Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonságpolitikai főképviselője kedden Brüsszelben nyilatkozott arról, hogy megkezdődött az ukrán pilóták kiképzése az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépekre. Bár a repülőgépek átadásáról még nem született hivatalos döntés, Borrell lényegében azt mondta: szerinte borítékolható, hogy Ukrajna megkapja a gépeket.

Az uniós politikus a Leopard harckocsik esetére hivatkozott ezzel kapcsolatban.

Tudják, ez mindig így megy: beszélünk róla, és a kezdetekben mindenki vonakodik. De végül – a Leopardoknál és az F–16-osoknál is – megszületik a döntés, hogy megadjuk a katonai támogatást, mert feltétlenül szükség van rá

– fogalmazott az Associated Press szerint Josep Borrell.

Jelzésértékű volt, hogy az Egyesült Államok az előző héten döntött arról, hogy engedélyezi az F–16-osok más államok által történő átadását Ukrajnának. Ezzel párhuzamosan született meg a döntés arról, hogy megkezdik a pilóták kiképzését is. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ez utóbbiról azt mondta: az, hogy ez megtörtént, még jobban felgyorsíthatja azt a folyamatot, amelynek a végén Ukrajna megkaphatja a gépeket.

Az orosz katonai és politikai vezetés „aránytalanul” nagy erőket mozgósított az ukránok által támogatott és Belgorodban tevékenykedő orosz önkéntesek ellen – írta legutóbbi elemzésében a washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW).

A kutatóintézet felidézte, hogy az orosz kormányzat Alekszandr Lapin vezérezredest nevezte ki a régióban végrehajtott „terrorellenes művelet” parancsnokává, és jelentős erőket csoportosított át a területre, holott a diverzánsok az akciót mindössze 13 páncélozott harcjármű segítségével hajtották végre.

Az ISW arra is kitért, hogy néhány orosz hadiblogger szerint egy drón is becsapódott az orosz titkosszolgálat (FSZB) belgorodi épületébe, és azt spekulálgatták, hogy az egész akció az FSZB és belügyminisztérium ellen is irányulhatott.

Lapin személyével kapcsolatban (akiről Belgorodban készült fotók és videók is megjelentek kedden) vegyesen nyilvánultak meg a hadibloggerek: egyesek örültek a kinevezésének, mások viszont nem, mert az ő nevéhez köthető néhány korábbi kudarc is az ukrajnai háborúból (Lapint ezek miatt tavaly novemberben le is váltották).

A Gazprom nyeresége tavaly 41 százalékkal csökkent az előző évihez képest – közölte kedden az orosz gazdaság egyik alappillérének számító földgázipari vállalat, hozzáfűzve azt is, hogy nem fizet osztalékot a tavalyi év második felére.

Az MTI beszámolója szerint a cég éves nyeresége 2022-ben 1226 milliárd rubel (5360 milliárd forint) volt. Az eredmény hírére a Gazprom részvényei mintegy 4 százalékkal gyengültek a moszkvai tőzsdén.

A Gazprom a visszaesés okaként a különadót jelölte meg, amelyet a költségvetési bevételek növelése érdekében kellett fizetni az év második felében. Mindazonáltal a cég az ukrajnai háború miatt elvesztette európai ügyfeleinek javát. Közvetlen nyugati szankciók nem sújtották az exportját annyira, mint a legtöbb orosz állami vállalatét, de a kivitele volumenben így is csaknem a felére, 101 milliárd köbméterre csökkent. A Kínába és más piacokra irányuló szállítások növelésével próbálta erősíteni exporttevékenységét.

Famil Szadigov, a Gazprom elnökhelyettese megjegyezte, hogy a magprofit – vagyis a kamatok, adók és amortizáció levonása előtti eredmény – 3600 milliárd rubelt ért el, ami körülbelül azonos a 2021-essel. A Sinara Investbank közölte, hogy ezek gyenge eredménynek számítanak, ráadásul az a tény, hogy a Gazprom a második fél évre nem fizet osztalékot, nagyon lerontja a cég befektetési vonzerejét. A befektetési bank a részvények eladását tanácsolja a tulajdonosoknak.

Már szervezik Vlagyimir Putyin orosz elnök kínai látogatását – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökséggel.

Peszkov szerint a dátumot és a részleteket még nem tudják pontosan, de a hírügynökség beszámolója arra utal, hogy még idén sor kerülhet a látogatásra. Az orosz elnököt márciusban Hszi Csin-ping kínai elnök személyesen hívta meg országába, amikor Moszkvában találkozott vele. 

Az orosz elnököt Hszi-Csin ping konkrétan az Egy Övezet, Egy Út program harmadik, 2023-ra tervezett fórumára hívta meg (az esemény konkrét dátuma még nincs kijelölve, csak annyit lehet tudni, hogy várhatóan idén lesz). A TASZSZ azt is megjegyezte, hogy Putyin az előző két fórumon is részt vett 2017-ben és 2019-ben. 

Magyarország területére 2023. május 23-án az ukrán–magyar határszakaszon 4927 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4517 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 23-án 53 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Valerij Zaluzsnyij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka beszámolt arról, hogy telefonbeszélgetést folytatott az európai szövetségesek legfőbb parancsnokával és az amerikai szövetségesek európai parancsnokával, Christopher Cavolival.

A légvédelem megerősítésének szükségessége, többek között F–16-os vadászgépek segítségével, valamint a lőszerek mennyiségének növelése volt a párbeszédünk fő témája

– fogalmazott. Hozzátette, megvitatták a haditechnikai eszközök karbantartása és javítása terén végzett közös munka folytatásának fontosságát is.

„Beszéltem továbbá hadseregünk mennyiségi és minőségi összetételéről, valamint az ukrán tengerészgyalogság megerősítésére irányuló kezdeményezésről új dandárok létrehozásával” – tette hozzá.

Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök megjelent a nyilvánosság előtt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint rossz egészségi állapotban van.

Az egyik állami médiumnak bemutatott videón a 68 éves belorusz elnök azt mondta a tisztviselőknek: „Nem halok meg, srácok.”

Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi szövetségese, Lukasenka május 9-e óta nem jelent meg nyilvánosan. A moszkvai katonai parádén pedig fáradtnak és bizonytalannak tűnt.

Egy találkozón elmondta, hogy adenovírustól szenvedett, amely közönséges megfázásos vírus. Azt állította, hogy bár ilyen vírusból három nap alatt fel lehet épülni, túl elfoglalt volt ahhoz, hogy azonnal szabadságot vegyen ki.

Nem halok meg, srácok. Még nagyon sokáig kell küzdenetek velem

– tette hozzá.

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• nagyon súlyos váddal illette Washington „Putyin séfjének” zsoldosseregét,
• nagy pánikot keltett az oroszokban a belgorodi régió elleni rajtaütés,
• Oroszország bejelentette a „terrorellenes művelet” folytatását,
• hátborzongató felvételt készítettek a porig rombolt Bahmutról,
• elkobozta az ukránok fegyvereit az orosz Nemzeti Gárda,
• a Kreml üzent: minél pusztítóbb fegyvereket kap Ukrajna, annál nagyobb az esélye a nukleáris apokalipszisnek,
• Orbán Viktor: Ha Ukrajnának szüksége van pénzügyi támogatásra, akkor ne tegye feketelistára a vállalatainkat,
• nevetség tárgyává tette az oroszok háborús célját Mihajlo Podoljak,
• Peszkov: Mély aggodalomra ad okot a belgorodi partizánakció,
• két amerikai bombázó közelítette meg az orosz határt.

Tartsanak velünk ma is!