Július 3-án megdőlt a világ átlaghőmérsékletének rekordja. A tudósok szerint az extrém hőség okai a mértéktelen szén-dioxid-kibocsátás, valamint az El Nino időjárási jelenség. Összeállításunkban összeszedtük a 2023-as természeti csapásokat.
Az amerikai Környezeti Előrejelzési Központ azt közölte, hogy a Föld átlaghőmérséklete július 3-án elérte a 17,01 Celsius-fokot, amivel megdőlt a 2016. augusztusi 16,92 Celsius-fokos rekord. Ennek értelmében a július eleji hétfőn volt – átlaghőmérsékletben – a világ legmelegebb napja, továbbá a múlt hónap a világ eddigi legmelegebb júniusa volt.
A Meteorológiai Világszervezet azt jósolja, hogy 98 százalékos annak a valószínűsége, hogy a következő öt évből legalább az egyik, vagy akár az egész ötéves időszak a legmelegebb lesz a feljegyzések kezdete óta. Gyűjtésünk a teljesség igénye nélkül.
A Másfélfokon Kis Anna meteorológus azt írta, hogy a 2022-es év volt a második legrosszabb az Európai Unióban a vegetációtüzek pusztításának szempontjából, több mint 800 000 hektár területet érintettek a tüzek. A jövőben valószínűsíthetően több és intenzívebb vegetációtűzre kell felkészülnünk, és annak érdekében, hogy csökkenthessük a potenciális károkat, a klímaváltozás mérséklése mellett az alkalmazkodás is elengedhetetlen.
No, és akkor még csak 2022-ről szóltunk, de az idei év első hat hónapja is produkált már meglepő dolgokat. Kezdődött januárban, amikor a déli féltekén volt perzselő forróság. Január 30-tól erdőtüzek lobbantak fel a dél-amerikai országban, Chilében. Február elejére a tüzek hatalmas pusztítást végeztek, több mint 430 000 hektárt emésztettek fel, és 24 emberéletet követeltek. A chilei kormány végül szükségállapotot hirdetett az ország több régiójában is.
Tavasz végén Észak-Amerikában gyulladtak fel hatalmas erdőségek. Kanadában az erdőtűz nem szokatlan dolog, mivel az ország a világ erdeinek mintegy 9 százalékát adja, azonban az idei év még számukra is szokatlanul füstösre sikeredett. Csak az idei kanadai tüzek – szám szerint 4285 erdőtűz – mintegy 11 millió hektárnyi területet égettek fel, ez volt a legpusztítóbb 1989 óta.
A hatalmas füstfelhők nemcsak a kanadai városok lakóinak okoztak gondot, hanem az Egyesült Államok több részén is. A kanadai kormány szerint a tüzek szokatlan mennyisége és erőssége az éghajlatváltozás egyenes következménye.
Az erdőtüzeket nem úszta meg Európa sem. Július elején egy szokatlanul hosszú hőhullám ragadt be a Földközi-tenger körüli országok fölött. Ahogy az a térképen is látszik, gyakorlatilag Spanyolországtól Franciaországon, Olaszországon át egészen Görögországig mindenütt pusztítottak erdőtüzek, Észak-Afrikában Tunézia és Algéria határterületén volt kíméletlen a tűz, amely több mint 40 emberéletet követelt.
Olaszországban az a furcsa helyzet alakult ki, hogy miután Szicíliában hőségrekord született és az olasz csizma déli szárát rettenetes hőség szorongatta, addig az ország északi felére lecsapott egy hideghullám, pusztító viharok tarolták le Milánótól kezdve Veronán át Bresciát és Lombardiát. Nem egyetlen vihar volt, hanem egymást követő napokon alakultak ki olyan légköri jelenségek, amelynek eredményeként például rekordnagyságú, soha nem látott, alma méretű, vagy annál is nagyobb, szinte komplett jégtömbök hullottak Milánó utcáin – 28 fokos esti hőmérséklet mellett –, jégdarabokkal teli folyó hömpölygött a belvárosban.
Olaszországra korábban, májusban is lecsaptak az özönvízszerű esőzések. Akkor 13 ember halálát okozták az áradások, és ezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat, miután másfél nap alatt hat hónapnak megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Az árvíz Ravennában pusztított és okozott komoly károkat.
A görög turistacélpontok, a kedvelt szigetek sem úszták meg a gyilkos tüzeket, amelyek a hónap második felében kezdődtek. A legsúlyosabb helyzet Rodoszon, Korfun és Evián alakult ki. Rodoszról és Korfuról több tízezer embert kellett a szállásáról biztonságos helyre vinni, míg turisták ezrei szakították félbe nyaralásukat és menekültek haza. A szárazföldi részeken keletkezett tüzeket pedig az uniós államokból érkezett tűzoltó-repülőgépek segítségével próbálták megfékezni. Athénban a 45 fok feletti hőségben többször lezárták ideiglenesen a turisták elől az Akropoliszt is.
Ha már az erdőtüzek kapcsán érintettük a hőséget, akkor érdemes felidézni, hogy a tavasz Délkelet-Ázsiában hozott iszonyatos meleget. Thaiföldön, Kambodzsában, Mianmarban, Vietnámban, Laoszban és Malajziában április eleje és május vége között minden egyes nap 40 fok feletti hőmérsékletet mértek. Vietnámban május 6-án rekordot jegyeztek fel, a hőmérő higanyszála elérte a 44,2 fokot.
Thaiföldön pedig áprilisban 20 napon át, májusban pedig legalább 10 napon át volt 46 fok körüli a hőmérséklet.
