A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) Hirosimában ülésező vezetői pénteki közleményükben leszögezték, hogy a jövőben is megingathatatlanul támogatják Ukrajnát – adta hírül az MTI.
Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió vezetői zárt ajtók mögötti tanácskozásokat követően aláhúzták: mindannyian kiállnak Oroszország háborúja ellen.
Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen kiemelte: meg kell adni Ukrajnának az eszközöket ahhoz, hogy sikeresen megvédje magát, és visszanyerje teljes szuverenitását és területi integritását. Ehhez biztosítani kell a katonai és pénzügyi támogatást, addig, ameddig csak szükséges.
A G7 eközben bejelentette az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések további szigorítását.
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Barack Obama volt amerikai elnök is szerepel azon az 500 amerikai állampolgárt jegyző listán, akiket a Washington által bejelentett szankciókra adott válaszul kitilthatnak Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium.
A The Guardian beszámolója szerint pénteken több mint 300 olyan személy, vállalat, intézmény, hajó és repülőgép került fel az amerikai pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium feketelistáira, akik állítólag szankciót sértő tevékenységet folytattak.
„A mai intézkedésekkel a G7-ek vezetőinek csúcstalálkozóján tett új kötelezettségvállalásokat hajtjuk végre, és demonstráljuk közös elhatározásunkat, hogy Oroszországot felelősségre vonjuk az Ukrajnában elkövetett, egyre súlyosbodó atrocitásaiért” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a következő napokban Joe Biden amerikai elnökkel is találkozik – közölte Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője péntek este.
Jermak szerint a Bidennel való találkozó során többek között szóba kerül a „vadászgépek koalíciójának” támogatásáról szóló amerikai nyilatkozat.
„Az elnökök erről és más kérdésekről is beszélni fognak” – mondta Zelenszkij egyik vezető tanácsadója.
„Hamarosan minden szükséges eszközünk meglesz ahhoz, hogy megvédjük a saját égboltunkat” – tette hozzá.
Életét vesztette három ukrán energetikai szakember pénteken az északkelet-ukrajnai Szumi megyét ért orosz dróntámadás következtében – közölte az ukrán energetikai minisztérium a Facebookon.
A közlemény szerint a megyei áramszolgáltató vállalat három dolgozójának autóját egy orosz drón találta el, miközben egy közelebbről nem megnevezett létesítménybe tartottak.
Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese a Facebookon azt írta, hogy Oroszország ismét több ezer katonát vezényelt át a Donyeck megyei Bahmuthoz, emiatt az ukrán előrenyomulás lelassult. Hozzátette, hogy az orosz erők igyekeznek kihasználni nehéztüzérségi fölényüket a térségben.
Az orosz csapatok továbbra is súlyos veszteségek árán támadnak, amelyek aránytalanul nagyobbak a mi veszteségeinknél
– emelte ki Maljar. Szavai szerint Bahmutban az orosz erők hamuvá égetik az épületeket, az alapokig rombolják a várost, amit így lehetetlen megvédeni.
Az ukrán határőrszolgálat arról számolt be, hogy sikeresen visszavertek egy orosz rohamot Bahmutban. Kézigránátokkal két orosz katonát megöltek, hármat megsebesítettek, az orosz támadócsoport pedig rövid időn belül visszavonult – derül ki a közleményből.
Mark Rutte holland miniszterelnök üdvözölte az Egyesült Államok azon döntését, hogy támogatja az ukrán pilóták F–16-os repülőgépekre való kiképzését – írja a Sky News.
„Brit, dán és belga kollégáimmal együtt üdvözöljük a hírt, hogy az Egyesült Államok készen áll jóváhagyni az ukrán pilóták F–16-os vadászgépeken való kiképzését” – írta Rutte a Twitteren közzétett bejegyzésében.
A dán védelmi minisztérium szintén bejelentette, hogy kész támogatni az ukrán pilóták kiképzését az F–16-osok használatára.
„Dánia közeli szövetségeseivel együtt dolgozik ezen” – áll a minisztérium közleményében.
Az oroszok katonai gyakorlóteret létesítettek a megszállt ukrajnai Dzsarilgacs-szigeten – idézi az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara beszámolóját az Unian.
