A következő két napban több olyan témáról is egyeztetnek az EU-tagállamok állam- és kormányfői, amelyek hatással lehetnek az ukrajnai háborúra. Ilyen például az Európai Békekeret (EPF) költségvetésének 3,5 milliárd eurós megemelése, de ami ennél is fontosabb lehet Zelenszkijéknek: az EU vezetői az ukrajnai háború békés rendezéséről is tárgyalnak.
Június 29-én, csütörtökön Brüsszelben találkoznak ismételten az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, hogy részt vegyenek az Európai Tanács ülésén. A legutóbbi, március 23–24-i után ez lesz az első EU-csúcs, a tagállamoknak pedig több fontos témában is dűlőre kell jutniuk.
A kétnapos ülés egy munkaebéddel kezdődik, amin ezúttal Jens Stoltenberg NATO-főtitkár lesz a meghívott, akivel az ukrajnai háború legutóbbi eseményei mellett a katonai szervezet és az Európai Unió együttműködéséről is fognak tárgyalni.
A múlt hétvégi, mindössze 30 óráig tartó oroszországi lázadás mellett vélhetően az erre adandó uniós és NATO-válaszról is egyeztetni fognak – a héten Stoltenberg arról beszélt, hogy még korai lenne konklúziót levonni Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér lázadásáról és Belaruszba való költözéséről, de a NATO szerinte erős és egyértelmű üzenetet küldött Moszkvának és Minszknek.
Emellett a július 11-én kezdődő, a litván fővárosban, Vilniusban megrendezésre kerülő NATO-csúcsról is vélhetően szót fognak ejteni a főtitkár társaságában – eleve külön napirendi pontként kezelik majd a csúcson a NATO és EU közötti kapcsolatokat a csúcson –,
így a Svédország NATO-csatlakozását még mindig nem ratifikáló magyar miniszterelnöknek, Orbán Viktornak vélhetően lesznek e kapcsán kellemetlen percei.
Ugyanakkor sajtóértesülések szerint az Országgyűlés legkésőbb júliusban, de még a svéd csatlakozást szintén blokkoló Törökország előtt fog zöld utat adni a svédeknek, így valószínűleg még nyáron pont kerülhet a lassan már több mint egyéves ügy végére.
Mint minden egyes csúcson, a tagállamok állam- és kormányfői megvitatják a 2022. február 24-én elindított orosz invázió legújabb fejleményeit, és eszmecserét folytatnak arról, hogy milyen további lépéseket tehetnének az orosz agresszió letörésére.
A legutóbbi EU-csúcs óta pedig akadtak bőven események, azonban a legtöbb szó vélhetően a Nova Kahovka-i gát felrobbantásáról fog esni, hiszen amellett, hogy ez lassítja az ukrán ellentámadást, humanitárius, ökológiai és atomveszéllyel is fenyeget – Charles Michel ET-elnök a meghívólevelében külön kiemelte utóbbival kapcsolatos aggályait a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatosan.
Ezenkívül szó fog esni Oroszország helyzetéről is: annak ellenére, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin hatalma nem rendült meg, több szakértő és titkosszolgálat ezzel nem ért egyet, és vizsgálják, hogy a Prigozsin-lázadás következtében milyen döntéseket hozhat meg Putyin, és miként hathat ez a háború menetére.
Emellett az Index brüsszeli forrásaitól úgy értesült, az utóbbi időben a háborúba egyre inkább belesodródó Belaruszról is tárgyalni fognak, és
vélhetően el fogják ítélni Lukasenkáékat, amiért orosz csapatok mellett taktikai nukleáris fegyverek is kerülhetnek az Oroszországtól rendkívül függő országba,
miközben sajtóhírek szerint az oroszok által elfoglalt ukrán területekről nemcsak Oroszországba, hanem Belaruszba is kerülhetnek elrabolt gyerekek.
Ugyanakkor a szokásos nyilatkozatok és vállalt ígéretek – Ukrajna pénzügyi, humanitárius és katonai támogatása; az orosz agresszió elítélése; a szankciók melletti kiállás – mellett
a háború kapcsán a legfontosabb téma egy jövőbeni békekonferencia lesz,
ami kapcsán arról értekeznek majd, a tagállamok hogyan tudnák elősegíteni az Európai Bizottság által belebegtetett – lényegében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által lefektetett tízpontos béketervezet elérését segítő – békekonferenciát.
Ugyanakkor az uniós ügyekben mindig naprakész Politico szerint eddig nem áll jól az Ursula von der Leyen által vezetett uniós szerv: a héten az EB, a G7-tagállamok mellett többek között India, Törökország, Brazília, Dél-Afrika és Szaúd-Arábia is részt vett egy békekonferenciát előkészítő tanácskozáson, amire azonban Kína nem fogadta el a meghívást.
Az Index értesülései szerint a tagállamok vezetői Kínát már csak az ENSZ Biztonsági Tanácsában betöltött állandó pozíciója miatt is arra szólíthatják majd fel, hogy minden erejét a mihamarabbi béke megkötésére használja.
Míg a Politico úgy tudja, az EB a békekonferenciával eleve csak a nyári szünet után kezd el érdemben foglalkozni.
Azóta, hogy 2022. február 24-én az orosz hadsereg belépett a szuverén Ukrajna területére, a biztonságpolitikai kérdések a világon mindenhol előtérbe kerültek, így az Európai Unión belül is. Az Európai Tanács még tavaly Versailles-ban fogadott el egy nyilatkozatot az orosz energiától való függőség csökkentéséről, de emellett azt is vállalták, hogy a tagállamok növelik a védelmi képességeiket.
