Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Ezúton is köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Inacio Lula da Silva brazil elnök azt mondta francia kollégájának, Emmanuel Macronnak, hogy Hirosimában szeretne találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Ezt a Sky News írta meg egy francia elnöki forrásra hivatkozva.
Korábban napvilágot láttak olyan találgatások, hogy a brazil államfő esetleg nem találkozik az ukrán vezetővel a G7-csúcstalálkozó keretein belül.
Lula korábban tűzszünetre szólított fel Ukrajnában, ugyanakkor elutasította, hogy fegyvereket adjon Ukrajnának, és olyan megjegyzéseket tett, amelyekben Ukrajnának tulajdonított némi felelősséget az orosz invázióért.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter üdvözölte a nyugati országok által létrehozott „vadászgép-koalíció” megalakulását, majd hozzátette, hogy az ukrán pilóták türelmetlenül várják a kiképzés kezdetét.
„Az ukrán pilóták alig várják, hogy megkezdődjön a kiképzés az F–16-os vadászrepülőkön. Ezután képesek lesznek támogatni fegyveres testvéreiket a szárazföldön és a tengeren, hogy megnyerjék ezt a háborút” – magyarázta a tárcavezető, írja a hirado.hu.
Ferenc pápa megbízta Matteo Zuppi bíborost, az olasz püspöki kar elnökét, hogy vezesse azt a békemissziót, amellyel a katolikus egyházfő megpróbálná elősegíteni az ukrajnai konfliktus lezárását – jelentette be a Vatikán szombaton.
A hivatalos közlemény szerint Zuppi bíboros küldetésének célja, hogy „hozzájáruljon a feszültség enyhítéséhez Ukrajnában, abban a – Ferenc pápa által soha fel nem adott – reményben, hogy ez békefolyamatot indíthat meg”.
Hozzátették: a küldetés pontos részletei még kidolgozás alatt állnak. Vatikáni diplomáciai források úgy tudják, a tervek szerint Zuppi külön folytatna tárgyalásokat Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Ferenc pápa április 30-án, miután visszatért a Vatikánba magyarországi látogatásáról, utalt arra, hogy a pápai állam békemisszió létrehozásán munkálkodik azzal a céllal, hogy véget érjen a háború Ukrajnában.
„Folyamatban van egy misszió (kialakítása), de ez még nem nyilvános” – mondta akkor Ferenc pápa újságíróknak, írja az MTI.
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) részes államai aggodalmuknak adtak hangot szombaton amiatt, hogy előző nap az orosz belügyminisztérium körözést adott ki az ICC főügyésze és több bíró ellen.
Az orosz belügyi adatbázisban pénteken megjelent bejegyzés szerint Karim Khant, az ICC brit főügyészét az orosz büntető törvénykönyv egyik cikkelye alapján körözik, de a konkrét vádat nem nevezték meg, írja az MTI.
A Nemzetközi Büntetőbíróság részes államainak közgyűlési elnöksége által kiadott közleményben a moszkvai intézkedést megfélemlítésnek nevezték, illetve elfogadhatatlan kísérletnek arra, hogy aláássák az ICC mandátumát a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények vizsgálatában, szankcionálásában és megelőzésében.
„Az ICC-nek tudomása van róla, és nagyon aggasztónak tartja, hogy a bíróság tisztségviselői ellen jogtalan és alaptalan kényszerítő intézkedéseket vezettek be. Ezeket a lépéseket a testület elfogadhatatlannak tartja, és továbbra is tántoríthatatlanul végzi munkáját annak érdekében, hogy biztosítsa a legsúlyosabb bűntettek elkövetőinek felelősségre vonását” – fogalmaztak a közleményben.
A Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman letartóztatását, azzal vádolva meg őket, hogy törvényellenesen hurcoltattak el gyerekeket Ukrajnából.