A megerősített információk szerint az orosz csapatok a szigetet Lazurnoje falu közelében összekötötték Herszon megszállt szárazföldjével úgy, hogy a szigetre vezető átjárót homokkal fedték be.
Ezt azért tették, hogy a nemzeti park védett területét intenzívebben használhassák katonai célokra – közölte a vezérkar.
Ankara nem szándékozik szankciókat bevezetni Moszkva ellen, mivel Törökország „különleges” kapcsolatot ápol Oroszországgal – nyilatkozta Recep Tayyip Erdogan török elnök a CNN-nek.
Nem vagyunk azon a ponton, hogy szankciókat vezessünk be Oroszország ellen, ahogyan a Nyugat tette. A nyugati szankciók nem korlátoznak minket. Erős állam vagyunk, és jó kapcsolataink vannak Oroszországgal
– mondta.
Erdogan szerint a Nyugat Oroszországgal szembeni politikája nem jó megközelítés.
Hozzátette, hogy jó személyes kapcsolatai vannak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami lehetővé tette a gabonaüzlet meghosszabbítását – idézte a török elnököt az Unian.
Körözést adott ki az orosz belügyminisztérium a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze ellen, aki korábban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Az orosz belügyi adatbázis bejegyzése csak annyit közölt, hogy Karim Asad Ahmad Khan angol állampolgárt az orosz büntető törvénykönyv egyik cikkelye alapján körözik, azt azonban nem nevezte meg, hogy mi a konkrét vád.
Amit tudni lehet, az az, hogy az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nemrégiben büntetőeljárást indított Khan és három bírája, Akane Tomoko, Rosario Salvatore Aitala és Sergio Gerardo Ugalde Godínez ellen.
Az ügyész ellen a vád ártatlan személyt tudatos büntetőjogi felelősségre vonása, súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmény jogellenes elkövetésével összefüggésben, a bírák ellen pedig az, hogy tudatosan törekedtek külföldi állam képviselőjének jogellenes fogva tartására, és támadást készítettek elő ellene.
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegramon arról számolt be, hogy sikerült egy Oroszországba elhurcolt 14 éves lányt hazahozni Ukrajnába. Az ombudsman hozzátette, hogy a gyermek rehabilitáción vesz részt, egészségügyi és humanitárius segítséget kap.
Azon dolgozunk, hogy minden ukrán gyereket hazahozzunk, és megbüntessük azokat, akik kiviszik, és idegen területen túszként tartják gyermekeinket
– hangsúlyozta Lubinec.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy két napja az ukrán hatóságoknak egy hatéves kislányt sikerült hazahozniuk Oroszországból Ukrajnába, akinek katona szülei a Donyeck megyei Mariupolban estek orosz fogságba.
Nemkívánatosnak nyilvánította pénteken az orosz főügyészség a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet oroszországi tevékenységét – adta hírül az MTI.
A hatóság szerint a Greenpeace tevékenysége veszélyezteti az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapját és biztonságát. A főügyészség döntése mind a nonprofit szervezetre, mind pedig a nemzetközi alapítványra vonatkozik.
Az orosz hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a Greenpeace környezetvédelmi tevékenységét ténylegesen „politikai álláspontok aktív népszerűsítése” kíséri, valamint kísérletek az állam belügyeibe való beavatkozásra, ami az állam gazdasági alapjainak aláásására irányul.
A főügyészség szerint a szervezet információs kampányokkal és nem engedélyezett akciókkal negatívan befolyásolja a közvéleményt, gyakran akadályozza az orosz kormányzati programok, „az ország számára előnyös infrastrukturális és energetikai projektek megvalósítását”.
A közlemény értelmében a Greenpeace Alapítvány külföldi ügynökök tevékenységét finanszírozza, és az orosz törvények módosítását követeli, a társadalmi-politikai helyzet destabilizálására és alkotmányellenes hatalomváltásra törekszik az országban.
Az orosz igazságügyi minisztérium idén márciusban külföldi ügynökké minősítette a Természetvédelmi Világalapot (WWF).
Szlovákia álláspontja az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban az új kormány hivatalba lépésével sem változik – jelentette ki Miroslav Wlachovsky szlovák külügyminiszter pénteken Prágában, miután találkozott Jan Lipavsky cseh külügyminiszterrel.
