Az észak-koszovói feszültségek azonnali kezelését, a rendőri jelenlét csökkentését és előrehozott önkormányzati választásokat jelentett be a koszovói kormány kedden késő este.
Koszovó vezetése azután hozta nyilvánosságra a válságkezelésre szánt intézkedéseit, hogy Besnik Bislimi koszovói miniszterelnök-helyettes tárgyalt Miroslav Lajcákkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával – közölte a Koha Ditore napilap.
A pristinai kormány kedd esti közleményében azt írta, nem szándékozik semmi olyat tenni, ami tovább növelné a feszültséget.
A helyzet lazítása érdekében 25 százalékkal csökkentik a koszovói rendőrség jelenlétét az észak-koszovói polgármesteri hivatalok környékén, méghozzá azonnali hatállyal.
Emellett a közlemény szerint ősszel azonnal megszervezik az érintett önkormányzatokban az előrehozott választásokat.
Ahogy arról az Indexen rendszeresen beszámoltunk, a Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött.
Koszovóban május végén zavargások törtek ki, mikor az áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az albánok szavazatai alapján – mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett – megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat.
Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert az ország vezetése nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében.
A koszovói kormány több szerb szervezetet is terrorszervezetté nyilvánított, amiért a helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.
Tovább fokozta az indulatokat, mikor június közepén felfegyverkezett koszovói rendőröket fogtak el a szerb hatóságok Dél-Szerbiában. A konfliktus lényege az volt, hogy mivel Szerbia a Koszovóval közös határt nem ismeri el, illegális tevékenységnek minősült a fegyveres járőrözés a katonák részéről.