Ausztria külügyminisztériuma behívatta a bécsi orosz nagykövetet a csütörtökön, Hroza településen történt orosz támadás miatt, amelynek több mint 50 halálos áldozata volt – írja a Kyiv Independent.
A civilek elleni csapások háborús bűnnek minősülnek. A felelősöket el kell számoltatni
– közölték.
Az orosz csapás egy vendéglátóhelyet ért, ahol legalább 60 ember gyűlt össze egy ukrán katona újratemetésére. A katona rokonai, köztük az özvegye, fia, anyja is a halálos áldozatok között volt.
Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5487 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 6280 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Ha az amerikai kongresszus a közeljövőben nem hagyja jóvá az Ukrajnának nyújtott újabb segélyt, akkor az ukránok másfél hónapon belül érezni fogják a fegyverhiányt. Ezt Olekszandra Usztyinova parlamenti képviselő jelentette ki – írja az Unian.
Elmondása szerint Ukrajna havonta mintegy 3 milliárd dollárt költ az amerikai katonai segélyek költségvetéséből. Most a Fehér Háznak a régi költségvetésből mintegy 5 milliárd dollár áll rendelkezésére, amelyet az ukrán védelmi erők számára történő fegyvervásárlásra szántak.
Már most megmondhatom, hogy ha nem szavaznak az Ukrajnának szánt további finanszírozásról, akkor egy-másfél hónapon belül kifogyunk a fegyverekből
– mondta.
Megjegyezte, hogy ez az 5 milliárd dollár kizárólag az amerikai katonai raktárakban tárolt fegyverek vásárlására szolgál.
Usztyinova szerint azonban nem ez a fő probléma. Sokkal rosszabb, hogy az Egyesült Államok leállította a havi 1,5 milliárd dolláros közvetlen pénzügyi támogatást, amely korábban közvetlenül az ukrán állami költségvetésbe folyt be.
A moldovai rendkívüli helyzetek bizottsága felszólította a moldovai gázszállító rendszer szabályozóját, hogy az ukrán–moldovai határ négy pontján keresztül biztosítsa az európai gáz szabad áramlását a tárolókba – írja az Ukrinform.
Ennek a politikának a megvalósítása azt jelenti, hogy
Ukrajna naponta akár 17 millió köbméter földgázt is importálhat
a transzbalkáni és a Iasi-Chisinau gázvezetéken keresztül.
Mivel Moldova az ukrajnai háború miatt szükségállapotban van, a bizottság döntéseit a törvényeknek megfelelően kell végrehajtani.
A Romániában és Ukrajnában tárolt több mint negyedmilliárd köbméter gázkészlet Moldova szerint elegendő a tél átvészelésére. Az ukrajnai illegális gáztárolásról szóló orosz vádak miatt Moldova tisztázta, hogy az Ukrajnában tárolt üzemanyagot a szabad piacon vásárolták.
Ukrajnában minden hadkötelesnek fel kell készülnie arra, hogy kiküldik a frontra. Ezt a kijelentést Roman Isztomin, a Poltava megyei területi toborzási és szociális támogatási központ sajtószóvivője tette, írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
„Most már minden hadköteles embernek meg kell értenie, hogy nagy valószínűséggel fegyverrel a kézben kell megvédenie a hazáját” – idézi Isztomint a Sztrana című ukrán kiadvány.
Az általános mozgósítást már többször meghosszabbították Ukrajnában. Az ország hatóságai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a katonaköteles korú férfiak ne kerüljék el a szolgálatot, megtiltják nekik a külföldi utazást, és már a nyílt utcán is behívókat osztogatnak a toborzással megbízott katonák, írja a TASZSZ.
Már olyan hírek is megjelentek, hogy az egészségügyi okokból szolgálatra alkalmatlan embereket is mozgósítják az ukránok, teszi hozzá az orosz hírügynökség.
Joe Biden amerikai elnök két súlyos hibát követett el az ukrajnai konfliktusban az Oroszországgal történő szembenállás során – mondta a Rzeczpospolita című lapnak adott interjújában Ben Hodges nyugalmazott amerikai altábornagy, az amerikai hadsereg európai erőinek korábbi parancsnoka.
„Először is, még nem határozta meg, hogy mi a célunk ebben a háborúban. Nem indokolta meg, miért adunk Kijevnek 50 milliárd dollárt vagy még többet” – magyarázta Hodges.
Szerinte az amerikaiak szívesebben támogatnák Kijevet, ha Biden kijelentette volna, hogy az amerikai cél nem más, mint győzelemhez segíteni az ukrán fegyveres erőket.
Ráadásul a Fehér Ház vezetője túlzottan fél az Oroszországból érkező nukleáris fenyegetéstől, tette hozzá Hodges, írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.
