itt lehet megtekinteni, de csak saját felelősségre ajánljuk). Egyesek szerint valójában ez a videó lehetett az, amire Prigozsin reagált.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!