Két drón csapódott be a Kreml épületénél szerda hajnalban – közölte az orosz elnöki hivatal sajtószolgálata. Az oroszok szerint az ukránok állnak az akció mögött, de Ukrajna egyelőre nem vállalta a felelősséget.
A főbb tudnivalók röviden:
A Kreml sajtószolgálata szerint az akció még szerda hajnalban történt. Az esetről videó is készült, ami már megjelent a közösségi médiában.
Két drón célba vette a Kreml épületét. A katonaság és a titkosszolgálat időszerű cselekedeteinek köszönhetően a katonai radarok észlelték az eszközöket, és még időben hatástalanították
– közölte a RIA Novosztyi szerint az elnöki hivatal. Hozzátették: senki sem sérült meg a támadásban, így Vlagyimir Putyin sem, elnöki programjait változtatás nélkül folytatja.
Az orosz állami hírügynökség szerint a drónok maradványai a Kreml épületének környékén szóródtak szét.
Frissítés: Azóta megjelent egy újabb videó is, amelyen állítólag az akció látható. A felvétel szerint az egyik drón el is találhatta a Kreml épületét, mivel az épület teteje kigyulladt.
Ezen kívül megjelent egy másik felvétel is, amelyen közelebbről is látható egy eszköz becsapódása.
Ráadásul e felvétel alapján úgy tűnik, hogy a becsapódáskor, a robbanás által érintett kupola bal oldalán két ember mozgott a tetőn. Jelzésértékű, hogy e videókat azóta az orosz állami hírügynökség is megosztotta.
A RIA Novosztyi időközben újabb részleteket közölt az esetről. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt modnta a hírügynökségnek, hogy Putyin az akció idején nem tartózkodott az épületben, mivel jelenleg a Novo-Ogarjovói rezidenciáján dolgozik. Az akció ellenére a május 9-ei, az orosz győzelem napja alkalmából tartott felvonulás programjait változatlanuk megtartják – mondta Peszkov.
Időközben a Kreml oldalára is felkerült az orosz állami hírügynökség által már korábban is idézett közlemény. Abban azt is leírták: az orosz fél „előre eltervezett terrorcselekményként”, és az orosz elnök elleni gyilkossági kísérletként kezeli az akciót. Végül azt is hozzátették:
az orosz fél fenntartja a jogot magának arra, hogy az általa megfelelőnek vélt helyen és időben válaszoljon erre a támadásra.
Az akcióra akkor került sor, miközben az ukránok egy átfogó offenzívára készülnek . Erről nemrég egy szakértőt kérdeztünk Kibeszélő című műsorunkban.
A francia AFP hírügynökség jelentette, hogy Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a támadásról szóló hírek megjelenése után bejelentette: az orosz fővárosban betiltják a drónok használatát a polgári személyek számára.
Mint mondta, ezentúl csak az orosz kormányzat engedélyével lehet drónokat használni, és ehhez egy különleges engedélyre van szükség. Hozzáfűzte: a lépésre azért van szükség, mert a polgári drónok akadályozhatják az orosz rendvédelem működését (vagyis nehezebben észlelnék a katonai drónokat).
A szerdai akció az első olyan, hivatalosan is megerősített cselekmény, amelyben Ukrajna likvidálni próbálja az orosz elnököt. A híresztelések szerint azonban korábban már volt egy cselekmény, amely mögött Ukrajna állhatott.
Egy hete a Bild számolt be arról, hogy az ukrán titkosszolgálat nemrég egy alkalommal már megpróbálta megölni Vlagyimir Putyint. Azt a kísérletet a német lap szerint az orosz hatóságok még igyekeztek eltussolni, ezért nem erősítették meg.
Ezzel összefüggésben érkezett híradás arról, miszerint Moszkvában, a városi bíróság közelében lezuhant egy drón. Akkor azt írták, hogy az eszköz egy amerikai motorral felszerelt, mintegy százkilós, pilóta nélküli repülőgép volt. Egy ukrán újságíró szerint az eszköz átrepült az Orosz Föderáció összes légvédelmi rendszerén, és nem messze landolt a Rudnevo ipari parktól, ahol állítólag Putyin múlt héten tett látogatást.
Nemrég a The Washington Post hozta nyilvánosságra, hogy az amerikai és ukrán titkosszolgálat között konfliktusok voltak a közelmúltban, mivel az ukránok Oroszország területén készültek olyan csapásokra, amelyek eszkalálhatják a háborút.
Az ukrán kormányzat szerint a háború elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is megpróbálták likvidálni az oroszok.
Úgy tudni, hogy az oroszok a háború első napjaiban egy csecsen elit kommandós egységet küldtek Ukrajnába ezzel a küldetéssel. Az akció kudarcot vallott, az egység tagjait részben megölték, részben elfogták. Az ukrán elnök a közelmúltban azt mondta: felvette volna a tűzharcot a támadókkal, ha megtámadják az elnöki palotában.
