Mint ismert, Vlagyimir Kara-Murza orosz ellenzéki újságírót Oroszország 25 év börtönbüntetésre ítélte hazaárulás vádjával áprilisban. Az ellenzéki politikus éveken át szót emelt Vlagyimir Putyin elnök ellen, és lobbizott a nyugati kormányoknál, hogy vezessenek be szankciókat Oroszország és egyes oroszok ellen, ugyanis véleménye szerint az ország több alkalommal sértette az emberi jogokat.

Az EUobserver beszámolója szerint az Európai Unió nagykövetei már gyakorlatilag megegyeztek arról, hogy szankcionálják az olyan orosz igazságszolgáltatási tisztviselőket és nemzetbiztonsági ügynököket, akiknek részük volt Vlagyimir Kara-Murza őrizetbe vételében, illetve az ellenzéki politikus elleni – támogatói által gyanított – mérgezéses merényletkísérletekben.

A döntést az uniós külügyminiszterek hétfőn (május 22-én) Brüsszelben véglegesítették volna, ám a lap értesülése szerint Magyarország az utolsó pillanatban megvétózott az EU listáján szereplő orosz nevek közül legalább egyet.

Uniós diplomaták azt nyilatkozták az EUobservernek, hogy Magyarország amiatt tiltakozik, mert Ukrajna a hónap elején a „háború szponzorának” minősítette az OTP Bankot, ami rossz fényt vet annak nemzetközi hírnevére. Az orosz támadás alatt álló ország azzal indokolta a döntést, hogy a pénzintézet fenntartja oroszországi tevékenységét.

Amint arról már beszámoltunk, Magyarország blokkolja az Európai Békekeret nyolcadik részletének folyósítását is. A nyolcadik részlet utalásával az unió tagállamai 500 millió eurót adnának Ukrajnának, amelyet fegyverkezésre költhet el.

Nem adhatunk zöld utat neki (az 500 millió eurós összegnek), amíg az OTP feketelistán marad. Ugyanez vonatkozik a szankciókra is

– mondta Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán Budapesten a Reuters szerint.

Az EUobserver kereste a magyar külügyminisztériumot az ügyben, hogy Magyarország miért blokkolja a Kara-Murza-döntést, holott nincs köze közvetlenül Ukrajnához vagy az OTP Bankhoz, de péntekig nem érkezett válasz.