Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei az alábbiak voltak:

• Nagy offenzívát indított az ukrán légierő.
• Robbantásos merénylet történt a zaporizzsjai területhez tartozó Mihajlovkában.
• Zelenszkij: Ukrajna készen áll az ellentámadásra.
• Medvegyev kizártnak tartja, hogy párbeszéd kezdődjön a felek között a békéről.
• Kijev szerint nincsenek vitatott területek Oroszország és Ukrajna között.
• Kreml: Putyin kész tárgyalni, de a Nyugat nem hagyja.

Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!

Dmitro Kuleba szerint Ukrajna nélkül lehetetlen megvédeni az euroatlanti térséget, ezért az ország NATO-tagsága elkerülhetetlen.

Az ukrán külügyminiszter továbbá úgy véli, hogy Kijevnek tagsági akcióterv nélkül kellene csatlakoznia a szövetséghez, mivel „ez egy olyan mechanizmus, amely már elavult, és nem kellene alkalmazni Ukrajnára”.

Több robbanás is történt a megszállt Berdjanszk városában, a Zaporizzsjai területen. Robbanások zaja töltötte be repülőteret és a közeli kikötőt is – számolt be Telegramon a Berdjanszk Sziogodnij.

Az orosz katonaság elmenekült a berdjanszki kikötőből. Beszámolók szerint több mint tíz támadó jutott át a légvédelmen.

Volodimir Rogov, a Zaporizzsjai terület vezetője azt állítja, hogy az Ukrán Fegyveres Erők hat rakétát lőttek ki, és állítólag mindegyiket elfogta az orosz légvédelem.

Robbanás történt szombat este Dnyipro városában – jelentette Makszim Buzsanszkij, a Verhovna Rada parlamenti képviselője Telegramon.

A képviselő részleteket nem közölt. A helyi hatóságok egyelőre nem kommentálták a kialakult helyzetet.

Az ukrán Dnyipropetrovszk régióban légiriadót rendeltek el.

Ukrajnában már több mint 4800 óvóhelyet ellenőriztek – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.

Az ellenőrzött óvóhelyek közül 252-t bezártak.

Az Egyesült Államok megkérdőjelezhetetlen dominanciájának korszaka lejárt, és ebből már nincs visszaút – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő.

A diplomata szerint ha az Egyesült Államok és szövetségesei az oroszellenes koalícióban részt akarnak venni a nemzetközi helyzet javításáért, akkor „először is fel kellene hagyniuk azzal a felelőtlen és vakmerő kísérlettel, hogy mindenáron amerikai modellek szerint építsék a világot, és le kellene térniük arról az útról, amely nyilvánvalóan globális katasztrófához vezethet”.

Zaharova szerint az amerikaiak még nem tették tökéletesen a magukévá a haladáshoz szükséges szellemiséget – írja a TASZSZ.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Wall Street Journalnak adott interjújában kijelentette, hogy országa készen áll a régóta várt ellentámadás megindítására.

Erősen hiszünk abban, hogy sikerrel járunk

– mondta, majd hozzátette, hogy nem tudja, mennyi ideig fog tartani, mivel sokféleképpen alakulhatnak az események.

Zelenszkij a beszélgetés során azt is elmondta, tart tőle, hogy a jövő évi amerikai választások egy, az ukrán hadsereget kevésbé támogató kormány győzelmével zárulhatnak.

Az ukrán elnök felszólította az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO), hogy kínáljon Kijevnek egyértelmű utat a tagsághoz. Sürgette továbbá Kínát, hogy próbálja meg visszafogni Oroszországot, illetve még több amerikai gyártmányú Patriot rakétavédelmi rendszert követelt.

Az egyetlen hiba, amit Oroszország és Belarusz elkövetett, hogy nem 2014-ben és 2015-ben oldották meg az Ukrajnával kialakult konfliktust, amikor nem volt hadseregük, és nem voltak felkészülve – mondta Aljakszandr Lukasenka belorusz vezető.

Lukasenka minderről csütörtökön beszélt a volt szovjet országokból álló Független Államok Közösségének vezetőivel tartott találkozón Minszkben – írja a Politico.