Az oroszok nehéztüzérséggel lőtték a Dnyipropetrovszki terület Nikopol körzetét: a támadásban egy ember megsebesült, 17 ház pedig megrongálódott – közölte Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója.
Az inváziós erők május elején Grad típusú rakéta-sorozatvetőkkel lőtték Nikopolt, akkor egy ipari vállalkozást találtak el.
Az EU az Oroszország elleni 11. szankciócsomagba több mint 90 olyan vállalatot fog bevonni világszerte, amelyek bizonyítottan segítenek kijátszani a már érvényben lévő korlátozásokat – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a szankciók igenis működnek. A 11. csomagban elsősorban a korábbi büntetőintézkedések betartatására összpontosítanak, és meg akarják akadályozni azok kijátszását – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nukleáris ágazatra vonatkozó büntetőintézkedéseket is sürgetett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter néhány napja úgy fogalmazott, hogy amennyiben javaslat születik a nukleáris ipar szankcionálására, azt Magyarország-ellenes javaslatnak fogják tekinteni, és meg fogják vétózni.
Az orosz csapatok fő erőfeszítéseiket a mai nap folyamán Kupjanszkban, Limanban, Bahmutban, Avgyijivkában és Marijinkában összpontosították – idézi az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának május 20-i esti jelentését az Unian.
Mint írták, a leghevesebb harcok Marijinkáért és Bahmutért folynak.
Mint a délután folyamán megírtuk, az orosz Wagner-csoport bejelentette, hogy sikerült teljesen átvenniük a hatalmat Bahmut felett.
Marijinka közelében az ukrán hadsereg számos orosz támadást visszavert. A Donyecki területen található Osztrojevkát, Heorhijivkát, Marinkát és Pobedát ágyúkkal lőtték – áll az ukrán haderő jelentésében.
Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő május 21-én, vasárnap tárgyalásokat folytat a japán Hirosimában, ahol a G7-ek csúcstalálkozója zajlik – olvasható az amerikai elnök munkatervében.
A megbeszélésekre a hirosimai Grand Prince Hotelben kerül sor.
Vasárnap délelőtt az amerikai elnök részt vesz a G7-ek csúcstalálkozójának Ukrajnával kapcsolatos munkaülésén, amely a sajtó elől elzártan zajlik majd. Biden május 21-én háromoldalú megbeszélésen vesz részt Kisida Fumio japán miniszterelnökkel és Jun Szogjol dél-koreai elnökkel is.
A Zelenszkijjel folytatott megbeszélés után az amerikai vezető sajtótájékoztatót tart, mielőtt visszautazik Washingtonba – idézi a munkaterv leírását a TASZSZ.
Ukrajna azt reméli, hogy 2023 őszén megkapja az F–16-os vadászrepülőgépeket – állítja Jurij Sak, Olekszij Reznyikov védelmi miniszter tanácsadója.
Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy Norvégia nem szállít F–16-as vadászbombázó repülőgépeket Ukrajnába.
Ami az F–16-osokat illeti, ez most nincs napirenden, és tényleg nem szeretnék spekulálni az esetleges jövőbeli adományokról
– mondta a Sky News szerint.
Az Egyesült Államok beleegyezhet abba, hogy modern harci repülőgépeket adjon át Ukrajnának, köztük F–16-osokat, feltéve, hogy azokat nem használják orosz terület elleni támadásra – közölte Jake Sullivan, Biden nemzetbiztonsági tanácsadója.
A nyugati országok „kolosszális kockázatokat” vállalnának, ha F–16-os vadászrepülőgépeket szállítanának Ukrajnának – idézte szombaton Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettest a TASZSZ hírügynökség.
A Sky News szerint erre azt követően került sor, hogy Joe Biden amerikai elnök pénteken engedélyezte az ukrán pilóták amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépeken való kiképzésének tervét.
Május 20-án este robbanások rázták meg a Zaporizzsjai területhez tartozó Tokmak városát.
