Az ukrán–magyar határszakaszon 5680-an léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7253-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért, olvasható a közleményben – írja az MTI.
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb hírei a következők voltak:
Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is. Jó pihenést kívánunk!
Egy 14 éves fiú megsérült, miután október 15-én akna robbant a Harkivi területen – jelentette Oleh Szinyehubov kormányzó – írja a Kijev Independent.
A fiú a jelentések szerint kórházba került.
Ismételten felhívom a Harkivi terület lakóit, hogy emlékezzenek az aknák nagy veszélyére, és legyenek nagyon óvatosak
– mondta Szinyehubov.
Korábban, október 15-én egy 14 éves fiú meghalt, egy 12 éves fiú pedig megsérült, miután egy akna felrobbant egy mezőn. Eközben egy ember meghalt, egy másik pedig megsérült aknák következtében a Csernyihivi területen is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elindított egy alapot az ukrajnai reformok támogatására – közölte Andrij Picsnij, az ukrán nemzeti bank vezetője október 14-én.
A nemzetközi szervezet a marokkói Marrákesben tartott egyhetes IMF–Világbank-konferencián tette a bejelentést. Picsnij szerint a donorok már 14 millió dollárt juttattak az IMF Ukrajna Kapacitásfejlesztési Alapjához, a cél pedig 65 millió dollár összegyűjtése – közölte a Kijev Independent.
Márciusban az IMF a kiterjesztett alapkeret (EFF) keretében megállapodást hagyott jóvá Ukrajnával négyéves finanszírozási támogatásról, mintegy 15,6 milliárd dollár értékben, amely egy 115 milliárd dolláros csomag része.
A program júniusi első felülvizsgálatában az IMF azt mondta, hogy Ukrajna az orosz agresszió ellenére jelentős előrelépést tett kötelezettségvállalásai teljesítése terén.
A belső reformok kulcsfontosságú lépést jelentenek Ukrajna európai integráció felé vezető útján. Az Európai Bizottság hét lépést mutatott be, amelyet Kijevnek végre kell hajtania a csatlakozási folyamat elindításához.
Az ukrán hadsereg 24 órán belül újabb sikeres csapást mért a fronton lévő orosz megszálló erők állásaira, megsemmisítve az ellenséges tüzérséget, radarállomásokat és az oroszok légvédelmi rakétarendszerét – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának közlése szerint vasárnap az ukrán légierő 15 alkalommal csapott le olyan területekre, ahol az Orosz Föderáció személyi állománya, fegyverzete és katonai felszerelése összpontosul.
Ezenkívül a pilóták támadtak egy ellenséges légvédelmi rakétarendszert is.
Ugyanakkor a rakétaerők egységei csapást mértek egy olyan területre, ahol orosz katonai személyzet és felszerelésük koncentrálódott, egy radarállomásra és négy orosz tüzérségi fegyverre.
A vezérkar szerint az ellenség ezen a napon 7 rakéta- és 54 légicsapást hajtott végre, valamint 22 támadást hajtott végre többszörös rakétaindítású rakétarendszerekből az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen.
Joe Biden elnök egy vasárnap sugárzott interjú részletében azt mondta, hogy az Egyesült Államok úgy tud támogatást nyújtani Izraelnek és Ukrajnának, hogy közben fenntartja „általános nemzetközi védelmét” – írja a CNN.
Megvan a kapacitásunk, hogy ezt megtegyük, és kötelességünk is, mi vagyunk az alapvető nemzet
– mondta Biden a CBS News műsorában, Madeleine Albright volt külügyminiszter egy híres idézetét idézve.
Mi vagyunk az Amerikai Egyesült Államok, az isten szerelmére, a legerősebb nemzet a történelemben – nem a világon, a világ történelmében. A világ történelmében. Mindkettőről tudunk gondoskodni, és közben fenntartjuk az általános nemzetközi védelmünket
– mondta Biden, amikor arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok képes lenne-e egyszerre mindkét háborút vállalni.
Az orosz fegyveres erők a donyecki irányban öt ukrán támadást vertek vissza Orehovo-Vasziljevka, Dubovo-Vasziljevka és Klescsejevka közelében, akár 410 katonát is likvidálva – jelentette az orosz védelmi minisztérium.
A déli harccsoport erői a légierő és a tüzérség támogatásával visszaverték az ukrán 56. gépesített dandár és a 127. területvédelmi dandár egységeinek öt támadását (…) Összességében az ellenség 410 katonát vesztett el halottként vagy sebesültként, valamint két páncélozott harcjárművet és három gépkocsit
– közölte a minisztérium a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan vasárnap azt mondta, hogy az Izraelnek és Ukrajnának szánt új fegyvercsomag értéke jelentősen magasabb lesz, mint 2 milliárd dollár.
A CBS Face the Nation című műsorának adott interjújában Sullivan elmondta, hogy Joe Biden a héten széles körű megbeszéléseket folytat majd az amerikai kongresszussal a csomag jóváhagyásának szükségességéről – írja a The Guardian.
Erről az RBC-Ukraina számolt be az OSINT elemzőjére, Brady Efrikre hivatkozva a Twitteren.
A műholdkép 2023. október 13-án készült, és látható rajta, ahogyan az oroszok sorompókat telepítettek a Szevasztopoli-öböl bejáratához.
