Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán izraeli politikusokkal tárgyalt Jeruzsálemben, ahol szó volt az ukrajnai háborúról, a magyarok antiszemita nézeteiről, Svédország NATO-csatlakozásáról, valamint az izraeli bírósági reformról is.
A miniszter izraeli látogatásának első napján a magyar kormány bel- és külpolitikai álláspontját ismertette izraeli újságírókkal Jeruzsálemben azt követően, hogy találkozott az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős miniszterével, Ron Dermerrel és Amichai Chikli diaszpóraügyekért felelős miniszterrel. A magyar miniszter megbeszélést folytatott Daniel Friedmann volt igazságügy-miniszterrel és jogászprofesszorokkal. A Miniszterelnökséget vezető minisztert csütörtökön Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök is fogadja.
Gulyás Gergely az ukrajnai háborúról elmondta: a magyar kormány is osztja Európa álláspontját arról, hogy Oroszország a nemzetközi jogot megsértve agressziót követett el Ukrajna ellen. Kiemelte az ukrán menekültek segélyezésében mutatott rendkívüli magyar erőfeszítéseket, Ukrajna Magyarország általi humanitárius és anyagi támogatását, ugyanakkor hangsúlyozta a béke és a tűzszünet szükségességét, mert semmi garancia nincs arra, hogy a háborúban Ukrajna többet tud elérni, mint béketárgyalásokon.
Az orosz földgáztól való függést a kommunista időkből eredő örökségként jellemezte, amelynek megváltoztatására Magyarország éppen a polgári kormány alatt jelentős erőfeszítéseket tett. Kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely elemezte a Brüsszellel kialakult feszültségek okait, és ismertette Magyarország európai uniós politikáját, a szövetségi rendszerrel szemben támasztott elvárásokat.
Arra a kérdésre, miszerint egy közelmúltban elvégzett felmérés szerint a magyar lakosság mintegy harmadának vannak antiszemita nézetei, Gulyás Gergely megkérdőjelezte a felmérés hitelességét és azt felelte, hogy a kormány a zéró tolerancia elvét képviseli. Felhívta a figyelmet a Budapesten virágzó zsidó vallási és kulturális életre, az Európában egyedülálló biztonságra. Áttekintette a magyar zsidó vallási irányzatokat és azok történelmét, és közölte, hogy a kormány jó kapcsolatra törekszik valamennyi zsidó vallási közösséggel.
Gulyás Gergely elmondta, azután, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálembe helyezte át nagykövetségét, ez a kérdés minden országban napirendre került, mindenkinek választ kell adnia, hogy követi-e ebben Washingtont. Természetesen a magyar kormánynak is, de erről miniszterelnöki szinten kell dönteni.
Újságírói kérdésre Magyarországnak a svéd kormány általi indokolatlan bírálatával magyarázta, hogy a magyar Országgyűlés egyelőre nem szavazta meg Svédország NATO-csatlakozását.
Ha Magyarországot nem tartják demokráciának, miért akarnak egy olyan klubba belépni, aminek mi is tagjai vagyunk?
– kérdezte a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a svéd tévedésekre csak párbeszéd útján lehet magyarázatot adni.
Az izraeli bírósági reformról szóló kérdésre úgy válaszolt: ez Izrael belügye. Hogy mennyire értelmetlen külföldről beleszólni ezekbe a vitákba, arra a legjobb példa az a nyilvánvaló különbség a magyar és az izraeli jogrendszer között, hogy Magyarországnak írott alkotmánya van, miközben Izraelnek egyáltalán nincs alkotmánya.