Ismét hatalmas tűz ütött ki Oroszországban Baskírföldön. A Nexta beszámolója szerint tüzelőolaj-gödrök gyulladtak ki egy bitumengyártó üzemben. A tűz mintegy 300 négyzetméteren ég.
A közösségi médiára feltöltött felvételeken látszik, hogy hatalmas fekete füst száll fel az üzem területéről. Esetleges sérültekről egyelőre nem lehet tudni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök tehetséges és kiváló embernek nevezte Elon Musk amerikai milliárdost, a Tesla és a SpaceX alapítóját – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Elon Musk egy kiemelkedő személyiség, ezt el kell ismerni. Azt hiszem, ezt világszerte el is ismerik. Aktív és tehetséges üzletember
– mondta az orosz elnök a Keleti Gazdasági Fórumon.
Oroszország áthelyezte a moszkvai légvédelmi rendszerét, hogy jobban megvédje a várost a dróntámadások növekvő számától – közölte a brit védelmi minisztérium.
2023. szeptember eleje óta a főváros körüli orosz SA–22-es légvédelmi rendszereket magasított tornyokon és rámpákon helyezték el
– áll a minisztérium közleményében.
Mint írták, az Engels és Rjazan légi bázisok elleni 2022. decemberi csapásokat követően Oroszország SA–22-eseket helyezett el Moszkva hivatalos épületeinek tetején is.
„Ez szinte biztosan azért történt, hogy a rendszer képes legyen UAV típusú célpontok felderítésére és támadására. Valószínűleg azonban az is célja, hogy a közvélemény számára magas szintű megnyugtatásként szolgáljon, hogy a hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a fenyegetést” – tette hozzá.
A lett állami határőrség kérni fogja a kormányt, hogy zárja le a Belorusszal közös sziléni határátkelőt, miután a múlt héten rekordszámú ember próbált meg illegálisan átjutni – jelentette a lett rádió szeptember 11-én.
Guntis Pujats, a határőrség vezetője az LR1 csatornán elmondta, hogy az elmúlt hét napban 892 bevándorlót tartóztattak fel, akik Fehéroroszországból próbáltak Lettországba belépni, így ez „valószínűleg az elmúlt három év legfeszültebb hete volt”.
A tisztviselő nem zárta ki, hogy az emberek egy részének sikerült kijátszania a biztonságiakat és átlépnie a határt. A határőrök mellett Riga a hadsereget és a rendőrséget is behívta, hogy megerősítse a Belorusszal közös határokat. Litvánia is beleegyezett, hogy további 20 határőrt küldjön Lettország megsegítésére – számolt be a The Kyiv Independent.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke megvétózza a törvényt, amely késleltetné a köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét – írja a Sky News.
Az elnök, akit a kormányában és a hadseregben tapasztalható korrupciós ügyek sorozata foglalkoztat, azt mondja,
a nyilatkozatokat azonnal meg kell nyitni.
A parlament a múlt héten megszavazta a 2022-es orosz inváziót követően biztonsági okokból felfüggesztett korrupcióellenes szabály visszaállítását, de egy kiskaput kihasználva a vagyonnyilatkozatokat még egy évig nem hozta nyilvánosságra.
Zelenszkij azt mondta,
az ok világos: a nyilatkozatokat teljes mértékben nyilvánosságra kell hozni. Most azonnal. Nem egy év múlva.
A módosított intézkedés megvétózására felszólító nyilvános petíció több tízezer aláírást gyűjtött össze, ami jóval meghaladja a 25 ezret – ez a mennyiség szükséges ahhoz, hogy a petíciót figyelembe vegyék.
Kényszerleszállást hajtott végre kedden egy búzamezőn az Uralszkije Avialinyii (Ural Airlines) Airbus A320-as repülőgépe a novoszibirszki Ubinszkojei járásban, a fedélzeten 159 utassal és hatfős személyzettel – írja az MTI.
A Szocsi és Omszk között közlekedő U6-1383-as járat riadójelzést adott és engedélyt kért rá, hogy a végcélja helyett a novoszibirszki repülőtéren szállhasson le.
A gép hidraulikai rendszerében problémák jelentkeztek, és félő volt, hogy a fékek meghibásodnak, ezért a személyzet úgy döntött, hogy előbb leteszi a gépet.
Az incidensben senki sem sérült meg, de egy utas a felszökött vérnyomása miatt orvosi ellátásra szorult. A repülőgép törzse ép maradt, tűz nem keletkezett, az utasok maguk hagyták el a repülőgépet a mentőcsúszdákon. Az utasszállítón 23 gyermek utazott.
