Nagy-Britannia nem készül harci repülőgépek átadására Ukrajnának – erősítette meg a brit kormányfő szóvivője, miután Rishi Sunak fogadta hétfőn a rövid látogatáson Nagy-Britanniában tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Sunak és Zelenszkij Chequersben, a brit miniszterelnökök Londontól 65 kilométerre északnyugatra lévő vidéki rezidenciáján ült tárgyalóasztalhoz.
Risgi Sunak londoni hivatala közölte a találkozóról kiadott közleményében, hogy Nagy-Britannia további több száz légvédelmi rakétát, illetve pilóta nélküli légi eszközt ad át Ukrajnának.
A Downing Street ismertetése szerint az utóbbiak között új, 200 kilométert meghaladó hatótávolságú támadó drónok is lesznek. A tájékoztatás szerint Sunak a hétfői találkozón részletesen is ismertette az új védelmi csomag tartalmát Zelenszkijjel.
Ezeket az eszközöket London a következő hónapokban szállítja. A felszerelések segítik majd a várt ukrán katonai előrenyomulást az orosz erőkkel szemben – fogalmazott hétfői tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal.
A brit kormány már a múlt héten bejelentette, hogy hosszú hatótávolságú rakétákkal is ellátja az ukrán fegyveres erőket.
Ben Wallace védelmi miniszter a londoni alsóház képviselőinek adott tájékoztatásában elmondta: a brit védelmi tárca Storm Shadow típusú rakétákat szállít Ukrajnának.
A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Volodimir Zelenszkij az elmúlt napokban Ukrajna több kulcsfontosságú európai országába utazott. E látogatások alkalmával fontos megállapodások születtek az országnak nyújtott védelmi támogatásról.
Az ukrán elnök megjegyezte, hogy az Európában tett látogatásainak prioritása a fegyveres erők aktív akcióinak előkészítése volt a megszállt területek felszabadítására.
Harmincegy Abrams kiképző harckocsi érkezett egy németországi katonai bázisra, és a következő hetekben megkezdődik az ukrán hadsereg kiképzése – közölte Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője.
Tisztázta, hogy az Ukrajnának szállítandó harckocsik jelenleg modernizáción és korszerűsítésen esnek át.
Az ukrajnai fronton hét, területvédelmi alakulathoz tartozó katona halt meg, mindannyian a 68-as alakulathoz tartoztak – számolt be a Kárpátalja lap.
Ennek az alakulatnak sok magyar nemzetiségű katonája is van, köztük Fegyir Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, aki a magyar sajtóban azzal vált ismertté, hogy közvetlenül a lövészárokból tartott előadásokat a hallgatóinak.
A lap beszámolója szerint Ungváron gyásznapot hirdettek, minden koncertet és előadást lemondtak a hét elhunyt kárpátaljai katona tiszteletére. A döntést a városi tanács hozta meg, a határozat május 13–14-ére van hatályban.
A katonák nevei: Tyahij Szerhij, Hutaj Ivan, Hodanics Bohdan, Burtin Vaszil, Mesko Valentin, Pilipiv Eduard és Kuszik Vitalij.
Mint arról már beszámoltunk, súlyosan megsebesült az ellene elkövetett merényletben Ihor Kornet, az Ukrajnától elcsatolt Luhanszki terület ügyvivő belügyminisztere, a robbantásban egy ember meghalt.
Az Ukrajinszka Pravda értesülései szerint az ukrán biztonsági szolgálat áll a merényletkísérlet mögött.
A lap forrása egyelőre nem közölt egyéb részleteket.
Pénteken Vlagyimir Putyin orosz elnök virággal és ajándékkal köszöntötte 40. születésnapja alkalmából állítólagos szeretőjét, Alina Kabajevát – írja a Generall SVR Telegram-bejegyzése hétfőn, amelyet a hírek szerint az Orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat volt altábornagya szerkeszt.
Az oldal szerint az ünnepélyes esemény alkalmából csak formálisan „jelentkezett be” az orosz elnök, az állami ügyekkel kapcsolatos elfoglaltságaira hivatkozva.
Mint írják, családja jól ismeri az elnök tényleges egészségi állapotát, ennek ellenére Alina Kabajeva rendkívül elégedetlen volt Putyin távolmaradásával a családi ünnepségről, többször is megpróbálta rávenni partnerét, hogy „legalább egy fél órára” vegyen részt a rendezvényen, de eredménytelenül.