„Továbbra is segítséget nyújtunk Ukrajnának, igazságos békét akarunk” – mondta a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón Wlachovsky újságíróknak.
„Szüntelenül azt hangsúlyozom, hogy a nemzetközi politikában folytatni kell Ukrajna támogatását” – tette hozzá Lipavsky.
Mindkét miniszter elmondta, hogy a kétoldalú kapcsolatok témái mellett foglalkoztak a közép-európai együttműködéssel, az orosz–ukrán háború fejleményeivel, az időszerű biztonságpolitikai témákkal és a szándékosan félrevezető információkkal is.
A hét elején kinevezett szlovák szakértői kormány külügyminisztere néhány órás bemutatkozó látogatást tett Prágában. Lipavsky nagyra értékelte, hogy új szlovák kollégájának első külföldi útja Csehországba vezetett.
„Kétoldalú kapcsolataink egyediek a világon. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ez így is maradjon” – szögezte le a cseh miniszter.
A sajtótájékoztatón megerősítették, hogy a cseh és a szlovák kormányfő, Petr Fiala és Ódor Lajos a jövő héten Pozsonyban, a Globsec biztonságpolitikai konferencia keretében kétoldalú találkozót tart.
Több mint 117 ezren csatlakoztak idén eddig az orosz hadsereghez – közölte Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Sky News szerint.
A védelmi minisztérium adatai szerint január 1. és május 19. között 117 400 embert soroztak be a fegyveres erők soraiba szerződéses alapon és önkéntes alakulatainkon keresztül – tette hozzá az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője.
Mint ismert, Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 szeptemberében részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Az ország védelmi minisztere, Szergej Sojgu akkor azt mondta, hogy 300 ezer tartalékost fognak besorozni.
Befejezte a kivonulást Oroszországból a világ második legnagyobb autógyártója, a német Volkswagen-csoport (VW) – jelentették be pénteken.
A VW közleménye szerint a Volkswagen Group Rus nevű vállalat által összefogott oroszországi érdekeltségeiket átadták az Art-Finance nevű társaságnak, amelyet az Avilon orosz kereskedelmi csoport támogat.
Ezzel orosz kézbe kerül a Moszkva térségében fekvő Kalugában felépített gyár, és a nem Oroszországban készített gyártmányok importjával, valamint az egyéb – raktározási, finanszírozási, biztosítási – szolgáltatásokkal foglalkozó részlegek is az alkalmazottakkal együtt.
Az új tulajdonos a helyi leányvállalatok valamennyi részvényét megszerzi. A tranzakciót az orosz hatóságok engedélyével valósítják meg – áll a közleményben.
A vételárat nem hozták nyilvánosságra. Német hírportálok az Interfax orosz hírügynökséget idézve 125 millió euróról írtak.
A VW 2007-ben nyitotta meg kalugai gyárát. A mintegy négyezer embert foglalkoztató üzemre több mint egymilliárd eurót fordítottak.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt a VW 2022 márciusában leállította oroszországi tevékenységét és megkezdte a kivonulást.
A Volkswagen-csoport az ágazat második legnagyobb szereplője a világon, tavaly 8,9 millió autót gyártott, az első a japán Toyota 10,5 millióval, írja az MTI.
Oroszország kimerítette rakétakészleteinek jelentős részét, de a nemzetközi szankciók ellenére sikerült elindítania a gyártást, amint azt az Ukrajnában lelőtt rakéták töredékei is bizonyítják – jelentette ki pénteken Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az RBK-Ukrajina hírportálnak.
A tisztségviselő közölte, hogy az ukrán hírszerzés adatai szerint Oroszország havonta 67 rakétát képes előállítani.
Havonta legalább kétszer szállít Oroszország Kalibr típusú rakétákat az általa még 2014-ben megszállt Krím félszigetre. Most az oroszok körülbelül 25 Kalibr rakétát tudnak gyártani havonta, H-101-es típusból 35 darabot, Kinzsal rakétából kettőt, az Iszkander-M rendszerhez való 9M723 ballisztikus rakétákból pedig ötöt. A nemzetközi szankciók ellenére sikerül nekik a rakétagyártáshoz szükséges alkatrészeket importálniuk
– fejtette ki Szkibickij.