Vlagyimir Rogov, az ukrajnai Zaporizzsjai terület Moszkva-barát közigazgatási főtanácsának tagja két nagy robbanásról számolt be.
Sérültekről és halottakról egyelőre nincs hír.
Ukrajna szombaton közölte, hogy az ukrán csapatok helyzete kritikus Bahmutban.
„Véres harcok folynak Bahmutban. A helyzet kritikus” – ismerte el Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese a Telegramon.
Elmondta, hogy az ukrán csapatok még tartják magukat, tehát cáfolta Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök állítását, miszerint az orosz erők bevették a várost.
Igor Girkin, az FSZB nyugalmazott ezredese, aki a Krím annektálásában is részt vett, a Telegramon reagált Jevgenyij Prigozsin bejelentésére, miszerint az oroszok elfoglalták Bahmut városát, ahol hónapok óta véres harcok dúlnak.
Bejegyzésében Girkin arról ír, hogy nem örül annyira a város elfoglalásának.
Egyáltalán nem örülök neki. Tekintettel arra, amit a veszteségekről, a ráfordított erőforrásokról, az elvesztegetett időről és a hadművelet stratégiai értelmetlenségéről tudok
– fogalmazott Igor Girkin.
Mint megírtuk, Igor Girkin fejére Ukrajna százezer dolláros vérdíjat tűzött ki. Girkint azzal vádolják, hogy 2014-ben részt vett Szlovjanszk közigazgatási épületeinek elfoglalásában, és ő kiáltotta ki a „Donyecki Népköztársaságot”. Gúnynevén csak úgy emlegetik: Szlovjanszk mészárosa.
Oroszország február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 202 430 orosz katona esett el, az elmúlt napon 670 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 2801 hadműveleti és taktikai drónt, 423 egység speciális felszerelést és 1011 cirkálórakétát számoltak fel.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton kijelentette, hogy a G7-ek vezetőinek a hétvégi csúcstalálkozójukon tett bejelentései, amelyek az ukrajnai konfliktus lezárását célozzák, azt mutatják, hogy mind Oroszországot, mind Kínát meg akarják fékezni, írja a Telegraph.
„Nézzék meg a G7-ek hirosimai csúcstalálkozóján ma megvitatott és meghozott döntéseket, amelyek célja Oroszország és Kína megfékezése” – mondta a tárcavezető egy televíziós találkozón.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Japánban a G7-csúcstalálkozón Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is találkozott.
India minden lehetségeset megtesz annak érdekében, hogy megoldást találjanak az orosz–ukrán konfliktusra. Teljesen megértem az ön és az ukrán nép szenvedését. Biztosíthatom afelől, hogy a válság rendezése érdekében India és én személyesen megteszünk mindent, ami módunkban áll
– fogalmazott Narenda Modi.
A találkozásról az indiai miniszterelnök a Twitteren is beszámolt. Bejegyzésében azt írta, „közvetítette országa egyértelmű támogatását a párbeszéd és a diplomácia iránt, hogy megtalálják a továbblépés útját”.
Zelenszkij a tervek szerint találkozik majd Joe Biden amerikai elnökkel és Kisida Fumio japán kormányfővel is.
Washington azzal, hogy fegyverekkel látja el Ukrajnát, meg akarja akadályozni a harmadik világháborút – állítja Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan:
„Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy támogassuk Ukrajnát szuverenitásának és területi integritásának megvédésében. És úgy is fogunk cselekedni, hogy elkerüljük a harmadik világháborút” – mondta.
Sullivan azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok rövid távon nem fontolgatja F–16-osok átadását Ukrajnának, és a pilótákat a „jövőbeli fegyveres erők” számára fogják kiképezni.
Az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin azt állította, hogy az inváziós erők teljes egészében elfoglalták Bahmut városát, ahol hónapok óta véres harcok dúlnak.