FONTOS AZONBAN HOZZÁTENNI, HOGY SEMMI ESETRE SEM SZABAD KÉSZPÉNZNEK VENNI EZEKET AZ INFORMÁCIÓKAT, EGYELŐRE UGYANIS EGYIKET SEM SIKERÜLT TÖBB HITELES FORRÁSBÓL MEGERŐSÍTENI.
Nagy-Britannia nem készül harci repülőgépek átadására Ukrajnának – erősítette meg a brit kormányfő szóvivője, miután Rishi Sunak fogadta hétfőn a rövid látogatáson Nagy-Britanniában tartózkodó Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Sunak és Zelenszkij Chequersben, a brit miniszterelnökök Londontól 65 kilométerre északnyugatra lévő vidéki rezidenciáján ült tárgyalóasztalhoz.
Risgi Sunak londoni hivatala közölte a találkozóról kiadott közleményében, hogy Nagy-Britannia további több száz légvédelmi rakétát, illetve pilóta nélküli légi eszközt ad át Ukrajnának.
A Downing Street ismertetése szerint az utóbbiak között új, 200 kilométert meghaladó hatótávolságú támadó drónok is lesznek. A tájékoztatás szerint Sunak a hétfői találkozón részletesen is ismertette az új védelmi csomag tartalmát Zelenszkijjel.
Ezeket az eszközöket London a következő hónapokban szállítja. A felszerelések segítik majd a várt ukrán katonai előrenyomulást az orosz erőkkel szemben – fogalmazott hétfői tájékoztatásában a brit miniszterelnöki hivatal.
A brit kormány már a múlt héten bejelentette, hogy hosszú hatótávolságú rakétákkal is ellátja az ukrán fegyveres erőket.
Ben Wallace védelmi miniszter a londoni alsóház képviselőinek adott tájékoztatásában elmondta: a brit védelmi tárca Storm Shadow típusú rakétákat szállít Ukrajnának.
A gyártó által szolgáltatott adatok szerint e fegyvertípus hatótávolsága 250 kilométer.
Súlyosan megsebesült az ellene elkövetett merényletben Ihor Kornet, az Ukrajnától elcsatolt Luhanszki terület ügyvivő belügyminisztere, a robbantásban egy ember meghalt – közölte Leonyid Paszecsnyik, az Oroszországhoz csatolt terület megbízott vezetője a Telegram-oldalán.
A Luhanszk belvárosában végrehajtott támadásban egy járókelő vesztette életét, a hét sebesült között van a miniszter három testőre is – idézte a biztonsági szerveket a TASZSZ orosz hírügynökség.
A tárcavezetőt intenzív osztályra szállították. Andrej Marocsko, a luhanszki népi milícia alezredese a kezelőorvosokra hivatkozva arról számolt be, hogy Ihor Kornet életben van, és állapota stabil.
Az Európai Bizottság első alkalommal készített gazdasági előrejelzést Ukrajnára vonatkozóan, amely szerint az ukrán gazdaság a tavalyi mintegy 29 százalékos visszaesés után 2023-ban várhatóan 0,6 százalékkal, jövőre pedig 4,0 százalékkal fog növekedni – írja az ukrán média.
A jelentés készítői úgy vélik, hogy az ukrán gazdaság „figyelemre méltóan ellenállónak” bizonyult az orosz invázióval szemben is.
Ugyanakkor a jelentés hozzáteszi, hogy a reálnövekedés mértéke erősen függ majd a háború alakulásától.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna az év végéig nyugati segítséggel legyőzheti Oroszországot, egyúttal pedig berlini látogatása alkalmával megköszönte Németország katonai és gazdasági támogatását – írja a The Guardian.
Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után az ukrán elnök azt mondta, Németország a második legnagyobb támogatója Kijevnek az Egyesült Államok után.
Scholz koalíciós kormánya új segélycsomagot jelentett be Zelenszkij látogatásával egy időben, amely több Leopard harckocsit, páncélozott gyalogsági harcjárművet és négy új légvédelmi rendszert tartalmaz.
Andrij Csernyak, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főosztályának szóvivője szerint az oroszok Zaporizzsjában védekezésre kényszerülnek, megerősítik állásaikat, és újakat építenek.
Az oroszok tudják, hogy nem maradt erejük semmilyen támadásra. Az egyetlen feladatuk az, hogy megtartsák a mostani állásaikat. Bármilyen további offenzíva teljesen kizárt
– jegyezte meg Csernyak.