Szavai szerint az Ukrajnában lelőtt orosz rakéták darabjai arra utalnak, hogy ezek a lőszerek „épphogy legördültek a futószalagról”, ezeket az idei év első negyedévében gyártották.
„Oroszország addig fogja rakétákkal terrorizálni Ukrajnát, amíg elegendő erőforrással rendelkezik, ezért Ukrajna számára fontos, hogy továbbra is erősítse légvédelmét” – mutatott rá a hírszerzési vezető.
Újabb kárpátaljai katona halt meg az ukrán fronton. Hegedűs Alla a 128. hegyi rohamdandár katonája, 39 éves volt – közölte a Kárpáti Igaz szó.
A portál beszámolója szerint a nő a munkácsi járásbeli Szofia (Zsófiafalva) községből származott, és 2023. május 16-án vesztette életét a háborúban.
A Felsőkerepeci kistérség közösségi oldalán azt írták, a katonanőtől május 18-án vettek végső búcsút a zsófiafalvi ortodox templomban.
A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport (G7) Hirosimában ülésező vezetői pénteki közleményükben leszögezték, hogy a jövőben is megingathatatlanul támogatják Ukrajnát – adta hírül az MTI.
Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió vezetői zárt ajtók mögötti tanácskozásokat követően aláhúzták: mindannyian kiállnak Oroszország háborúja ellen.
Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen kiemelte: meg kell adni Ukrajnának az eszközöket ahhoz, hogy sikeresen megvédje magát, és visszanyerje teljes szuverenitását és területi integritását. Ehhez biztosítani kell a katonai és pénzügyi támogatást, addig, ameddig csak szükséges.
A G7 eközben bejelentette az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések további szigorítását.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) aggodalommal figyeli az orosz–ukrán háború tragikus következményeit, a további eszkaláció veszélyeit és szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyar közösséggel.
A KMKF pénteki plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban a résztvevők szilárd meggyőződésüket fejezték ki, hogy az erőszak semmilyen formája nem lehet része nemzetközi viták megoldásának, sem etnikumközi feszültségek kezelésének.
A KMKF üdvözli a magyar nemzetrészek egyöntetű és kiemelkedő hozzájárulását a háború menekültjeinek megsegítéséhez, a humanitárius segítségnyújtáshoz.
260 ezer rubelre (kb. 1 130 000 forintra) büntették Jekatyerinburg korábbi polgármesterét amiatt, hogy rontotta az orosz hadsereg hírnevét – számolt be a NEXTA.
A 60 éves Jevgenyij Roizman április végén állt bíróság elé, ahol elítélték, és mivel nem fellebbezte meg az ítéletet, ezért azt jogerőre emelkedett. A kihágása miatt korábban őrizetbe is vették, és még a szeretteivel is csak külön engedéllyel kommunikálhatott egy ideig.
A háború kezdete óta számos alkalommal róttak ki hasonló bírságokat az oroszok, még olyan esetekben is, amikor egyszerűen csak megosztott valaki egy-egy közösségi médiás posztot a hadseregről.
Megsérült egy 69 éves férfi a Harkivi területen, amikor kézzel próbált meg hatástalanítani a birtokában egy, az orosz katonák által otthagyott aknát.
Minderről Oleh Szinehubov, a helyi katonai közigazgatás vezetője számolt be. Állítása szerint az eszköz felrobbant, amikor a férfi kezébe vette, és a sérültet kórházba is kellett szállítani.
Posztjában arra kérte az embereket, hogy ha gyanús eszközt találnak, akkor távolodjanak el tőle, kérjék a szakértők segítségét, és semmiképp ne nyúljanak hozzá.
A brit katonai hírszerzés pénteki jelentésében azt elemezte részletesen, hogy a minap kisiklott egy vonat a Krím félszigeten, Szimferopolnál.
Mint írták, a vonat valószínűleg egy szabotázs miatt siklott ki, és Oroszország hamarosan nekikezdhet a szükséges javításoknak, de addig is leáll néhány fontos harci eszköz, köztük a Kalibr típusú rakéták szállítása a vonalon.
