Mint arról már az Index is írt szerdai frissülő cikkében, Izrael nemzetbiztonsági minisztere szerint közeleg a gázai invázió, és az övezetre folyamatosan rakétaeső zúdul. 

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közlése szerint csapást mértek a Hamász több haditengerészeti létesítményére a Gázai övezetben. Az IDF arról posztolt az X-en, hogy Khan Júniszban és Gázaváros dokkjait hajókról, harci helikopterekről és a szárazföldről is lőtték. A gázai palesztin egészségügyi minisztérium szerint eddig legalább 900 palesztin halt meg, sokan közülük civilek.

A legbrutálisabb háború jön

A szombati támadást megelőzően a Hamász és Izrael között négy háború zajlott le. A The Economist összefoglaló cikke szerint, miután a Hamász több mint ezer izraeli civilt mészárolt le,

„Ennek a támadásnak a mértéke nagyobb és súlyosabb lesz, mint korábban. Nem lesz tisztességes harc, nagyon-nagyon agresszívan lépünk fel a Hamász ellen” – idézték Richard Hecht izraeli katonai szóvivő kedd reggeli, újságíróknak tett nyilatkozatát. 

Lehet, hogy még várnak a megindításával 

A The Economist hozzátette, szakértők szerint az IDF támadása még egy kis ideig várathat magára. Bár Izrael már 360 ezer tartalékost mozgósított – majdnem annyit, mint az 1973-as jom kippuri háború idején –, sokan közülük azonban nem képzett katonák.

Nem mellékes az sem, hogy bár Izrael kijelentette, „mindenre” hajlandó lesz, hogy legyőzze a Hamászt, megnehezíti helyzetét, hogy több mint 100 izraeli és külföldi túsz van Gázában. 

A Hamász korábban azzal fenyegetőzött, hogy minden egyes alkalommal kivégez egy túszt, amikor Izrael előzetes figyelmeztetés nélkül támadja meg a palesztin civil lakosságot. Az IDF közölte, különleges erőikkel azon dolgoznak, hogy felkutassák és kiszabadítsák a túszokat, de a feladat nem egyszerű, ugyanis a Hamász nagy területen, elszórtan és akár a föld alatt is őrizheti őket.

Valószínűtlen, hogy sikerül tartósan visszafoglalni Gázát 

A The Economist szerint ha Izrael sikerrel is jár Gázában, a Hamász elrejtőzött vezetői és harcosai abban a percben visszaállítják az irányítást a régió felett, amint az IDF távozik. Mint írták, még ha Izraelnek sikerülne is szétvernie a csoportot, nem világos, hogy ezután kire bízná a terület felügyeletét.

Daniel Byman, a Georgetown Egyetem munkatársa arról beszélt, hogy a Hamász nem választható el Gázától, a terület visszafoglalása pedig nem opció Izraelnek.

A Hamászt és Gázát elválasztani szinte lehetetlen feladat. Gáza visszafoglalása pedig valószínűtlen. Izrael részben azért hagyta el a térséget 2005-ben, mert annyira költséges volt megtartani

– mondta.

Izrael most már máshogy áll a kérdéshez 

A The Economist szerint Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikai pályafutása során óvatos volt a katonai erő alkalmazásával, azonban az október 7-i sokkoló támadás – amelyet Isaac Herzog, Izrael elnöke a holokauszt utáni legvéresebb napnak nevezett – végleg megváltoztatta Netanjahu hozzáállását.

Mint előzőleg írtuk, az izraeli miniszterelnök is arról beszélt Joe Bidennek, hogy „Izrael kénytelen lesz szárazföldi csapatokat küldeni Gázába”. A Biden-kormány úgy véli, elhúzódhat a közel-keleti háború, erről pedig már a szenátorokat is tájékoztatták. Az Egyesült Államok készen áll arra, hogy a következő hetekben, hónapokban szükség lesz a támogatására Izraelben és a Gázai övezetben is.

Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete arról beszélt, hatalmas paradigmaváltás zajlott le az izraeli politikában. 

Az izraeli vezetők ezúttal azt ígérték, hogy elpusztítják a Hamászt. Korábban csak a csoport meggyengítése volt a cél. A vademberekkel való érvelés kora lejárt

– jelentette ki Erdan.

Az előző napi fejleményeket ebben a cikkben foglaltuk össze.

(Borítókép: Jaafar Ashtiyeh / AFP)