Európában és az Egyesült Államokban az Ukrajna anyagi támogatása okozta teher miatt egyfajta kimerültség, fáradtság kezd kialakulni. Ennek eredményeképp kialakulni látszik egy politikai klikk, mely a kijevi katonai műveletek végtelen finanszírozását ellenző hangokat gyűjti össze – nyilatkozták szakértők a Sputniknak.
Hozzátették, mivel Ukrajna helyzetének reménytelenségét és felfegyverzésének hiábavalóságát lehetetlen figyelmen kívül hagyni, ez a klikk egyre csak nőni fog.
A portálnak nyilatkozó egyik szakértő, Dan Kovalik amerikai emberi jogi és munkajogi ügyvéd, békeaktivista, a Pittsburghi Egyetem professzora elmondta, hogy mivel a demokraták Ukrajna rendíthetetlen támogatóiként és Oroszország ádáz elllenfeleiként építették fel politikai reputációjukat, a republikánusok nagyobb hajlandóságot mutattak ellenezni a Biden-adminisztráció politikáját.
Kovalik megjegyezte, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segély valószínűleg továbbra is vitatott kérdés marad, mivel a ház új házelnököt választ, miután Kevin McCarthy képviselőt (R-CA) kedden eltávolították a disszidens republikánusok, akik élesen bírálták ezeket a segélyeket.
Kovalik rámutatott, hogy a Kijev támogatásával járó erkölcsi és pénzügyi fáradtság mellett a Pentagonnak gyakorlati gondokkal is szembe kell néznie az ukrán fegyveres erőknek átadott hatalmas mennyiségű fegyver feltöltése során. A hét elején Michael McCord, a Pentagon elnöke azt mondta a vezető törvényhozóknak, hogy már csak 1,6 milliárd dollár maradt abból a 25,9 milliárd dollárból, amit a fegyverkészletek feltöltésére kaptak.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági szolgálat helyettes vezetője a Telegram-csatornáján közzétette a katonai személyzethez intézett beszédét.
„Láthatóak a jelei annak, hogy a Nyugat kifogyóban van. Különböző trükkökkel próbálnak minket hátráltatni, hogy az ellenség levegőhöz jusson” – mondta.
Szerinte Oroszországnak most nem kell tárgyalni a tűzszünetről, de gyorsan hozzátette, hogy Oroszország soha nem mondott le magáról a tárgyalásról, mint diplomáciai eszközről.
A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) csütörtökön hivatalosan is csatlakozott az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények kivizsgálására létrehozott közös nyomozócsoporthoz (JIT) – írja az Ukrajinszka Pravda az Europol sajtóközleményére hivatkozva.
Az uniós ügynökségnek a nyomozócsoport munkájában való részvételéről szóló megállapodást a hét tagállam legfőbb ügyésze és Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója írta alá az Eurojust legfőbb ügyészek konzultatív fórumának 17. ülésén.
Az Europol elemzési és kriminalisztikai támogatást nyújt a közös nyomozócsoportok tagjainak, valamint támogatja a nyílt forrásokból – például a közösségi médiából, a televízió- és rádióműsorokból – jogszerűen szerzett adatok gyűjtését és elemzését – áll a közleményben.
Rishi Sunak brit miniszterelnök beszámolt arról, hogy Volodimir Zelenszkijjel együtt megvitatták a harkivi támadást az európai vezetők csütörtöki spanyolországi találkozóján – írja a Sky News.
Szerinte a támadás Vlagyimir Putyin barbárságát mutatja.
Ukrajna Oroszországot hibáztatta a támadásért, Moszkva részéről egyelőre nem érkezett válasz.
Putyin mondhat, amit akar, egy ember felelős ezért a törvénytelen, provokálatlan háborúért, és ő az, és ezt abba kell hagynia
– mondta Sunak. Hozzátette, hogy az Egyesült Királyság rendületlenül támogatta Ukrajnát, és továbbra is támogatni fogja.
Oroszország csütörtökön azzal vádolta Ukrajnát, hogy kazettás bombákkal támadott egy határ menti várost. A támadásban egy ember megsérült és több épület megrongálódott, közölték orosz hírforrások, írja a The Moscow Times.
Moszkva többször is azzal vádolta Kijevet, hogy az Egyesült Államok júliusi hozzájárulása óta gyakorta használja a vitatott fegyvereket.
„A határ menti Rilszk városát Ukrajnából származó kazettás bombákkal lőtték” – mondta Roman Sztarovoit, az oroszországi Kurszk régió kormányzója.
A mintegy 15 ezer lakosú település kevesebb mint 30 kilométerre fekszik az ukrán határtól.
A kazettás bomba egy olyan fegyver, amely a levegőben szétrobbanva magából sok apró, akár több száz lőszert lök ki széles területen, hatalmas pusztítást okozva.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta a kazettás lőszerek használatát, az erre vonatkozó egyezményhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína sem.
Köszöntjük olvasóinkat!
Kezdődik az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző napi percről percre cikkünk legfontosabb hírei a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!