Júliusban Kínát sem kímélte a hőség, a legnyugatibb részeken, a Hszincsiang tartományban lévő Turpan-völgyben 52,2 fokot mértek. Ez a korábbi 50,3 Celsius-fokos rekordot döntötte meg, amelyet 2015-ben jegyeztek fel.
Az USA-ban emberek millióit sújtotta a nyári hőhullám az ország délnyugati és déli területein. Egészen pontosan mintegy 65 millió emberre vonatkozott a hőségriadó, Floridától Kaliforniáig. Voltak olyan térségek – például Texasban vagy Arizonában –, ahol több mint egy héten át tartott a 40 fok körüli hőség. Phoenixben 18 egymást követő napon mértek 40 fok feletti hőmérsékletet. Death Valley-ben pedig ugyancsak rekordokat döntögető 55 fok körüli pokoli hőséget regisztráltak.
Az Egyesült Államokban, ott is leginkább Kaliforniában, az év első negyedévében rendkívüli árvizek alakultak ki a nagy intenzitású légköri folyóknak köszönhetően. A légköri folyók a légkörben áramló vízgőz koncentrált sávját jelentik – mint az égi folyók –, és a globális hidrológiai ciklus jelentős részét alkotják. Kalifornia tehát az új évet egy ilyen jelentős időjárási eseménnyel kezdte, márciusban két további, egymást követő nagy mennyiségű csapadékos időszak jött, ezek együttesen több mint 700 földcsuszamlást, több százezer otthonban áramkimaradásokat, és a becslések szerint több mint 1 milliárd dollárt meghaladó károkat okoztak.
A trópusi viharok rettenetes példája volt a Freddy névre keresztelt ciklon, amely február elején indult el Kelet-Afrika felé. Madagaszkár és Ausztrália között alakult ki az Indiai-óceánon, és február 21-én érte el Madagaszkár keleti partjait, hatása becslések szerint 1,5 millió embert érintett. Freddy rekordokat döntött, mivel a legnagyobb felhalmozott ciklonenergiát érte el, és valószínűleg ez volt a leghosszabb ideig tartó vihar is.
Nem sokkal az Afrikát sújtó ciklon lecsengése után újabb viharok taroltak az amerikai Középnyugaton. Két nap alatt hét államban pusztítottak tornádók, amelyek mintegy 30 halálos áldozatot követeltek. Az egyik helyen a tornádó miatt beomlott egy zsúfolt rendezvényhelyszín teteje. Szakértők szerint ezek a viharok kevésbé az éghajlatváltozás miatt, sokkal inkább annak köszönhetően alakultak ki, hogy a Csendes-óceánon a hidegebb La Nina rendszer nagyjából ugyanakkor ért véget, amikor a melegebb El Nino rendszer kialakulóban volt.
Dél-Koreát soha nem látott méretű esőzés érte el július közepén. Cheongju városában 14-en meghaltak, amikor csapdába estek egy aluljáróban, ahonnan a beömlő esővíztől nem tudtak kimenekülni. Az ázsiai országban egyébként 44 áldozata volt az esőzések miatt keletkezett áradásoknak. Ugyanebben az időszakban Japánban a hatalmas esőzések kiterjedt áradásokat és többfelé sárlavinákat eredményeztek, sokan meghaltak.
A júliusi esőzések Ázsia más államait sem kímélték. Az állami hírügynökség a hónap közepén jelentett Afganisztánban tomboló hirtelen áradásokat, melyek nyomán otthonok tucatjai dőltek össze, legalább 12 ember halálát okozva és további 40 ember pedig nyomtalanul eltűnt. Heves esőzések voltak abban az időszakban az indiai Maharastra tartományban is, ahol egyes helyeken csaknem 200 mm eső hullott 24 óra alatt.
A júniusi esőzések Latin-Amerikában is jelentős károkat okoztak. Chilében az esőzések nyomán tízezer embert kellett evakuálni, épületek százai sérültek meg és több mint 50 összedőlt, és hatalmas területen szűnt meg az áramellátás. Az esőzéseket árvízek és földcsuszamlások követték Brazíliában. Rio Grandéban a természeti csapások 11 áldozatot követeltek.
A legnagyobb és legpusztítóbb földrengés idén februárban volt a török–szíriai határ térségében. A földmozgás Törökország déli és középső részén, valamint Szíria északnyugati és északi területein pusztított. A több, egymást követő rengés közül kiemelkedik kettő, amelynek ereje a Richter-skála szerint 7,7 és 7,8-as erősségű volt. A katasztrófában több mint 59 ezren haltak meg török és szíriai oldalon, a sérültek száma meghaladta a 120 ezret.
Az utórengéseket még nagyon sokáig lehetett érezni. Még július 25-én is regisztráltak egyet, amely a Richter-skála szerint 5,5-ös erősségű volt a dél-törökországi Adana tartományban.
A törökországi rengések után egy hónappal – márciusban – Afganisztánban is megmozdult a föld. Ott 6,5-es erősségű földmozgást regisztráltak. Az ország északi részén és a pakisztáni határ mentén emberek százai menekültek ki otthonaikból a rengéskor, amely épületeket rongált meg és földcsuszamlásokat idézett elő. Több mint tucatnyian vesztették életüket.
Ecuadort sem kímélték a földrengések, márciusban legalább 13 ember halt meg és mintegy 500-an sérültek meg egy 6,8-es erősségű földrengésben az ország déli részén.
(Borítókép: Turisták a hőséghullám alatt Rómában 2023. július 17-én. Fotó: Stefano Montesi / Corbis / Getty Images)