Az MK orosz hírportál arról ír, hogy országuk Szu–34-es vadászbombázóit nagy hatótávolságú cirkálórakétákkal szerelték fel. Ezt az új fejlesztést a „különleges katonai hadművelet” egyik bevetésén alkalmazták először.
A portál szerint cirkálórakétákat még sosem szereltek Szu–34-esekre, de ezzel az újítással sokkal veszélyesebb fegyver került az oroszok kezébe.
Mint kiderült, a nagy hatótávolságú rakétával felszerelt Szu–34-esnek már sikerült sikeresen eltalálnia az Ukrán Fegyveres Erők egyik katonai létesítményét.
Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter csütörtökön kijelentette, országa elutasítja állampolgárainak zsoldosként való részvételét a háborúban, ellentmondva ezzel Kuba moszkvai nagykövetének órákkal korábbi nyilatkozatának, amely szerint kormánya nem ellenzi állampolgárainak legális részvételét Oroszország ukrajnai háborújában – írja a Reuters.
A látszólag ellentmondó nyilatkozatok a kubai állami és külföldi médiában megjelent azon híreket követik, amelyek szerint az elmúlt hónapokban fiatal kubai férfiak zsoldosként és állítólagos emberkereskedelem áldozataiként jelentkeztek a Kreml hadseregébe.
A kubai kormány egyértelmű és megingathatatlan álláspontja, összhangban nemzeti jogszabályaival, ellenzi a kubai állampolgárok bármilyen konfliktusban való részvételét
– közölte Rodriguez a közösségi médiában.
A múlt héten a kubai hatóságok közölték,
17 embert tartóztattak le egy emberkereskedő körrel kapcsolatos vádak alapján,
amely állítólag fiatal kubai férfiakat csábított az orosz hadseregben való szolgálatra az ukrajnai konfliktus közepette.
A kubai hatóságok szerint a zsoldosként felbérelt vagy emberkereskedelemben részt vevő személyek hosszú börtönbüntetésre vagy akár halálbüntetésre is számíthatnak, a bűncselekmény súlyosságától függően.
Julio Antonio Garmendia Pena, Kuba moszkvai vezető diplomatája csütörtökön órákkal korábban azt mondta, hogy a Kubában letartóztatottak, akik mind kubai állampolgárok, illegális tevékenységet folytattak, és megszegték a törvényt.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral tárgyalt csütörtökön Olha Sztefanyisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese. Sztefanyisina a találkozón a NATO–Ukrajna Tanács összehívását javasolta az energiabiztonság megvitatásának céljából – írja az Ukrajinszka Pravda az ukrán kormány sajtószolgálatára hivatkozva.
A NATO–Ukrajna Tanács is a Kijev és a szövetség közötti együttműködés új formája, melynek létrehozásáról a vilniusi csúcstalálkozón állapodtak meg. A tanács első rendkívüli ülését idén júliusban tartották meg.
A brüsszeli találkozón Sztefanyisina hangsúlyozta, hogy Ukrajna a tanácsot elsősorban a szövetséggel való integráció eszközének tekinti, és azt javasolta, hogy a közeljövőben tartsák meg az energiabiztonsággal kapcsolatos üléseiket, tekintettel az ukrán energiakomplexum elleni orosz támadások esetleges fokozódására.
Sztefanyisina és Stoltenberg a vilniusi NATO-csúcs határozatainak végrehajtását, valamint Ukrajna sürgős szükségleteit is megvitatták a találkozón.
Az MK orosz hírportál arról ír, hogy országuk Szu–34-es vadászbombázóit nagy hatótávolságú cirkálórakétákkal szerelték fel. Ezt az új fejlesztést a „különleges katonai hadművelet” egyik bevetésén alkalmazták először.
A portál szerint cirkálórakétákat még sosem szereltek Szu–34-esekre, de ezzel az újítással sokkal veszélyesebb fegyver került az oroszok kezébe.