Mindeközben a közösségi médiában néhányan már azt is felvetették: egyáltalán nem biztos, hogy Ukrajna áll emögött az akció mögött. Egyebek mellett azzal érveltek, hogy a drón a mérete alapján túl kicsinek tűnik ahhoz, mintsem hogy Ukrajnából elérhetett volna Moszkváig.
Azok, akik úgy vélik, hogy nem Ukrajna áll az akció mögött, két másik lehetőséget vázoltak:
Időközben Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó is megosztotta a videókat a Twitteren, először még érdemi kommentár nélkül.
Később azonban, egy másik posztban már azt írta: egyes információk szerint orosz partizánok, a Moszkvai régióból indították el a drónt. Hozzáfűzte: az még így is rejtély, hogy a drón miként juthatott át a moszkvai orosz légvédelmen (amelyet az utóbbi hónapokban többször is megerősítettek).
Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta: Ukrajnának semmi köze nincs a támadáshoz, elsősorban azért, mert egy ilyen lépéssel nem lehet elérni a katonai célokat. A Twitteren közzétett posztjában kifejtette: szerinte Oroszország egyértelműen „egy széleskörű terrortámadásra készül”, és ezt legitimálják a Kremlnél történt dróntámadással is.
„Először is, Ukrajna egy kizárólag védekező célú háborút folytat, és nem támad célpontokat az orosz föderáció területén. Miért is tenné? Ezzel nem oldjuk meg a katonai kérdéseket, az oroszoknak viszont alapot adunk arra, hogy civileket támadjanak....Másodszor, nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a baleseteket és incidenseket, amelyek az Orosz Föderáció különféle részein történnek” – írta Podoljak, majd hozzátette:
az azonosítatlan drónok megjelenése az energetikai létesítményeknél, vagy a Kreml területén, csak arra utalhat, hogy a helyi ellenállók gerillaakciókat hajtanak végre.
Az ukrán elnöki tanácsadó szerint az akció annak a jele, hogy „Putyin klánja” elveszti az ország felett az irányítást, valamint hogy a saját légterüket sem tudják teljesen ellenőrizni.
Más szavakkal: valami történik az Orosz Föderációban, de nem ukrán drónok röpködnek a Kreml felett
– írta a posztja végén Podoljak.
Délután ismét érkezett egy újabb felvétel, amelyen az előzőnél részletesebben, hosszabb ideig látható a becsapódó drón röppályája.
Mindeközben az orosz sajtó is újabb részleteket árult el a támadásról. Eszerint a két drón becsapódása közt 16 perc volt:
Azzal kapcsolatban, hogy a videókon a kettő közül melyik drón érkezése látható, egyelőre ellentmondásos feltételezések láttak napvilágot.
A moszkvai Vörös teret is lezárták a támadás után, erről tanúskodnak egy újabb, Moszkvában készült videó.
Az épületek tetejére a járókelők szerint a drónok elhárítására alkalmas fegyvereket telepítettek.
Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének vezetője a támadást kommentálva azt írta: egy ekkora méretű drón szerinte kizárt, hogy alkalmas lett volna az orosz elnök meggyilkolására, „ kivéve ha szó szerint fizikailag eltalálja, vagy talán ha esetleg Putyin ablakánál robban amikor pár méter távolságban van”.
Ez a drón az épület felett robbant fel, nem csapódott be, nem volt nagyobb egy általában 2-3 kiló robbanóanyagot hordozó öngyilkos drónnál. Egy hat tonnás u-141 Strizh más lenne, de az aligha jutna el a Kreml-ig
– írta, hozzátéve: ha az ukránok álltak az akció mögött, akkor arra szolgálhatott, hogy növeljék a katonai morált. „Nem az első próbálkozás, több ilyen volt már Moszkva ellen, de a város előtt lezuhantak üzemanyag hiányában” – tette hozzá.
A szakértő azt is hozzáfűzte: nagy kérdés, hogy mit válaszol erre az orosz fél. „ Az oroszok képesek komoly csapást mérni Kijev politikai célpontjaira – de eddig nem tették. Sok értelme egyébként nem lenne, legfeljebb az orosz nacionalisták bosszúvágyát csökkentené. Ettől még most nem feltétlenül biztonságos Kijev belvárosában sétálni, de ha az oroszoknak van eszük, nem válaszolnak”.
Arról is írt, hogy lehet hamis zászlós művelet az akció, és ez talán a legrosszabb eshetőség, „mert akkor az oroszok már tudják, mi lesz a válasz”. Az viszont, hogy az oroszok Putyin elleni személyes támadásként kezelik az esetet, „nagyon nem jó jel” – fogalmazott.