Ezzel kapcsolatosan megvitatják, hogy ebben az új stratégiai környezetben hogyan lehet az európai fegyveripart és védelmi ipart fejleszteni, hogy az ellenállóbb és innovatívabb legyen, illetve hogyan lehetne a gyártási kapacitást növelni, de a kibervédelem témáját is érinteni fogják az állam- és kormányfők.
Így tárgyalni és dönteni fognak a közös lőszerbeszerzés jelenlegi állásáról, megvizsgálják az Európai Bizottság által javasolt 500 millió eurós támogatását, amivel a tagállamok védelmi iparainak a gyártási kapacitását növelnék, ezenkívül a tagállamok védelmi képességeit is átbeszélik.
Ugyanakkor a legfontosabb téma az Európai Békekeret (EPF) költségvetésének további 3,5 milliárd eurós növelése lesz, amiből leginkább Ukrajna felfegyverzését segítették.
Ez már csak azért is fontos téma, mert a magyar kormány ellenzi e lépést. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter korábban azt ígérte, amíg az OTP Bank nem kerül le az ukránok „háborút finanszírozó” cégek listájáról, addig a magyar kormány ezt nem támogatja – ugyanakkor valószínű sikerülhet megállapodni, hiszen a 11. szankciós csomag kapcsán is erre hivatkozva lebegtetett be vétót az Orbán-kormány.
Ugyanakkor, ha a magyar miniszterelnök vétózna, akkor azt megpróbálhatják úgy kikerülni, mint például nemrég a migrációs rendeletjavaslat kapcsán, amikor egyhangúság helyett minősített többséggel szavaztak az Európai Unió Tanácsában.
Annak ellenére, hogy a februári speciális EU-csúcs témája a migráció volt, továbbra is kiemelt napirendként fogják kezelni a kérdést az állam- és kormányfők. Ennek oka, hogy egyrészt megvizsgálják, az akkori megállapodás szerint milyen előrelépések történtek, illetve a nemrég görög partoknál történt szerencsétlenség kapcsán megvizsgálják, miként lehetne a jövőben elkerülni a hasonló végzetes kimeneteleket.
Ezzel kapcsolatosan megvitatják, hogy az EU-n kívüli – elsősorban embercsempész – tevékenységekkel hogyan lehetne szembenézni, hogyan lehetne hatékonyabban védeni a közös határt, illetve a migráció EU-n belüli aspektusait is megvizsgálják, de a jelenlegi migrációs útvonalakkal kapcsolatosan is hatékonyabb fellépést sürgethetnek a különböző uniós hatóságoktól.
Emellett szó eshet a nemrég Tunéziával kötött gazdasági és kereskedelmi megállapodásról,
amivel von der Leyenék szeretnék elérni, hogy az országban maradjanak az onnan és más országokból Tunézián keresztül a jobb élet reményében elinduló migránsok.
A Charles Michel által kiküldött meghívólevél szerint a tagállamok vezetői folytatják a tavaly októberben megkezdett vitát az EU–kínai kapcsolatokról, amit idén májusban külügyminiszteri szinten folytattak.
A Kínához való viszonyban nem mindenki ért egyet: vannak olyan tagállamok, amelyek már ellenséges országnak tartják, míg például Németországban Olaf Scholz a merkeli pragmatizmust követve jó kapcsolatokat tartana indokoltnak a kommunista országgal.
Az Index brüsszeli forrásai szerint így legvalószínűbb, hogy kompromisszumos megoldásként Kínára egyszerre partnerként és riválisként fognak hivatkozni.
Ugyanis az ázsiai ország politikai és gazdasági ereje lévén fontos partnere az Európai Uniónak olyan globális kérdésekben, mint a klímavédelem vagy az élelembiztonság, miközben különböző iparágakban riválisnak számít.
Az Európai Bizottság már korábban felszólította a tagállamokat, hogy a kritikus infrastruktúrákban csökkentsék a kitettségüket Kínával szemben, de emellett arra is javaslatot tettek von der Leyenék, hogy uniós szinten alakítsanak ki alternatív ellátási láncokat, mivel a koronavírus-járvány óta kiderült, hogy e tekintetben rendkívül kiszolgáltatott az utóbbi időben a nemzetközi porondon az Egyesült Államok kihívójaként fellépő országnak.
Ugyanakkor vélhetően hangsúlyozni fogják, hogy ezeket nem Kína-ellenes lépésnek szánják, és az Európai Uniónak nem célja Kínával gazdasági háborút indítani.
Mint minden EU-csúcson, így most is szó esik majd a gazdaság helyzetéről, jövőbeni kilátásokról és tervekről. Ugyanakkor emellett még érintik a Koszovó északi, többségében koszovói szerbek által lakott területeken lezajló erőszakos eseményeket, ami kapcsán vélhetően Szerbiát és Koszovót is felszólítják, hogy térjenek vissza az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a spanyol Josep Borrell által vezetett tárgyalásokhoz.
Emellett a ciprusi elnök, Nikos Christodoulides eltökélt célja, hogy legalább említés szintjén, de bekerüljön a zárónyilatkozatba, hogy az Európai Unió a jövőben foglalkozni fog a ciprusi problémával, ami régóta húzódik Törökország és Ciprus között.
Emellett a jövőbe tekintve a július 17–18-i az Európai Unió, illetve a közép- és latin-amerikai országok közötti csúcstalálkozóról is szót fognak ejteni, aminek a célja, hogy az EU megerősítse a gazdasági és politikai kapcsolatot a térség országaival.
(Borítókép: Orbán Viktor Brüsszelben a kétnapos EU-csúcstalálkozón 2023. február 9-én. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)