Mint kiderült, a nagy hatótávolságú rakétával felszerelt Szu–34-esnek már sikerült sikeresen eltalálnia az Ukrán Fegyveres Erők egyik katonai létesítményét.
Ukrajna és Brazília külügyminiszterei, Dmitro Kuleba és Mauro Vieira összehangolták álláspontjaikat az ENSZ Közgyűlés előtt – írja az Ukrinform.
Telefonbeszélgetésünk során Mauro Vieira brazil külügyminiszterrel az ukrán–brazil kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről tárgyaltunk. Egyeztettük továbbá álláspontjainkat az ENSZ Közgyűlés előtt
– írta Kuleba.
Brazília elnöke reméli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalóasztalhoz ülnek az ENSZ Közgyűlésen, melyre szeptember 19–25. között kerül sor New Yorkban.
A Beregszászi Kerületi Bíróság bűnösnek találta a Beregszászi Járási Toborzóközpont vezetőjét hivatali jogkörének túllépésében. A vezető alaptalanul zárt ki férfiakat a katonai nyilvántartásból, akik külföldre távozhattak – írja a Kárpát Hír.
A bíróság bírságot szabott ki az ezredesre.
Az ezredes 2021 óta a beregszászi járási toborzóiroda vezetője. Az oroszországi invázió kezdete óta
kilenc tartalékos tisztet mentett fel a katonai nyilvántartásból úgy, hogy lebélyegezte a hamis katonaorvosi igazolásukat. Így egészségügyi okok miatt a férfiak felmentést kaptak a sorozás alól.
A vádlott nem ment el a bírósági tárgyalásra, de nyilatkozatot nyújtott be, amelyben elismerte bűnösségét.
A belorusz fővárostól, Minszktől délkeletre fekvő katonai bázisról készült műholdfelvételeken úgy tűnik, hogy az elmúlt hetekben sátrakat bontottak le, ami a Wagner-tábor bázisának felszámolására utalhat – írja a Sky News.
Augusztus 23-án a Wagner főnöke, Jevgenyij Prigozsin és vezető hadnagyai életüket vesztették, amikor az általa használt magánrepülőgép eddig tisztázatlan körülmények között lezuhant, így zsoldosainak sorsa kétségessé vált.
Most a Tsel katonai bázisról július 25-én, augusztus 25-én és szeptember 9-én készült, a Planet Labs cég által rendelkezésre bocsátott felvételeken a táborban lévő sátrak fokozatos lebontása látszik.
Joe Biden amerikai elnök várhatóan a jövő héten találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Házban – írja a Sky News.
A lapnak nyilatkozó tisztviselő azt is elmondta, hogy a két vezető közötti találkozóra az ENSZ-közgyűlés után kerülhet sor.
Zelenszkij legutóbb tavaly decemberben látogatott az Egyesült Államokba, hogy csúcstalálkozót tartson Biden elnökkel. Februárban azonban Joe Biden jelent meg váratlanul Kijevben.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére szeptember 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 6232 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6929 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 133 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az ukrán drónhadsereg bemutatta, hogyan működnek az ukrán felszíni haditengerészeti drónok, és hogyan tudnak csapást mérni az orosz hajókra és hidakra – írja az Ukrajinszka Pravda.
Ezek a haditengerészeti drónok akár a 80 kilométer per órás sebességet is elérhetik, értékük pedig a 250 ezer dollárt is meghaladhatja.
Az ukrán lap szerint közvetlen fenyegetést jelentenek a krími hídra és a fekete-tengeri orosz flottára.
Az animált videó szerint Ukrajna 5,6 méter hosszú és mintegy egytonnás drónokat vetne be erre a célra, amelyek képesek akár 200 kilogrammos terhet szállítani és akár 81 kilométer per órás sebességre is képesek felgyorsulni. A drónokat egyhuzamban akár 61 óráig is lehet használni.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!