Az orosz invázióra utalva azt mondta a belorusz elnök:

Tudtuk, hogy ez lesz.

Hozzátette, ha a háború tavaly nem is kezdődött volna el, előbb-utóbb mindenképpen sor került volna rá. Ugyanakkor minél tovább halasztódott volna, Oroszország és Belarusz számára annál rosszabb feltételei lettek volna.

Oroszország 2014-ben szállta meg a Krímet, és csatolta el Ukrajnától, a Kreml által támogatott harcosok pedig területeket foglaltak el Kelet-Ukrajnában. A 2014 óta eltelt időt Lukasenka szerint az ukránok arra használták fel, hogy erőt gyűjtsenek, és felkészüljenek az orosz támadásra.

Melitopoltól nem messze, Zaporizzsja régióban robbanás történt egy vasútvonalon, amelyet az oroszok használtak a személyzet és a katonai felszerelés szállítására – közölte Ivan Fedorov, Melitopol polgármestere Telegramon.

Mint írta, a Jakimivkai járásbeli Dolinszke falu közelében a vasúti sínek használhatatlanná váltak.

Az oroszok arra használják a vasutunkat, hogy személyzetet és katonai felszerelést szállítsanak a frontra. Mínusz egy út az oroszoknak

– írta Fedorov.

Két ember megsebesült, két ember pedig meghalt, miután az Ukrán Fegyveres Erők újabb bombázásokat hajtottak végre Oroszországban, a Belgorodi területen. Ezt a terület kormányzója, Vjacseszlav Gladkov közölte Telegram-csatornáján.

Ezenkívül a Volokonovszkij járásban az egyik falu külterületét is találatok érték, áldozatok nem voltak – a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint.

A lövedékdarabok három magán-lakóingatlan ablakát törték be, valamint megrongálták a gázvezetéket és a villanyvezetéket. Az operatív és mentőszolgálatok a helyszínen vannak, és felszámolják a következményeket

– mondta Gladkov.

Oroszország „kevésbé rugalmasan” reagál a hadműveleti kihívásokra a Bahmutnál elszenvedett súlyos veszteségek után, írta a brit védelmi minisztérium.

A térségben Oroszország átcsoportosítja a reguláris egységeket, miután a Wagner-zsoldoserők befejezik a kivonulásukat.

A brit védelmi minisztérium szerint az orosz erők valószínűleg „kevésbé rugalmasan reagálnak majd a műveleti kihívásokra”, miután súlyos veszteségeket szenvedtek el Bahmutban.

Margus Tsakhna észt külügyminiszter szombaton az ukrán fővárosba, Kijevbe utazott. Ezt Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, aki a Twitteren jelentette be a hírt.

„Jó látni Margus Tsakhnát Kijevben. Észtország nagy barátunk” – írta a kép mellé a tárcavezető.

Kuleba hozzátette, hogy az észt kollégájával folytatott találkozó során Ukrajna NATO-csatlakozásáról is egyeztettek.

Vlagyimir Putyin mindent megtesz annak érdekében, hogy ne fordítsa maga ellen az orosz ortodox egyházat – írja a Sky News.

Az orosz kormányfő elrendelte, hogy Oroszország egyik legszentebb műalkotását, Andrej Rubljov Szentháromság-ikonját vigyék át egy galériából egy moszkvai katedrálisba. Vlagyimir Putyin ezzel is hangsúlyozza, hogy egyre jobban támaszkodik az egyházra.

Regina Elsner, az Orosz Ortodox Egyház kutatója szerint Vlagyimir Putyin abban érdekelt, hogy az egyház az ő oldalán maradjon a háború ügyében.

„Vlagyimir Putyinnak meg kell mutatnia, hogy a háború nem az ő személyes harca, hanem Oroszország küldetése, amelyet ő csak teljesít” – nyilatkozta a kutató.

Orosz tüzérek megsemmisítettek két ukrán önjáró löveget Herszon közelében – közölte szombaton a RIA Novosztyival egy, a helyzetet jól ismerő forrás.

„A veszteségek: öt halott és három sebesült ukrán katona” – jelentette a forrás.