Mintegy 152 ezer orosz katona tartózkodik a dél-ukrajnai Herszoni és Zaporizzsjai terület orosz megszállás alatti részeiben, jelenleg védekezésre rendezkednek be – mondta el Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Nem látunk csapatkivonást sem a Zaporizzsjai, sem a Herszoni területről. Igen, vannak bizonyos mozgások, valamit kivisznek, valakit evakuálnak, valamit el akarnak lopni, de valódi csapatkivonást nem látunk
– fogalmazott a szóvivő.
Példaként említette a zaporizzsjai atomerőműnek otthont adó Enerhodar városát, ahonnan – mint mondta – nem vonulnak ki az orosz katonák, csupán kivisznek mindent, amit elloptak: autókat, kórházi felszereléseket, egyebeket, mert a harcok kiéleződésére számítanak.
Felvétel készült arról, amint egy ukrán kvadkopter két bombát dob le egy orosz katonai járműre.
Mindkét hadviselő fél számos ehhez hasonló kisebb csapást hajtott végre a háború kezdete óta. A drónoknál gyakran a legegyszerűbb megoldások is sikeresnek bizonyulhatnak.
Az ukrán hadsereg hétfőn bejelentette, hogy Bahmut városában végrehajtották az első nagyobb, sikeres ellentámadásukat.
A bahmuti ukrán előrenyomulásról már az előző héten is érkeztek hírek, azonban a szárazföldi erők parancsnoka, Olekszandr Szirszkij csak most adott tájékoztatást a részletekről.
A katonáink Bahmut irányában történt előrenyomulása az első sikeres offenzív akció Bahmut ostromában. Az utóbbi néhány nap megmutatta, hogy még a rendkívül nehéz körülmények közepette is előre tudunk nyomulni, és meg tudjuk semmisíteni az ellenséget. Sokkal kevesebb erőforrásunk van, mint az ellenségnek, mégis keresztbe tudjuk húzni a terveit
– közölte Szirkszkij a Reuters szerint.
A hírügynökség azt is hozzátette, hogy a várakozások szerint Kijev a következő időszakban Bahmut mellett más térségekben is ellentámadást indít majd. Mint írták, az ukrán tisztviselők szerint a bahmuti, lokális szintű ellentámadás nem jelenti azt, hogy elkezdődött az a nagyobb ellenoffenzíva, amire már hónapok óta készülnek.
Hágában külön nyilvántartást hoznak létre az Ukrajna elleni háború során Oroszország által okozott pusztításról – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Szerinte ez a jövőben segítene abban, hogy Oroszországtól kártérítést lehessen követelni a károkért. Hangsúlyozta azt is, hogy támogatja az orosz agresszió bűntettével foglalkozó törvényszék felállítását.
Összesen 32 büntetőeljárást kezdeményeztek az ukrán fogságban lévő orosz katonák bántalmazása és kínzása miatt Tatjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos 2022-es jelentése szerint.
A dokumentumból az is kiderül, hogy 82 katonának nyújtottak segítséget az orvosi ellátás megszervezésében, valamint a szociális és háztartási kérdések megoldásában – írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
„Az orosz védelmi minisztériummal, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal, az orosz külügyminisztériummal, az ICRC-vel és az ukrán féllel együttműködve végzett közös munka eredményeként sikerült szabadon engedni és hazajuttatni Oroszországba 168 illegálisan fogva tartott civilt és több száz fogva tartott orosz katonát, akiknek szülei, felesége és gyermekei hozzánk fordultak segítségért” – áll a közleményben.
Az Európai Unió javaslatot tett arra, hogy végleg állítsák le a Barátság kőolajvezetéknek azt a szakaszát, amely Németországot és Lengyelországot látja el – számolt be a Bloomberg.
Mint írták, a két tagország az uniós szabályozások értelmében importálhatna olajat a vezetéken, de a lengyelek és a németek is úgy döntöttek az utóbbi hónapokban, hogy nem tesznek így. Ezzel együtt most teljesen megtiltanák az importot, de a lépés már inkább csak szimbolikus jelentőséggel bírna.
Hétfőn rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Avdijivka városát – számolt be a város közigazgatási vezetője.
A csapás egy jelenleg óvóhelyként szolgáló egykori kórház épületét érte. Az akcióban az előzetes adatok szerint legalább négy középkorú civil (két férfi és két nő) életét vesztette. Több eltűnt embert még keresnek a romok alatt, emiatt még nőhet az áldozatok száma is.
Avdijivkában már hetekkel ezelőtt elrendelték a polgári lakosság evakuációját. Vitalij Barabas, a városi katonai közigazgatás vezetője mostani üzenetében arra kérte az embereket: hagyják el a várost, mert az oroszok nem állnak le addig, amíg „romhalmazzá nem változtatják az egész várost”.