Hozzáfűzték: az akciót miatt a Kreml az eddigieknél is jobban aggódhat amiatt, hogy el tudják-e látni a félszigetet utánpótlással (nyugati szakértők már korábban megkérdőjelezték, hogy Oroszország hosszú távon meg tudja-e tartani a félszigetet).
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a jövő héten találkozik Hszi Csin-ping kínai elnökkel – írja a CNN.
A két vezető főként kereskedelmi-gazdasági kérdésekről, valamint más együttműködési területekről fog tárgyalni Kínában. A CNN arra is emlékeztetett, hogy június 1-jétől életbe lép egy szerződés, amelynek részeként Vlagyivosztok kikötőjébe rengeteg kínai áru érkezhet majd.
Kínát az utóbbi időben támadások érték amiatt, hogy egyesek szerint háborús támogatást nyújtanak Oroszországnak, de mindezt egyelőre nem támasztják alá kézzelfogható bizonyítékok.
Az előző éjjel négy ukrán drónt is lelőtt az orosz légvédelem a Krím félsziget északi részén – számolt be a krími orosz kormányzó.
Elmondása szerint senki sem sérült meg, és károk sem keletkeztek. Elképzelhető, hogy a csapás az orosz hadi infrastruktúra egyik létesítményét (pl. lőszerraktárat vagy üzemanyag-tárolót) célozta meg, mivel az utóbbi időben több ilyen jellegű csapás is volt abban a térségben.
Egy kritikus jelentőségű infrastrukturális létesítményt célzott meg egy orosz dróncsapás péntek hajnalban – közölte Lviv város polgármestere.
Andrij Szadovij szerint a támadást iráni gyártmányú kamikazedrónokkal hajtották végre. Közlése szerint sérültekről nincs hír, és egyelőre a károkról sem számolt be.
A Magyar Madarai (Птахи Мадяра) nevű drónos felderítőcsapat a minap egy újabb videót tett közzé, amelyen egy orosz harckocsi megsemmisítése látható.
A felvételt – amely a Donyecki területen készült – mások mellett az 5 Kanal nevű ukrán csatorna is megosztotta.
A Magyarok madarai hónapokkal ezelőtt Bahmutban is harcolt, több orosz harcjárművet is azután semmisítettek meg, hogy ők bemérték a pozícióját a drónokkal. Korábban az egység parancsnoka azt mondta, hogy visszavonták őket, de a minap is Bahmut térségéből posztoltak egy másik videót.
Az „ameddig csak kell” mottója szerint kell eljárni Ukrajna támogatásával kapcsolatban – írta pénteki Twitter-posztjában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Az Egyesült Államok tisztviselői tavaly ősszel kezdték el hangoztatni, hogy addig támogatják Ukrajnát, „ameddig csak kell”.
Ursula von der Leyen a posztjában – amelyben a G7-országok csúcstalálkozóján mondott felszólalásáról számolt be – szintén leszögezte, hogy további katonai támogatást kell adni Ukrajnának, biztosítani kell a forrásokat az ország gazdasági újjáépítéséhez, valamint fokozni kell az Oroszország elleni szankciókat, és meg kell akadályozni a megkerülésüket.
Az egységben rejlik az erőnk
– zárta a posztot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen vesz részt a G7-országok csúcstalálkozóján – írja a Kyodo News.
A lap japán és amerikai kormányzati forrásokból értesült erről (megerősítve ezzel a Financial Times korábbi híradását a témában). A G7-ek péntek és vasárnap közt tartanak csúcstalálkozót, amelyen szó lesz Oroszország elleni újabb szankciókról is.
Ukrán részről pénteken Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzetbiztonsági Tanács főtitkára is megerősítette, hogy Zelenszkij valóban Japánba utazik. Mint mondta: a csúcstalálkozón nagyon fontos döntésekre kerülhet sor, ezért van szükség az ukrán elnök fizikai jelenlétére.
Úgy tudni, hogy Zelenszkij vasárnap vehet részt a csúcstalálkozón. Az ukrán elnök az utóbbi napokban megjárta Olaszországot, Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot is azért, hogy további támogatást szerezzen országának.