A megsemmisített ágyúkkal az ukrán csapatok a Dnyeper bal partján fekvő városokat támadták. Az ukrán csapatok naponta lövik a Herszon régió területét, akár száz lövedéket is kilőnek egy nap. Csak tegnap este a régió sürgősségi szolgálatának közlése szerint mintegy 30 lövedék vette célba a környező falvakat.

Ukrajna szövetségesei által gyártott alkatrészeket találtak az iráni gyártmányú, „Shahed” fantázianevű drónokban, amelyeket az orosz erők arra használnának, hogy halálos támadásokat indítsanak a harctértől távol eső ukrán városok ellen – közölte június 3-án Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.

Danilov elmondta, hogy Ukrajna szétszerelte a „Shahed” drónokat, és „olyan alkatrészeket talált ott, amelyeket sem Iránban, sem Oroszországban nem gyártanak”.

Danilov felvetette, hogy ezeket az alkatrészeket – anélkül, hogy bővebben kifejtette volna, honnan származnak, vagy mik azok – Oroszországnak szállíthatták Ukrajna teljes körű lerohanása előtt, mivel a drónokat többnyire 2019 és 2021 között gyártották.

A tisztviselő azonban hangsúlyozta, hogy mindenképpen meg kell vizsgálni, a szankciók ellenére hogyan kerülhettek Oroszországba vagy Iránba olyan nyugati alkatrészek, melyeket felhasználva az orosz drónokat mobilizálhatták.

A brit székhelyű Conflict Armament Research (CAR) elemzése szerint az Irán által Oroszországnak eladott „Shahedeket” német technológián alapuló motor hajtja, amihez Irán illegális úton juthatott hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint országának 50 Patriot ütegre van szüksége, hogy megvédje polgárait az orosz lövedékektől.

Szerinte jelenleg ez az egyetlen olyan rendszer, amely képes bizonyos típusú orosz rakéták ellen fellépni. Ukrajnának légvédelmi rendszerekre is szüksége van az ellentámadáshoz – tette hozzá az elnök.

Az amerikai kormányzat úgy véli, a többi szövetségessel együtt megfelelő katonai segítséget nyújtottak Ukrajnának az ellentámadás lefolytatásához – közölte John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője pénteken.

„Mindenekelőtt nagyon elégedettek vagyunk azzal, hogy segítettünk Ukrajnának felkészülni az ellentámadás lefolytatására. Hogy mikor kezdik meg az offenzívát, az tőlük függ, de biztosak vagyunk abban, hogy mi mindent megtettünk, amit lehetett. És amikor azt mondom, hogy »mi«, akkor nemcsak az Egyesült Államokra gondolok, hanem szövetségeseinkre és partnereinkre is" – nyilatkozta Kirby.

Szerinte nemcsak arról van szó, hogy Ukrajnát légvédelmi rendszerekkel látják el, amire jelenleg a legsürgetőbb szükségük van, hanem páncélozott járművek, tüzérség, lőszerek szállításáról, valamint kiképzések lebonyolításáról is.

Kirby hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg hadműveleteinek folytatásával és a területek felszabadításával szükség lesz a lőszerek és a felszerelések pótlására.

Kirby szerint az amerikai kormány készen áll arra, hogy az elkövetkező hetekben és hónapokban is támogassa Ukrajnát – írja a The Guardian.

A BBC-vel együttműködő független orosz portál szerint Oroszország eddig mintegy 45 ezer embert veszíthetett el az ukrajnai invázió következtében.

A Mediazona szerint ez egy óvatos becslés, a valódi veszteségek ennél nagyobbak lehetnek, írja a The Independent.

Az oroszok szombat reggel aknavetőkkel lőtték a Harkivi terület egyik települését, a támadásban egy ember meghalt – közölte Oleh Szinyehubov harkivi kormányzó.

Az elmúlt 24 órában két ember – köztük egy hároméves gyermek – meghalt, és hatan megsebesültek az orosz támadásokban. Emellett pénteken öt gyermek lépett aknára, közülük ketten meghaltak, hárman pedig megsebesültek, tette hozzá Szinyehubov.