A francia és német szakértők átfogó strukturális reformjavaslatának célja, hogy felkészítsék az Európai Uniót a bővítésre. Brüsszelre egyre nagyobb nyomást gyakorolnak, hogy az évtized végéig új jelöltek csatlakozzanak az unióhoz.
A francia Európa-ügyi miniszter szerint például az Európai Unió a bővítéssel veheti fel a harcot az orosz befolyás ellen. Laurence Boone azzal érvelt: a Moszkvából induló dezinformációs kampány a tagjelölteket célozza meg, ezért szerinte egyértelmű üzenetet kell küldeni a jelölteknek a csatlakozási kilátásokról.
A bővítés akár 2030-ig megvalósítható, de csak akkor, ha a tagjelölt országok és maga az Európai Unió is megkettőzi erőfeszítéseit – jelentette ki nem sokkal korábban Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos. A magyar miniszterelnök júniusi tiranai látogatása során elfogadhatatlannak és szégyenteljesnek nevezte, hogy milyen lassan halad az Európai Unió bővítésének folyamata. Orbán Viktor felidézte, hogy Albániának 13 évbe telt, mire egyáltalán megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.
A helyzet tükrében az unió két legnagyobb tagországa által megrendelt jelentés célja az érvényes szabályozás felülvizsgálata és a harminc vagy még több nemzetből álló Európai Unió irányításának előkészítése – összegezte a Politico.
Az EU bővítése és felkészülése a 21. századra elnevezésű jelentés szerzői négy koncentrikus körből álló uniós modellt képzelnek el:
A vitairat szerzői elöljáróban leszögezték, hogy az összefoglaló a magánvéleményüket tükrözi, és nem tekinthető Franciaország, illetve Németország hivatalos álláspontjának.
A javaslat érdekessége, hogy az unióból távozó Egyesült Királyság számára is lehetővé tenné a belépést a belső körbe. A társult tagság célja az állandó, súrlódásoktól mentes kereskedelmi kapcsolatok kiépítése.
Még a magas rangú, konzervatív brit politikusok is üdvözölték a javaslatot annak fényében, hogy a britek túlnyomó többsége már hibának tartja a brexitet. Hívei viszont ellenzik a tervet, és azzal érvelnek, hogy a tagállamok kétségbeesésükben akarják bővíteni az uniót.
A szövegtervezetet mindenesetre megvitatják a tagországok miniszterei, és ezzel előkészítik a terepet a nemzeti vezetők októberben esedékes csúcstalálkozójára, ahol a bővítés minden bizonnyal kiemelt napirendi pontként szerepel.
Egyértelmű, hogy az uniós bővítés és az uniós reform egymás nélkül elképzelhetetlen. Ezt a folyamatot kell most elindítanunk
– fejtette ki Anna Lührmann német Európa-ügyi miniszter Brüsszelben.
A tizenkét szakértőből álló csoport jelentése radikális reformokat javasol az EU struktúrájának észszerűsítésére. A többi között előirányozza az uniós biztosok és az EP-képviselők tagjai számának csökkentését, valamint a nemzeti vétók eltörlésére.
A tanulmány több lehetőséget is vázol arra vonatkozóan, hogyan lehet egy nagyobb Európai Uniót működtetni, növelni a költségvetését, miként lehet az uniós támogatásokat szigorúbban kötni a jogállamisági feltételek teljesítéséhez, nem utolsósorban pedig azt, hogy az Európai Tanácsban miként lehet áttérni az egyhangú döntés helyett a többségi szavazásra.
A nemzeti vétójogok elvesztésének ellensúlyozására a javaslat szerint a kisebb uniós országok nagyobb szavazati súlyt kapnának az Európai Tanácsban, ami valószínűleg nem nyeri el Berlin és Párizs tetszését.
Anna Lührmann mindenesetre kifejtette: szeretné elkerülni az uniós szerződések módosítását, mert az eljárás évekig is elhúzódhat, ráadásul több uniós vezető körében népszerűtlen.
„Szeretnék élni a »rugalmasság záradékával«, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos kérdésekben szerződésmódosítás nélkül is változtatni lehessen, például minősített többségi döntésekkel” – mondta a német miniszter.
Az elmúlt 30 év történelme azt igazolja, hogy a gyökeres uniós reformok kilátásaival kapcsolatban a szkeptikusok mindig tévednek
– emlékeztetett Olivier Costa akadémikus, az Európa Kollégium igazgatója és a dokumentum két társelőadójának egyike.
(Borítókép: Martin Bertrand / Majority World / Universal Images Group / Getty Images)