Bár súlyos veszteségeket szenvedtek Ukrajnában, Oroszország továbbra is súlyos fenyegetést jelent a NATO-ra nézve – mondta Christopher G. Cavoli tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó haderejének parancsnoka. Később számszerűen is beszélt arról, hogy hány eszközt veszíthettek az oroszok, és a kijelentése szöges ellentétben áll azzal, amit az ukránok közöltek.
A Newsweek szerint Cavoli az észtországi Tallinnban beszélt vasárnap, és arra figyelmeztetett: bár Oroszország „nagy problémákba ütközött” Ukrajnában, és súlyos kudarcokat szenvedett el többször is a háborúban, ebből még nem szabad túlságosan messzemenő következtéseket levonni.
Könnyen arra a következtetésre lehet jutni, hogy az orosz hadsereg összeomlott vagy nagy bajban van […] A szárazföldi erőket jelentősen felőrölték, és nagy problémákba ütköztek. Sok embert és sok eszközt veszítettek. Másrészről viszont rengeteg új ember került be a hadseregbe. És, mint tudhatják, az orosz hadsereg, a szárazföldi haderő ma nagyobb, mint a konfliktus elején volt
– mondta.
Cavoli ezután a többi haderőnem veszteségeire is kitért. Meglepő módon azt mondta, hogy az orosz légierő szinte semmit sem vesztett a háborúban.
A légierő kevesebb mint 100 vadászgépet és bombázót vesztett. Még mindig van körülbelül 1000 darabjuk
– fogalmazott az amerikai parancsnok. Mindez annak fényében érdekes, mert az ukrán hadsereg legutóbbi, hétfői jelentésében azt írta, hogy az oroszok már 308 katonai repülőgépet vesztettek a háborúban.
Cavoli ezután arra is kitért, hogy az orosz haditengerészet szinte semmit sem vesztett, az orosz kiberhadsereg és az űrhaderő pedig sértetlenül vészelte át a háborút. „Tehát amikor az orosz hadseregről beszélünk, akkor minden területen tanulmányoznunk kell azt. És minden területen fel kell készülnünk a jövőben az orosz hadseregre” – összegezte, miközben utalt arra is, hogy az orosz légierő és a haditengerészet ereje miatt továbbra is fennállhat a veszélye annak, hogy kiterjedhet a konfliktus a NATO-ra.
Oroszország még nem áll készen a tárgyalásokra, miközben az ukrán fegyveres erők kiűzik csapataikat a megszállt területekről – ezt Marcin Przydacz, a lengyel elnök külpolitikai tárcavezetője mondta az RMF24 műsorában.
Szerinte a felek közötti tárgyalások azért lennének koraiak, mert a Kreml még nem áll készen a békés megoldásra. Ha Putyin akár csak részleges sikert ér el, akkor tovább fog fegyverkezni, és újra megpróbálja majd lerohanni Ukrajnát vagy más országokat.
Az orosz hadsereg kapacitását olyan mértékben kell leépíteni, hogy erre ne legyen lehetőség. Csak ebben az esetben lesz valóban lehetséges a béketárgyalások megkezdése – idézi a tisztviselőt az Unian.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kínai kollégájával, Csin Kanggal folytatott pekingi megbeszélései során kijelentette, hogy Budapest támogatja Kína ukrajnai béketervét.
A tárcavezető szerint ez a terv lehet az alapja a „konfliktus” megoldását előmozdító további tárgyalásoknak. Szijjártó hozzátette, hogy Magyarország két okból is támogatja a tervet: „létezik, és a béke elérését célozza” – mondta.
Korábban írtuk, hogy Volodimir Zelenszkij Párizs után London felé veszi az irányt. Időközben az ukrán elnök meg is érkezett a szigetországba, ahol Rishi Sunak üdvözölte – számolt be a Sky News.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke meg is osztott egy képet, amelyen a két vezető Chequersben ölelkezik.
Olaf Scholz német kancellár vasárnap egy rendezvényen beszélve ukránul azt mondta: „Ukrajna Európa része. Dicsőség Ukrajnának!”
Az erről készült videó tanúsága szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagyra értékelte a német vezető szavait.
Megöltek két orosz katonai parancsnokot Kelet-Ukrajnában – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Vjacseszlav Makarov, a 4. motorizált lövészdandár parancsnoka és Jevgenyij Brovko parancsnokhelyettes akkor vesztették életüket, amikor megpróbálták visszaverni az ukrán támadásokat a körülzárt Bahmut városában – közölte a minisztérium.