A Nyomozó Bizottság (SZK) és az orosz légügyi hatóság (Roszaviacija) vizsgálatot indított a történtek miatt. A repülőgépet 2004 tavaszán állították üzembe, légi alkalmassági bizonyítványa 2024-ben jár le.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5653-an léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 5993-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 81 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
Oroszország 2022. február 24-én indított, Ukrajna elleni háborújában eddig körülbelül 269 760 orosz katona esett el, az elmúlt napon 550 ellenséges katona halt meg – számolt be az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A vezérkar beszámolója szerint
Ezenkívül 18 orosz hajót, 4645 hadműveleti és taktikai drónt, 881 egység speciális felszerelést és 1455 cirkálórakétát számoltak fel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hétfő esti videóbeszédében azt mondta, hogy Oroszország nem számít győzelemre.
„Az ellenség csupán abban reménykedik, hogy nem tudunk ellenállni sokáig. Ukrajnának ki kell tartania” – jelentette ki az elnök.
Ukrajnának 30-45 napja maradt arra, hogy sikerrel befejezze az ellentámadást –állítja Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője.
Szerinte a tél beálltával sokkal nehezebb lesz végrehajtani a kijelölt támadó hadműveleteket. Azt is elismerte, hogy az offenzíva a vártnál lassabban halad.
Ugyanakkor Milley szerint korai lenne még az ellentámadás kudarcáról beszélni, mivel Ukrajna „nagyon egyenletes ütemben halad előre az orosz frontvonalakon”.
A Roszgvardija, az orosz nemzeti gárda megkezdte a kegyelemben részesített elítéltek toborzását, akik a Wagner zsoldoscsoport veteránjai – jelentette az Important Stories című független orosz hírportál szeptember 11-én.
A volt elítéltek és zsoldosok toborzása a jelentés szerint augusztusban kezdődött. A lap a Wagner-veteránok hozzátartozóira hivatkozva azt írja, hogy a toborzottakat a kegyelem előtt elkövetett bűncselekmény típusa alapján határozzák meg, és nem jogosultak tiszti vagy vezetői pozíciókra.
Az újoncoknak be kell mutatniuk a Wagnerben teljesített szolgálatukról szóló igazolást, valamint a kegyelemigazolásuk másolatát.
A Wagner tavaly 50 ezer elítéltet toborzott az orosz börtönökből, és bevetette őket az ukrán állások elleni támadásokban. Azoknak a foglyoknak, akik túlélték a hat hónapos harcot, a befejezés után kegyelmet adtak – számolt be a The Kyiv Independent.
Július óta Moszkva erői szisztematikusan támadják az ukrán kikötői és polgári infrastruktúrát. Oroszország már meg sem próbálja igazolni, hogy ezek a támadások legitim katonai célpontok ellen irányulnak, és cinikusan a polgári infrastruktúrát veszik célba – írja a Sky News.
A lap szerint, amióta Oroszország kivonult a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésből, az alábbiakat tette:
Vlagyimir Rogov, a zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja szerint Ukrajna legalább négy drónnal támadta Enerhodart, a zaporizzsjai atomerőmű városát. A gépek közül kettő egy lakóházat, egy másik pedig egy hivatali épületet talált el – állítólag.
Korábban arról lehetett hallani, hogy az elmúlt napokban megerősödött a katonai tevékenység a zaporizzsjai atomerőmű környezetében, írja a Korrespondent.
A Zaporizzsjai Nukleáris Erőmű (ZNPP) arról tájékoztatta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy nemrég több dróncsapást hajtottak végre a közeli Enerhodar városában, ahol az erőmű számos alkalmazottja és családja él.
A NAÜ szakértői fokozott katonai tevékenységre figyelmeztetnek az atomerőmű környékén, és jelezték, hogy az elmúlt héten számos robbanás történt az erőmű körül.
Továbbra is nagyon aggódok az erőművet fenyegető lehetséges veszélyek miatt a régióban tapasztalható fokozott katonai feszültség idején. Nem számít, hogy mi történik a konfliktusövezetben, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy elkerüljük a nukleáris katasztrófát
– mondta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője, Rafael Grossi.
Helyi idő szerint kedd reggel gurult be az észak-koreai diktátor luxuspáncélvonata Oroszországba. Vélhetően szövetségi ügyek tárgyalása miatt vette rá magát, hogy négy év után először ismét útra keljen – írja a CNN.