A Reuters egyelőre nem tudta független forrásból megerősíteni a hírt. Prigozsin arról is beszélt, hogy jövő héten a még ott maradt ukrán csapatok is kivonulnak a városból, így május 25-től orosz fennhatóság alá kerül a település.
Az Ukrán Fegyveres Erők olyan felvételeket osztottak meg, melyek elmondásuk szerint azt bizonyítják, hogy csapataik visszafoglalták Bahmutot.
„Egyetlen, Bahmutban forgatott videó sem fogja teljesen visszaadni, hogy mi történik valójában a városban, milyen titáni erőfeszítéseket tesznek katonáink a város védelmében, és milyen érzés valójában abban a pokolban lenni, amely korábban a donyecki régió egyik legszebb városa volt” – idézi közleményüket az Ukrajinszka Pravda.
A felvétel itt tekinthető meg:
Mint írtuk, Oroszország jelenleg teljes erőbedobással összpontosít Bahmut ostromára, mivel kulcsfontosságúnak tartja a város elfoglalását.
Az oroszok szombaton rakétatámadást indítottak a Donyecki területen fekvő Szlavjanszk ellen – közölte Vadim Ljah, a város polgármestere.
Elmondása szerint a lövések tíz magánházat rongáltak meg a városban, de a támadásban senki sem sérült meg.
Orosz rakétacsapások sorozata sújtotta szombaton Donyeck térségét, aminek következtében két ember életét vesztette – közölte Pavlo Kirilenko, a Donyecki terület katonai közigazgatásának vezetője a CNN szerint.
Két ember meghalt Csasziv Jar településen. Egy személy megsebesült Toreckben, négy épület, valamint egy infrastrukturális létesítmény megrongálódott
– közölte Kirilenko a Telegramon.
Oroszország nagy valószínűséggel átcsoportosított egységeket Bahmut megerősítésére, és kulcsfontosságúnak tartja a város elfoglalását. Célja, hogy „bizonyos fokú sikert könyvelhessen el a konfliktusban” – közölte a brit védelmi minisztérium.
Mint írják, az átcsoportosítás figyelemre méltó elkötelezettséget jelent az orosz parancsnokság részéről. A jelentés szerint Oroszország nyilvános kétségeket fogalmazott meg a Wagner-csoport erőinek elkötelezettségével kapcsolatban.
Kijevben rendkívüli áramszünetet rendeltek el szombat reggel, összesen 5000 előfizetőnél kapcsolták le az áramot a városban és környékén. Erről az ukrán energiaügyi minisztérium számolt be szombaton – írja a TASZSZ hírügynökség.
Az energiaügyi minisztérium közölte, hogy mostanra a fogyasztók többségének az áramellátása helyreállt, a javítási munkálatok folytatódnak.
A lapnak szemtanúk jelentették, hogy szombat éjjel több mint 10 robbanás történt Kijevben, aminek következtében tűz ütött ki a városban. A tüzet a légvédelmi rendszer által hatástalanított szerkezetek törmelékeinek becsapódása okozta.
A Wagner-csoport harcosai elérték a Bahmut külvárosában lévő, Kijev által ellenőrzött Ivanivszke faluba vezető utat, amely mostanra a városért folytatott harc „célvonalává” vált – közölte a RIA Novosztyival a Wagner-csoport egyik harcosa.
Elmondása szerint a város területéből kevesebb mint egy kilométer maradt ukrán ellenőrzés alatt.
„Itt súlyos harcok voltak, odaát már a déli oldalon van Bahmut. Az út (Bahmut– Ivanivszke) választja el az ellenséget és a mi rohamegységünket, nekik egy kis sarok maradt. Az ellenség 250 méterre van tőlünk” – mondta a lapnak a Wagner-zsoldos.
Hozzátette, hogy az orosz erők már megközelítették ezt az utat.
Ennyi, ez már a célvonal
– hangsúlyozta.
