Németország azonnali hatállyal visszaállította a szúrópróbaszerű határellenőrzést a lengyel és a cseh határon, miután a német kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy fékezze meg a menedékkérők beáramlását. Ugyancsak ezért kényszerült hasonló intézkedésre Szlovénia is a horvát határon.
A német határellenőrzést átmenetinek nevezte a német belügyminiszter. A helyszíni kontroll „rugalmas” lesz, viszont „haladéktalanul hatályba lép” – mondta Nancy Faeser. Hozzátette: az ellenőrzések váltakoznak a különböző határátkelőkön az embercsempészet visszaszorítása érdekében, ugyanakkor az a cél, hogy a „lehető legkevésbé befolyásolják az emberek életét és a gazdaságot”.
Az év első nyolc hónapjában Németországban 204 ezren kértek menedéket, 77 százalékkal többen, mint az előző év azonos időszakában – emlékeztetett a Politico. Emiatt egyre többen követelik a menekültáradat feltartóztatását. Másrészt a német vezetés a közelgő, október 8-i bajor és hesseni választások miatt is kénytelen keményebb hangot megütni a menekültválság kezelésében.
A német kancellár egy hétvégi bajorországi kampányrendezvényen arra utalt, hogy a menekültek tömege összefüggésbe hozható azzal a vesztegetési botránnyal, amely során kiderült: a lengyel konzulátusok több százezer ideiglenes munkavállalási vízumot adtak ki kenőpénzért cserébe. A hírek alaposan megtépázták a bevándorlóellenes lengyel kormány nimbuszát.
„Nem akarom, hogy Lengyelország egyszerűen átsegítse az embereket a határon, és utána számonkérje a mi menekültügyi politikánkat” – jelentette ki Olaf Scholz Nürnbergben, aki a kétes vízumkiadások tisztázását követelte Varsótól.
A kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság, PiS tagjai dühösen reagáltak Scholz azon felvetésére, hogy a határválság összefügg a korrupciós vízumbotránnyal. „Tartózkodjon olyan kijelentésektől, amelyek kárt okoznak a két ország kapcsolatának” – erre szólította fel a német kancellárt Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter.
A határellenőrzés visszaállítása különösen kényes kérdés Lengyelországban, nem sokkal az október 15-i parlamenti választások előtt. Hónapokkal korábban – hangsúlyos németellenes retorikával – a lengyel kormánypárt jóvátételt követelt Berlintől a náci Németország bűneiért.
Varsó most válaszként még azt is fontolóra vette: „lezárja” a német határt, hogy elrettentse a migránsokat a visszatéréstől Lengyelországba.
A Berlin és Varsó közötti verbális párbajnak belpolitikai okai is vannak. A szúrópróbaszerű ellenőrzések tovább szíthatják az országok közötti feszültséget. A lengyel kormánypárt például elveszítheti a támogatottságát azok körében, akik a PiS Berlinnel szembeni konfrontatív megközelítését okolják az eddig zökkenőmentes határátlépés megszüntetéséért.
Ausztria és Magyarország, illetve Ausztria és Szlovénia határán már évek óta rendszeres az ellenőrzés az osztrák oldalon, aminek hatályát rendre meghosszabbítják. Májusban a kontrollt visszaállították a szlovák–magyar határon is.
A cseh belügyminiszter már napokkal a német intézkedés bevezetése előtt közölte: együttműködnek a német hatóságokkal az embercsempészet ellenőrzésében, Berlinnek azonban hasonló rugalmasságot nem sikerült kialakítania Varsóval.
Scholz és Faeser egyaránt a szociáldemokrata párt, az SPD tagja, amelynek hanyatlik a támogatottsága, ezért a migráció kérdésében egyre keményebb hangot kénytelen megütni. Faeser ráadásul a párt színeiben a választásokon a hesseni miniszterelnök tisztségére pályázik.
A tartományban az SPD támogatottsága 19 százalékra esett vissza – a szélsőjobboldali AfD 16 százalékon áll –, miközben országos szinten a német kormánypárt, az SPD a szavazók 17 százalékának a támogatását tudhatja maga mögött az AfD 21 százalékával szemben.
Az átfogó helyett a szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel Berlin megkerülhette azt az uniós kötelezettséget, hogy a kontroll bevezetése előtt egy hónappal tájékoztassa az Európai Bizottságot a schengeni övezetben életbe léptetett intézkedésről.
A szlovén–horvát határon ugyan „schengeni módon”, ellenőrzés nélkül lehet közlekedni, a szlovén oldalon azonban közvetlenül a határ mellett rendőri ellenőrző pontokat állítanak fel, ahol találomra állítanak le járműveket – jelentette a horvát Index.
Az intézkedést Ljubljana Olaszország mintájára vezette be, ahol hasonló ellenőrző pontokkal próbálják megfékezni az illegális migrációt.
Ez „nem a bizalmatlanság jele, hanem válasz egy folyamatban lévő jelenségre, amely Európát fenyegeti” – reagált megértően a szlovén intézkedésre a horvát házelnök.
„A rendőri ellenőrző pontok szlovéniai felállítása a horvát határ mentén nem a schengeni övezet felszámolását jelenti, hanem az embercsempészek tevékenységének fokozott nyomon követését” – csillapította a kedélyeket a horvát belügyminiszter is, aki hasonló, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket lengetett be Horvátország területén is.
A szlovén külügyi államtitkár egyébként napokkal korábban még úgy nyilatkozott: kormánya nem fontolgatja az ellenőrzés bevezetését a horvát határon.
(Borítókép: Rendőrök állnak a német–lengyel határátkelőhelynél 2023. szeptember 28-án. Fotó: Patrick Pleul / picture alliance / Getty Images)