A diktátor páncélvonata vasárnap délután hagyta el Észak-Koreát, húsz teljesen felszerelt és páncélozott kocsival, minek köszönhetően hatalmas súlya lett a szerelvénynek, így mindössze óránként 59 km/h-s sebességgel juthatott el Oroszországba.
További részleteket ebben a cikkünkben tudhat meg a fiatal diktátor érkezéséről.
A Fehér Ház arra szólította fel Észak-Koreát, hogy ne szállítson vagy adjon el fegyvereket Oroszországnak, mivel Phenjan és Moszkva hétfőn közölte, hogy Kim Dzsongun észak-korai vezető Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására Oroszországba utazik – írja a CNN.
Amint arra nyilvánosan figyelmeztettünk, az Oroszország és a KNDK közötti fegyverkezési tárgyalások várhatóan folytatódnak Kim Dzsongun oroszországi útja során
– mondta Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője Oroszország és Észak-Korea bejelentésére reagálva.
Sürgetjük a KNDK-t, hogy tartsa be Phenjan nyilvános kötelezettségvállalásait, miszerint nem szállít vagy ad el fegyvereket Oroszországnak
– tette hozzá a szóvivő.
Pat Ryder dandártábornok, a Pentagon sajtótitkára hétfőn sajtótájékoztatón közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is aggódik amiatt, hogy Észak-Korea fegyverek és felszerelések szállítását fontolgatja Oroszországnak.
A szóvivő szerint a fegyverek és felszerelések Oroszországnak történő biztosítása csak ennek a szükségtelen háborúnak az állandósulását szolgálná, és ártatlan ukránok halálát eredményezné.
Az offenzív műveletek jelenlegi szakaszában az ukrán hadsereg naponta 50–200 métert halad előre, bár néha egyáltalán nem történik mozgás. Ezt Olekszandr Stupun, a védelmi erők szóvivője mondta az ukrán televízióban – írja az Ukrinform.
Elmondása szerint a rohamakciók eredményeként az ukrán katonák az elmúlt napokban a zaporizzsjai területen található Robotine közelében szereztek előnyöket.
Ebben a szakaszban naponta 50–100–200 métert haladunk előre. Néha kilométereket. Néha pedig egyáltalán nincs mozgás, mert meg kell vetni a lábunkat és meg kell védeni a személyzetet
– mondta Stupun.
Elmondása szerint az orosz csapatokat Ukrajna egyes ideiglenesen megszállt területeiről és Oroszországból mozgatják, mert pótolniuk kell a folyamatosan elszenvedett veszteségeket.
Emellett az ellenség sikertelenül próbálja visszaszerezni az elvesztett pozíciókat, vagy megpróbálja elterelni egységeink figyelmét
– mondta.
Hozzátette, hogy az ukrán offenzíva kezdete óta a Tavria hadműveleti-stratégiai csoport katonái már több mint 255 négyzetkilométernyi ukrán területet szabadítottak fel.
Mircea Geoana, az észak-atlanti szövetség román főtitkárhelyettese azt mondta, semmi jel nem utal arra, hogy Oroszország szándékosan a NATO-tagállam területét támadta volna.
Mint megírtuk, Románia beidézte a bukaresti orosz diplomáciai képviselet vezetőjét az ukrán dunai kikötők elleni dróntámadások miatt, mivel a drónok maradványait román területen találták meg.
„A legfontosabb dolog megerősíteni a tényt, hogy semmi jele olyan szándékos akciónak, amelynek célja Románia, ezzel a NATO területének támadása lett volna” – idézte a Szabad Európa az észak-atlanti szövetség főtitkárhelyettesét.
A NATO-főtitkárhelyettes kijelentette: „Szeretném biztosítani a román közvéleményt, különösképpen a dunai ukrán határtérségben élőket, hogy nincs ok aggodalomra.”
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek éjjel-nappal dolgoznia kell az időzónák átlépése miatt, ezért az üzleti utakon alig alszik – árulta el Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov igazságosnak nevezte azt az újságírói megjegyzést, mely szerint úgy tűnik, hogy az elnök alig alszik.
„A hosszú utazásokon, amelyek általában nem tartanak három napnál tovább, az elnök nem tér át a helyi időre, a moszkvai idő szerint állítja össze a napi menetrendjét. Vagyis külföldön akkor is dolgozik, amikor Moszkvában már lefekvéshez készülődnek az emberek. Ezért igen, az ilyen napokon alig alszik” – idézte Peszkovot a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Kezdődik az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre tudósításunk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!