A visegrádi négyek soha nem erőltették az együttműködést azokban a kérdésekben, amelyekben eltértek az érdekek.
Egy nagyon fontos ügy megoldásáról a V4-ek „valóban különböző” módon vélekednek – ismerte el Szijjártó Péter az Indexnek adott interjújában. A külügyminiszter az ukrajnai háborúra utalt. Ugyanakkor leszögezte, hogy a visegrádi együttműködés eddig azért tudott erős és stabil maradni, „kitartani mindenfajta külső machináció ellenére”, mert világosan szét tudták választani azokat a kérdéseket, amelyekben érdek szólt az együttműködés mellett, ahol „el tudtak menni a falig a közös álláspontokkal”, azoktól az ügyektől, ahol nem vágtak egybe az érdekek.
Az érdekellentét azonban Szijjártó szerint nem csak a jelenre jellemző. „Mindig voltak olyan ügyek, ahol mások voltak az érdekeink, más volt a megközelítés” – mondta a külügyminiszter, aki szerint azokban a kérdésekben nem is erőltették az együttműködést.
Arra koncentráltunk, ami mindenkinek az érdekében áll.
Most az a helyzet, hogy az ügy, amit másként látnak, „eléggé látványos” – célzott a szomszédságban zajló háborúra. Így aztán képes arra, hogy leszorítsa a pályáról vagy kiszorítsa a médiatérből azokat az ügyeket, amelyekben rendületlen az együttműködés.
„Természetesen nem szabad a homokba dugni a fejünket” – mondta, és azt is elismerte: „kétségtelen”, hogy a visegrádi csoport nem most éli a legjobb időszakát.
„Megmarad?” – szakította meg a műsorvezető.
„Az is kétségtelen, hogy megmarad” – állítja a magyar külügyminiszter, és példaként említette, hogy „praktikus kérdésekben” továbbra is jó az együttműködés. Szijjártó Péter úgy véli: ha újra kialakul a béke a keleti határokon, akkor az együttműködés vissza tud térni korábbi pályájára.
Vajon ezt más országokban is így látják?
A visegrádi négyek együttműködése a „klinikai halál” állapotában van – ezt mondta egy cseh politológus alig két hónapja. Josef Mlejnek a helyzetért a magyar miniszterelnököt hibáztatta. A visegrádi négyeket folyamatosan összetartó politikai blokknak tekinteni mindig is meglehetősen naiv elképzelés volt a politológus szerint. A csoport működését most elsősorban Orbán Viktor Oroszországhoz való viszonyulása akadályozza.
Ezért meg kell várni a hatalomváltást Magyarországon, és ez hosszú időt vesz igénybe
– nyilatkozta Mlejnek, aki szerint nehéz az együttműködés, „ha az egyik állam teljesen más álláspontot képvisel”.
A politológus szerint a V4-en belül rendkívül problémás tag Magyarország, mert a másik három ország egyértelműen Ukrajnát támogatja. Az együttműködés így „nyilvánvalóan nem működhet”. Kifejtette azonban: „Csehországnak az az érdeke, hogy minél jobb kapcsolatokat ápoljon Magyarországgal”.
„A V4 alapos átdolgozásra szorul, és nagyon komoly vitákat kell folytatnunk a szerveződés jövőjéről” – ezt nyilatkozta közvetlenül márciusi beiktatása előtt az újonnan megválasztott cseh államfő. Petr Pavel annak nem látja értelmét, hogy az alapoktól szervezzék át a V4-ek működését. A politológushoz hasonlóan ő is úgy véli: egyszerűbb megvárni egy magyarországi kormányváltást, elvégre a magyar vezetés sem lesz itt örökké, előbb vagy utóbb változás következik be.
Ezzel szemben a visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – kapcsolatainak megújulásában bízik a lengyel kormányfő, aki történetesen épp az új cseh államfővel, a V4-gyel szemben kritikus Petr Pavellel is találkozott. Mateusz Morawiecki a két ország kapcsolatát méltatva tért ki a visegrádi csoportra.
„Reménykedem a V4 megújításában is” – húzta alá.
Petr Pavel előzőleg Pozsonyba látogatott, és Zuzana Caputová szlovák elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén leszögezte: a V4 formátuma olyan konzultációs fórum, amely egyebek között gazdasági, üzleti és kulturális eszmecserékre szolgál.
A cseh elnök nem szorgalmazza a szorosabb együttműködést kül- és biztonságpolitikai kérdésekben.
A tavalyi év vége felé, novemberben a V4-ek kormányfői Szlovákiában ültek egy asztalhoz. Ezt megelőzően Morawiecki ígéretet tett a finn miniszterelnöknek: segíteni fog meggyőzni Orbán Viktort, hogy Magyarország is ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.
A V4-ek kormányfői egyébként közvetlenül Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után Londonban még találkoztak Boris Johnson akkori brit kormányfővel, a francia elnök, Emmanuel Macron pedig két hónappal a háború előtt Budapesten tárgyalt a V4-ek vezetőivel.
Van-e még értelme a V4-ek kapcsolatának, vagy teljesen tetszhalott állapotba került a 30 éves együttműködés? – ez a téma is felmerült a volt nagykövettel, Szent-Iványi István külpolitikai szakértővel folytatott indexes beszélgetésben tavaly novemberben. Ebben a többi között felidézték: maga a cseh kormányfő is úgy nyilatkozott néhány hónappal korábban, hogy ilyen formában már nincs, ugyanakkor a lengyelek azt javasolták, jegeljék az együttműködést, amíg az orosz–ukrán háború véget nem ér. A szlovák elnökség úgy próbált életet lehelni a V4-ekbe, hogy összehívott egy kormányfői és egy házelnöki találkozót, amiből az utóbbi nem jött össze.
A kassai csúcs Lengyelország és Magyarország érdekét szolgálta. A magyarok esetében azért, mert Budapestet hibáztatják a V4-ek „elszürküléséért”, a lengyeleknek pedig szükségük van szövetségesekre, mert az unióban hasonló gondok miatt vitatkoznak Brüsszellel, mint a magyarok.
Szent-Iványi emlékeztetett arra a néhány héttel korábban elhangzott beszédre, amelyben Vlagyimir Putyin – csak úgy mellesleg – megemlítette, hogy nemcsak Oroszországnak, de Lengyelországnak, Romániának és Magyarországnak is lehetnek területi követelései Ukrajnával szemben. A kijelentés miatt a revizionizmusra érzékeny kelet-európai szereplők közül sokan felhorgadtak, és visszautasították Putyin szavait.
„Ebben a közegben jelent meg Orbán Viktor a nagy-magyarországos szurkolói sállal. De véleményem szerint ebben nem volt semmi szándékosság, nem akarta provokálni a nemzetközi közvéleményt” – fejtette ki a külpolitikai szakértő, aki szerint a kormányfő nem mérte fel ennek a komolyságát. „Ennek lett az eredménye az a ritka helyzet, hogy Orbán Viktornak mentegetőznie kellett, és kínos helyzetbe hozta magát, amikor a V4-ek találkozóján pozsonyi kollégája a nyakába akasztott egy szlovák szurkolói sálat” – emlékeztetett a diplomáciai szakértő.
Szlovákia egyébként tavaly a második fél évben vette át a V4-országok elnöki teendőit Magyarországtól. Abban az időszakban az orosz–ukrán háború miatt megroppant együttműködés hangsúlyai a politikai szövetségről a katonai kooperációra helyeződtek át.
(Borítókép: Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh, Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján 2022. november 24-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)