A Wagner-csoport egy másik harcosa elmondta, hogy a rohamcsapat visszafoglalt egy háztömböt Bahmut külterületén.
„A nap jól sikerült, a rohamosztagunk kiűzte az ellenséget az erődítményből, elfoglaltunk egy ötemeletes tömbházat, beékelődtünk az erődítménybe, az ellenség pedig elmenekült onnan, sok mindent hátrahagyva” – fogalmazott.
A világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) szombati nyilatkozatában felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború befejezése és csapatai feltételek nélküli, azonnali és teljes kivonása érdekében – adta hírül az MTI.
Peking kelet- és dél-kínai-tengeri, valamint tajvani befolyásának kiterjesztésével kapcsolatban a G7 megjegyezte: határozottan elutasít minden egyoldalú kísérletet a status quo erőszakos megváltoztatására. Hozzátette: a Tajvani-szoros békéje és stabilitása elengedhetetlen a nemzetközi közösség biztonsága és jóléte szempontjából.
Az országcsoport biztosította Pekinget, hogy egy Kína-politikája nem változott, és továbbra is a pekingi kormányzatot tekinti Kína egyetlen legitim kormányának. Tajvan 1949 óta önálló kormányzattal rendelkezik, de a pekingi kormány Kína részének tartja a szigetet, és nem zárja ki az erőszak alkalmazását az újraegyesítés érdekében.
Franciaország további 130 kerekes páncélozott járművet rendel az Ukrajnának átadott páncélozott járművek helyettesítésére – számolt be a francia média.
A francia védelmi minisztérium 38 Jaguar és 92 Griffon megrendelését tervezi.
Ezek a páncélozott járművek a Franciaország által Ukrajnának szállított francia AMX–10RC kerekes páncélozott járművek és VAB páncélozott személyszállító járművek helyébe lépnek.
Ezeket a járműveket az ukrán fegyveres erők kapják az orosz invázióval szemben álló katonai egységek felszerelésére.
Az oroszok reggel rakétatámadást indítottak a Donyecki területen fekvő Szlovjanszk ellen – közölte a város katonai-polgári közigazgatásának vezetője, Vagyim Ljah.
Elmondása szerint a lövések tíz magánházat rongáltak meg a városban, de emberek nem sérültek meg.
A nyugati országok „kolosszális kockázatokat” vállalnának, ha F–16-os vadászrepülőgépeket szállítanának Ukrajnának – idézte szombaton Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettest a TASZSZ hírügynökség.
A Sky News szerint erre azt követően került sor, hogy Joe Biden amerikai elnök pénteken engedélyezte az ukrán pilóták amerikai gyártmányú F–16-os vadászrepülőgépeken való kiképzésének tervét.
Grusko arra a kérdésre válaszolt, hogy milyen következményekkel járna azoknak a repülőgépeknek a biztosítása, amelyeket Ukrajna a NATO-országoktól kért.
Azt látjuk, hogy a nyugati országok továbbra is ragaszkodnak az eszkalációs forgatókönyvhöz. Ez kolosszális kockázatokkal jár számukra
– mondta Grusko.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rishi Sunak brit miniszterelnökkel találkozott Hirosimában, a G7 csoport csúcstalálkozóján szombaton – adta hírül a Sky News.
Sunak öleléssel üdvözölte Zelenszkijt, és azt mondta neki: „Megcsináltad”. Arra a kérdésre, hogy jó nap volt-e, az ukrán elnök mosolygott, bólintott és azt mondta: „köszönöm”.
Mint megírtuk, Nagy-Britannia nem készül harci repülőgépek átadására Ukrajnának. Rishi Sunak legutóbb május 15-én hétfőn fogadta az Egyesült Királyságban az ukrán elnököt. Sunak és Zelenszkij Chequersben, a brit miniszterelnök Londontól 65 kilométerre északnyugatra lévő, vidéki rezidenciáján ült tárgyalóasztalhoz.