A Wagner-lázadás mély nyomot hagyott Vlagyimir Putyin orosz elnökben, aki a Bild szerint attól fél, hogy újabb fegyveres lázadások robbanhatnak ki a személye ellen, ezért megerősíti magánhadseregét. A folyamat elindásával egy időben a Kreml tisztogatásba kezdett.
Alexander Hinstein parlamenti képviselő arról számolt be, hogy a Nemzeti Gárda alá rendelik a Grom nevű különleges egységet, amely eddig a rendőrség kábítószer-ellenes osztálya alá tartozott. A Nemzeti Gárda több mint 300 ezer katonát számlál, és közvetlenül az orosz elnökhöz tartozik, ezért is tartják a szervezetet Vlagyimir Putyin magánhadseregének.
„Kedden közölték az elnök döntését. Ez aláhúzza a Nemzeti Gárda kulcsszerepét az ország belső biztonságának védelmében” – tette hozzá Hinstein.
Az orosz parlament most vizsgálja azt a törvényjavaslatot, amely először tenné lehetővé, hogy a Nemzeti Gárda nehézfegyvereket használhasson. Ha a törvényt elfogadják, a gárda harci helikoptereket és páncélozott harckocsikat is használhat a jövőben.
A Bild szerint azért született a döntés, hogy Vlagyimir Putyin képes legyen megvédeni a hatalmát a fegyveres felkelésekkel szemben.
A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint egyértelmű, hogy a Wagner-lázadás késztette arra az orosz elnököt, hogy megerősítse a Nemzeti Gárdát. „A Wagner zsoldoscsoport fegyveres felkelését követően Oroszország folytatja belső biztonsági apparátusának átalakítását” – írták.
A szakértők szerint Vlagyimir Putyin azt akarja, hogy a Nemzeti Gárda legyen a legütőképesebb fegyveres szerv Oroszországon belül, hogy képes legyen felvenni a harcot az erősen felfegyverzett ellenséggel, például a félkatonai csoportokkal vagy a magánhadseregekkel is.
Miközben a Nemzeti Gárda megerősítése zajlik, a Kreml keményen fellép az orosz hadsereg tábornokai ellen: Vlagyimir Putyin átkutatja hadseregét potenciális ellenségek, árulók és kritikusok után. Célja a Bild szerint az, hogy csírájában elfojtsa a további lázadásokat és összeesküvéseket.
Orosz katonai tudósítók olyan magas rangú tisztek letartóztatásáról és kirúgásáról számoltak be, akik nyilvános kritikát fogalmaztak meg a katonai vezetéssel szemben.
Az egyik Ukrajnában szolgáló orosz tábornok arról számolt be, hogy kirúgták, miután azzal vádolta a legfelsőbb katonai vezetést, hogy elárulta a háborúban harcoló orosz katonákat.
Ivan Popov az 58. hadsereg parancsnoka volt, amely a déli, zaporizzsjai területen harcolt. Hangüzenetében a férfi azt mondta, hogy kérdéseket intézett az orosz védelmi minisztériumhoz a magas emberveszteség és a tüzérségi támogatás hiánya miatt.
Anélkül, hogy kimondta volna Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nevét, Popov a tárcavezetőnek külön is üzent – írja a Politico. Állítólag így fogalmazott: „Az Ukrán Fegyveres Erők nem tudták áttörni a vonalainkat a frontvonalon, de a főnökünk hátulról, alattomosan és aljas módon csapott le ránk.”
Az orosz katonai vezetés nyílt bírálata egy tapasztalt tábornok részéről kevesebb mint három héttel a Wagner-lázadás után arra enged következtetni, hogy folyamatos az elégedetlenség az orosz hadseregen belül, miközben az a második világháború óta a legnagyobb szárazföldi háborút vívja Európában – teszi hozzá a Reuters.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2023. július 17-én. Fotó: Sputnik / Alexander Kazakov / Kremlin / Reuters)