Rishi Sunak brit miniszterelnök egy interjúban közölte: „nem tágítanak” Ukrajna mellől, továbbra is támogatják őket.
A kormányfő Hirosimában, a G7-országok csúcstalálkozóján adott interjút a Sky Newsnak, alig néhány órával azután, hogy újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen: a britek az orosz gyémántok behozatalát tiltották meg, és a miniszterelnök azt mondta, hogy szerinte a többi G7-es ország is követni fogja őket ebben.
Oroszországnak tudnia kell, hogy mi és a többi ország rendíthetetlenül Ukrajnát támogatjuk. Nemcsak itt és most, és nemcsak azokkal az eszközökkel, amelyek az önvédelemhez kellenek, hanem hosszú távon is
– mondta Rishi Sunak.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5411-en léptek be Magyarországra csütörtökön, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 6755-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Vonattal 20 ember – köztük 5 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon azt közölte, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.
Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – írták.
Az ukrán Állami Nyomozó Iroda már egy éve folytat vizsgálatot a meglehetősen furcsa körülmények között hadifogságba esett 501-es önálló tengerészgyalogos zászlóalj ügyében.
Az Infostart most arról számolt be, hogy az egyik mariupoli védő nyilatkozott egy ukrán szervezetnek, és azt mondta:
Arra készültünk, hogy mindhalálig harcolunk majd. Tudtuk, mennyi az esélyünk arra, hogy innen élve kijussunk – nulla.
Az 501-es önálló zászlóalj katonái ehhez képest április 4-én kora hajnalban fegyvertelenül hagyták el állásaikat. Egy részük úgy tudta: erősítésként egy másik alakulathoz mennek, mások abban a hiszemben éltek, hogy egy humanitárius folyosón keresztül kivonják őket a harcokból. Több szemtanú is beszámolt arról, hogy útközben Bezszmertnyij főhadnagy végig rádiókapcsolatban állt egy ismeretlennel, akitől folyamatosan utasításokat kapott az útirányt illetően.
Rövid utazást követően a tengerészgyalogosok járművei megálltak és orosz katonákat láttak maguk körül. Ekkor jöttek csak rá, hogy a parancsnokaik a tudtuk és belegyezésük nélkül a megadás mellett döntöttek. Később az egyik hadifogolytáborban Birjukov alezredes maga köré gyűjtötte a katonáit, és azt próbálta magyarázni:
Meg kell érteniük, hogy tulajdonképpen megmentettem az életüket.
Az ukrán hadi törvénykezés árulásnak tekinti, és héttől tíz évig terjedő börtönnel sújtja, ha valaki megadja magát az ellenségnek, amennyibe alkalmas lenne a harcra. Az 501-es zászlóaljnak fogyóban volt a lőszere, de még volt nekik. A zászlóalj elvonulása megpecsételte az acélmű védőinek sorsát: kilenc nappal később az oroszok felszámolták az utolsó ellenálló gócokat is.
Az eset részleteit feltáró civil szervezet magyarázatot keres a zászlóalj vezetőinek furcsa viselkedésére. Több katona is azt mondta, hogy a parancsnok lelkileg összetört a harcokban elszenvedett veszteségek miatt. Az egység egyik tisztjéről pedig úgy tudni, hogy komoly kapcsolatokkal rendelkezett az orosz oldalon, állítólag rokoni szálak fűzték a szakadár Donyecki Népköztársaság egyik vezetőjéhez.
Nem ez egyébiránt az egyetlen árulásvád Mariupollal kapcsolatban, ugyanis egy tengerészgyalogos egység vezetőjét is ugyanezzel vádolták meg még az ostrom idején.
Ebben a háborúban az a fő alapvetés, hogy egyik félnek sem hiszünk el semmit, amíg több, tőlük független forrás meg nem erősíti az információt – vázolta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
A szakértő a Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt, hogy valóban megsemmisített-e egy Patriot légvédelmi rendszert Kijevben az orosz hadsereg. Kijev tagadta ezt, míg az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) elismerte egyes elemek megrongálódását, de az AFP francia hírügynökségnek a rendszer működőképességét közölte.
A Kaiser Ferencéhez hasonló véleményt fogalmazott meg nemrég egy kicsit más témában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő is az Index műsorában.