A közlemény szerint Makarov a frontvonalról vezette a csapatokat, Brovko pedig többszörös repeszsérülést szenvedett – írja a Sky News.
Az Egyesült Királyság több száz új, 200 kilométernél is nagyobb hatótávolságú támadó drónt biztosít Ukrajnának.
A Reuters szerint miután Volodimir Zelenszkij elnök Nagy-Britanniába érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson Rishi Sunak miniszterelnökkel, a brit kormány bejelentette, hogy nagy hatótávolságú támadó drónokat küld Ukrajnának.
„A miniszterelnök hétfőn megerősíti több száz légvédelmi rakéta és további, pilóta nélküli légi rendszerek további szállítását” – áll a kormány közleményében.
Hétfő reggel újabb robbanások történtek az orosz ellenőrzés alatt álló Luhanszk városának közelében.
A helyiek beszámolója szerint két robbanást is lehetett hallani, és a jelek szerint az ukrán hadsereg egy korábbi repülőtiszti akadémiáját ért a találat, amit 2014-ben még az első katonai létesítmények közt foglaltak el a donbászi szakadárok.
Biztos infó nincs arról, hogy pontosan mivel hajthatták végre a csapást az ukránok, de sokan azt feltételezik, hogy a nemrég a britektől kapott Storm Shadow rakétát használhatták fel, amelyről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A napokban már felmerült a gyanú, hogy ugyanezt az eszközt használták egy másik luhanszki csapáshoz, és szombaton Oroszország is azt állította, hogy az ukránok azt a rakétát használták az akcióhoz.
Lassult az éves szintű infláció Oroszországban áprilisban, 2020 februárja óta a legalacsonyabb szintre került és ezzel már a második egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél alatt.
A statisztikai hivatal azt közölte, hogy áprilisban az éves infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 2,31 százalék volt, elmaradt a márciusi 3,51 százaléktól.
Tavaly áprilisban 17,8 százalékos inflációt mértek Oroszországban. Az orosz jegybank április végi kamatdöntő ülése után ismertetett új előrejelzésében 4,5–6,5 százalékra változtatta az idei éves átlagos inflációra vonatkozó becslését az addigi 5–7 százalékról.
Több drón csapott le egy orosz légibázisra az ukrán határtól 150 km-re északra – közölte a brit védelmi minisztérium – írja a Sky News.
Egy An–124-es teherszállító repülőgép „valószínűleg megsérült” a támadásban – tette hozzá a védelmi hírszerzés a legfrissebb jelentésében.
A Szescsa légibázis az orosz katonai szállító repülőgépek fontos támaszpontja Nyugat-Oroszországban, és a brit védelmi minisztérium szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Moszkva lehetővé tette Ukrajna lerohanását.
A légibázist arra is használják, hogy az iráni gyártmányú, egyirányú támadásra alkalmas pilóta nélküli légi repülőgépeket (UAV) indítsanak az ukrán főváros, Kijev irányába.
A világ hét, iparilag legfejlettebb demokratikus országa (G7) újabb szankciókat tervez életbe léptetni az oroszok ellen ezen a héten.
A G7-országok Japánban tartanak csúcstalálkozót május 19. és 21. közt, amelyen szigorítani tervezik az orosz energiaipart, valamint külkereskedelmet érintő szankciókat – értesült a Reuters.
A hírügynökség szerint az új szankciók azokat a harmadik országokat is megcélozhatják, amelyek segítenek Oroszországnak megkerülni a szankciókat.
A Reuters azt is megjegyezte, hogy az Egyesült Államok tisztviselői arra számítanak: a G7-ek nagyjából ahhoz hasonló exportkorlátozást vezetnek majd be, mint amit az Egyesült Államok bevezetett.
Ez utóbbi azt jelentené, hogy bizonyos termékcsoportok esetén kategorikusan megtiltják az eszközök Oroszországnak való leszállítását. Egy tisztviselő azt is megjegyezte: szerinte a lépések negatívan érinthetik az orosz katonai ipart.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Párizs után hétfőn Londonba utazik, ahol Rishi Sunak brit miniszterelnökkel is találkozik majd.
Minderről maga Zelenszkij írt a Twitteren. A bejegyzésben barátjaként emlegette a kormányfőt, és azt is hozzáfűzte: a britek vezető szerepet játszanak Ukrajna szárazföldi és légi haderejének megerősítésében, és ezt az együttműködést fogja elősegíteni ez a találkozó.