Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint egyértelmű, hogy a NATO-nak fel kell vennie Ukrajnát a soraiba, mert „Kijevnek szüksége van a szövetségre, a szövetségnek pedig Kijevre”. A csatlakozásról a júliusi vilniusi NATO-csúcson politikai döntést kell hozni – hangsúlyozta.
Az ukrán diplomácia vezetője erről a Foreign Affairs című amerikai folyóiratban megjelent véleménycikkben írt, amelynek fordítását a külügyminisztérium honlapján tették közzé – írja az Ukrinform.
A tárcavezető megjegyezte, hogy a bukaresti NATO-csúcs óta eltelt 15 év alatt Ukrajna sok érvet hallott, hogy miért nem csatlakozhat a NATO-hoz. A legújabb érv Ukrajna csatlakozása ellen az, hogy a kérdés megosztja a szövetséget.
„Azok, akik megpróbálták megakadályozni Ukrajna előrehaladását az európai uniós tagság felé vezető úton, már mondtak valami hasonlót Európában. Egy évvel ezelőtt meg voltak győződve arról, hogy Ukrajna tagjelöltségének kérdése megosztja az EU-t. De amikor 2022 júniusában mind a 27 uniós tagállam támogatta, hogy Ukrajna megkapja ezt a státuszt, az Európai Unió új erőre kapott. Ugyanez fog történni a NATO-val is, amikor egyértelmű döntés születik Ukrajna felvételéről” – vélekedik Kuleba.
„Finnország a szövetségeseivel való nézeteltérések leküzdése után csatlakozott a NATO-hoz. Svédország is ezt az utat fogja követni, és Ukrajna is követheti később. Ez csak politikai akarat kérdése. Ha arra összpontosítunk, ami megoszt bennünket, akkor megosztottak leszünk. Ehelyett ha gyakorlati megoldásokat keresünk, a NATO erősebbé és összetartóbbá válik. Ideje hátrahagyni a kifogásokat, és végre beismerni, hogy Ukrajna teljes jogú tagságának nincs alternatívája, ha a NATO célja az euroatlanti közösség biztonságának garantálása” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Szerinte a szövetség közelgő vilniusi csúcstalálkozóján a NATO-tagállamoknak egyértelmű jelzést kell küldeniük Oroszországnak, hogy „a játéknak vége”.
„Ukrajna a Nyugat része, a szövetség küszöbén áll, és hamarosan belép annak kapuján” – írta a politikus.
Kuleba úgy látja, itt az ideje, hogy egyértelműséget teremtsenek, ahelyett hogy csak megerősítik a nyitott ajtók politikája melletti elkötelezettséget, ami lehetővé teszi Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy kihasználja a bizonytalanságot. A NATO-nak kerülnie kellene a kísértést, hogy további követeléseket támasszon Ukrajnával szemben, amelyek tovább késleltetik a tagságot – véli a miniszter.
„Ehelyett a NATO-nak politikai döntést kellene hoznia, amely vagy közvetlenül a vilniusi csúcstalálkozón határozza meg Ukrajna csatlakozásának menetrendjét, vagy kötelezi, hogy 2023 végéig nyújtsa be. Ukrajna teljes jogú szövetségi tagságának elérése elsősorban a biztonsági helyzettől függ, de ezt a folyamatot azonnal el kell kezdeni. Ideje cselekedni” – tette hozzá a magas rangú diplomata.
Múlt hét pénteken Orbán Viktor egy Twitter-bejegyzésben amiatt értetlenkedett, hogy miért kellene felvenni Ukrajnát a NATO-ba. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára április 20-án Kijevben kijelentette: „Ukrajnának helye a NATO-ban van, és idővel a mi támogatásunk segít abban, hogy ez lehetővé váljon.”
Micsoda?!
– reagált a főtitkár kijelentésére a miniszterelnök.
Válaszul a katonai szövetség sajtóosztálya emlékeztetett arra, hogy a tagállamok már 15 éve elkötelezték magukat Ukrajna NATO-tagsága mellett.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese egy orosz lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása a teljes körű konfliktus kirobbanásának kockázata nélkül csak akkor lehetséges, ha Oroszország jóváhagyja a lépést.
A politikus hozzátette: Magyarország nem lelkesedik azért, hogy Ukrajnát az észak-atlanti szövetség tagjai között lássa, különösen a Kárpátalján élő magyarok helyzete miatt.
Szavai komoly hullámokat vetettek az ukrán politikai életben, Olena Kondratyuk, az ukrán parlament alelnöke azonnal leszögezte, hogy országának nincs szüksége Oroszország engedélyére a NATO-csatlakozáshoz.
„Dúró Dórát pedig, aki ezt a kijelentést tette, szeretném emlékeztetni, hogy Európa olyan hely, ahol a határokat és a szuverenitást tiszteletben tartják” – jegyezte meg.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, keddi percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter 2023. április 17-én Irakban. Fotó: Ameer Al-Mohammedawi / picture alliance / Getty Images)