Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke a CNN-nek adott interjút nemrég, és azt mondta, hogy a Krím félszigetet nem fegyveres invázióval foglalták el az oroszok.
A volt elnök az interjúban azt mondta: Ukrajna 2014-ben „még nem az az Ukrajna volt, amelyről ma beszélhetünk”.
Megvolt az oka annak, hogy a Krímben nem volt fegyveres invázió. Méghozzá az, hogy ott sok olyan, oroszul beszélő ember élt, akik szimpatizáltak Oroszországgal. Még az ukrán parlamentben is ültek olyan emberek, akik az oroszokkal szimpatizáltak. Akkor a politikai helyzet sokkal komplikáltabb volt Ukrajnában
– mondta Obama az interjúban a Jevropejszka Pravda szerint.
A volt elnök arról is beszélt, hogy szerinte Angela Merkel volt német kancellárral közösen ők akadályozták meg azt, hogy még jobban elfajuljon a helyzet 2014-ben, miközben az európai politikusok egy része már bepánikolt. Szerinte amit akkor meg lehetett tenni Ukrajna és Európa helyzetét figyelembe véve, azt megtették, és felléptek Putyin ellen.
Csak ezután alakult ki egy önálló, Oroszországtól független ukrán identitás, és határozta el Ukrajna, hogy kiűzi az orosz csapatok, valamint felkészíti a hadsereget és a civil társadalmat az orosz invázió elleni védelemre
– mondta Obama az interjúban.
Azt, hogy a Krím félszigeten nem volt fegyveres invázió, korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök hangoztatta. A köznyelvben gúnyosan csak „kis zöld emberekként” emlegették azokat a fegyvereseket, akik megjelentek például a krími parlamentben 2014-ben.
Obama mostani kijelentését sokan kigúnyolták vagy cáfolták a közösségi médiában, köztük még ukrán tisztviselők is.
Robbanás történt az ideiglenesen megszállt Mariupolban, csütörtök este – jelentette a helyi média.
Mariupol polgármesterének tanácsadója, Petro Andrjuscsenko szerint a robbanásban legalább négy orosz katonatiszt meghalt.
Harkivnak 9,5 milliárd euróra van szüksége. A pénzre az oroszok által lerombolt házak, infrastruktúra és közművek újjáépítésére van szükség – mondta Ihor Terehov, Harkiv polgármestere a londoni Ukrajna helyreállítási konferencián.
Ahhoz, hogy újjáépítsük városunkat, hogy újjáépítsük a városi infrastruktúrát, lakóházakat, kórházakat, óvodákat, iskolákat, 9,5 milliárd euróra van szükségünk. Ez egy nagyon nagy kihívás, amellyel egyetlen ukrajnai város sem tud egyedül megbirkózni
– fogalmazott a polgármester.
Terehov rámutatott, hogy a város 150 ezer lakosa hajléktalanná vált, az iskolák és óvodák fele megsemmisült, 56 kórház pedig megrongálódott – írja az Unian.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a rendeletet, amellyel felmentette Ihor Kizimet Ukrajna belorusz nagyköveti tisztségéből. Az erre vonatkozó rendeletet csütörtökön tették közzé az elnök honlapján – írja az Ukrajinszka Pravda.
A felmentés előzménye, hogy Kijev a számos felszólítás ellenére sem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Belarusszal. Helyette többször is behívta belorusz nagykövetét konzultációra.
Az ukrán külügyminisztérium legutóbb áprilisban döntött úgy, hogy konzultációra hívja be Ihor Kizim nagykövetet, amikor Ajakszandr Lukasenka elnök találkozott a Donyeck vezetőjével, Gyenisz Pusilinnal. Ezt követően az ukrán nagykövet nem tért vissza Minszkbe.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 7433 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6928 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2023. június 22-én nem érkeztek Budapestre vonattal – számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az Egyesült Államok hadserege úgy véli, hogy a kazettás lőszerek hasznosak lennének Ukrajna számára a háborúban, de a kongresszusi korlátozások és a szövetségesek aggodalmai miatt még nem hagyták azokat jóvá Kijev számára – mondta a Pentagon egyik magas rangú tisztviselője.
Kijev sürgette a kongresszus tagjait, hogy gyakoroljanak nyomást Joe Biden kormányára ebben az ügyben.
A kazettás bombák több kisebb bombát bocsátanak ki magukból, amelyek nagy területen hajtanak végre óriási pusztítást.
Az Egyesült Államok nem részese a kazettás bombákról szóló 2010-es egyezménynek, amely megtiltja az aláíró feleknek a fegyverek használatát vagy más országoknak való átadását, de az amerikai kormány 2003-ban nagyrészt felhagyott a kazettás bombák használatával, és ezzel párhuzamosan korlátozta azok átadását.
„A fegyverek amerikai változata kettős célú, mert a lövedékek gyalogság elleni és páncéltörő bombákat is tartalmaznak. Nagyon hatékonyak a vegyes célpontok, a személyzet és a felszerelés ellen, különösen, ha ezek a célpontok sűrű alakzatokba tömörülnek. Szigorúan katonai szempontból nézve ez egy hasznos és nagyon hatékony lőszer” – magyarázta korábban Christopher Cavoli altábornagy, az Egyesült Államok Európában állomásozó szárazföldi haderejének parancsnoka.
A kárpátaljai Bohdan Herinho életét vesztette az orosz–ukrán háborúban – írta meg a Kárpátinfo.
A 38 éves férfi a Técsői járásban található Tereszva község lakója volt. Halálát a Tereszvai kistérség Facebook-oldalán jelentették be.
Bohdan Herinhót 2022. április 20-án hívták be katonai szolgálatra. Az A7013 katonai alakulatnál teljesített szolgálatot.
A katona június 17-én egy zaporizzsjai kórházban halt bele a fronton szerzett sérüléseibe.
Ivano-Frankivszk után általános mozgósítást hirdettek a kijevi Obolonszkij kerületben is – írja a Strana.ua hetilap információi alapján a Ria Novosztyi.
Az ebben a körzetben élő, mozgósítási parancsot vagy behívót kapott hadköteles személyeknek tíz napon belül meg kell jelenniük a katonai nyilvántartási és sorozási hivatalban. Az Obolonszkij körzetben tartózkodási engedély nélkül élőknek is kötelező megjelenniük a sorozási irodában.
A katonai alakulatok számára járműveket szállító vállalkozásoknak, intézményeknek és szervezeteknek az összevont parancsokban meghatározott mennyiségben, adott időre kell járműveket és felszereléseket leszállítaniuk.
Az ukrán ellentámadás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket – jelentette csütörtökön a CNN két nyugati tisztségviselőre és a Pentagon egyik magas rangú tisztviselőjére hivatkozva.
A hírcsatorna beszámolói szerint egy nyugati tisztviselő azt mondta, hogy a kijevi hatóságok offenzívája „semelyik irányban nem felel meg az elvárásoknak”. Emellett a nyugati országok rámutattak az orosz védelmi vonalak erősségére és az Ukrán Fegyveres Erők rakétatámadásainak hatékony visszaverésére.
Anna Maljar, az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetője kedden elismerte, hogy az ország fegyveres erői nehézségekbe ütköznek a folyamatban lévő ellentámadás során. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, hogy az ellentámadás lassabban halad, mint szeretné. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden azt mondta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők jól felkészült orosz védelemmel szembesültek offenzívájuk során – idézi fel a TASZSZ.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A csütörtöki percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!