Az elemző szerint az orosz megszállók így próbálják elhárítani az ukrán haditengerészeti drónok támadásait.
Emlékezzünk arra, hogy az RBC-Ukraina forrásai arról számoltak be, hogy az SZBU az ukrán haditengerészettel közösen támadta meg az ellenséges Buyan cirkálórakéta-hordozót és a Pavel Derzsavin hajót Szevasztopol partjainál.
A haditengerészet szóvivője később megerősítette, hogy az orosz hajókat találat érte. Dmitrij Pletencsuk hangsúlyozta, hogy a Pavel Derzsavint kétszer is megtámadták. Sőt egy ellenséges vontatóhajót is eltaláltak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Pekingben találkozik kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel – közölte a Politico.
Putyin részt vesz egy fórumon, amely az Övezet és Út kezdeményezés 10 éves fennállását ünnepli, Kína globális infrastrukturális programját, amely hozzájárult az ország befolyásának növeléséhez világszerte.
Az október 17–18-i pekingi látogatás Putyin első külföldi útja azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) márciusban elfogatóparancsot adott ki ellene az Ukrajnából Oroszországba kényszerített gyermekszállítás miatt. Kína nem tagja az ICC-nek.
Washington és Brüsszel aggódva figyeli Kína és Oroszország kapcsolatát, mivel Peking nem hajlandó elítélni Moszkva teljes körű ukrajnai invázióját, még akkor sem, ha a területi integritás elvének támogatását hangoztatja.
A pekingi fórumra több mint 100 ország képviselőit várják, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
Az ukrán ellentámadás teljes kudarcot vallott – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állami televízió vasárnapi, Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsorának nyilatkozva – írja az MTI.
Az államfő azokra a Kijevben elhangzott nyilatkozatokra reagált, melyek szerint az ellentámadás megrekedt.
Ami az ellentámadást illeti, amely állítólag elakadt, az igazából teljes kudarcot vallott
– mondta Putyin.
Hozzátette, hogy az ukrán hadsereg mindazonáltal újabb támadó hadműveletekre tesz előkészületeket egyes frontszakaszokon, amit az orosz fél lát, és ennek megfelelően reagál is rá. Az orosz fegyveres erők taktikáját „aktív védelemnek” nevezte.
Csapataink gyakorlatilag az egész térségben javítanak a helyzetükön. Egy elég nagy területen
– mondta, konkrétan a kupjanszki, a zaporizzsjai és az avgyijivkai csapásirányt megnevezve.
Kétségbe vonta, hogy épeszű embernek megfordulna a fejében, hogy az Egyesült Államok háborúra készüljön Oroszország ellen, ugyanakkor hozzátette, hogy
mindannyian háborúra készülünk, mert egy jól ismert ősi elvet követünk: ha békét akarsz, készülj a háborúra.
A Viking különleges erők különítményének katonái Bahmut irányában az Ukrán Fegyveres Erők gyalogságával egy lövészárkot azonosítottak, majd egy kamikazedrónnal megsemmisítették azt – közölt a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.
Mindezt videóra is vették a drónnal, és a videót is megosztották. A legénység először azonosította a megerősített ukrán állásokat, majd a drón kezelői megvárták, hogy az ukrán katonák belépjenek az árokba, ezután a kamikazedrón megsemmisítette azt.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek sokáig sikerült jó kapcsolatot fenntartania Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de most ennek vége lett – írja a The Wall Street Journal.
Az újságírók emlékeztetnek arra, hogy Netanjahu akkor is Putyin mellett állt, amikor ő egyre inkább elszigetelődött.
Ezt az együttműködést még Oroszország ukrajnai inváziója és az Izrael esküdt riválisával, Iránnal való kapcsolatainak felmelegedése sem tudta aláásni.
Megjegyzik, hogy a vezetők telefonon tartották a kapcsolatot, és Netanjahu az ukrajnai háborúval kapcsolatban szövetségmentes megközelítést hirdetett, és a nyugati nyomás ellenére elutasította, hogy Kijevnek fegyvereket vagy légvédelmi rendszereket nyújtson.
A kiadvány megjegyzi, hogy az Oroszország és Izrael közötti megállapodás felmondása rávilágít Oroszország közel-keleti szerepének tektonikus elmozdulására, amióta Putyin megkezdte az ukrajnai háborút.
Az orosz hadsereg 13 irányított bombát dobott le a dél-ukrajnai Herszoni területre vasárnap reggel, és találat ért egy infrastrukturális létesítményt – mondta el Olekszandr Tolokonnyikov, a régió kormányzói hivatalának szóvivője egy tévéműsorban.
A tisztségviselő kifejtette, az orosz hadsereg négy települést támadott meg a beriszlavi járásban, ahová 11 irányított bombát dobott le.
Az oroszok még két bombát dobtak le a megyeszékhely peremvidékén, aminek következtében lakóházak, elektromos vezetékek és egy közelebbről meg nem nevezett infrastrukturális létesítmény rongálódott meg. Tolokonnyikov hozzátette, hogy a szakemberek már dolgoznak a vezetékek helyreállításán.
Roman Mrocsko, a herszoni katonai adminisztráció vezetője az ukrán közszolgálati televízió szerint arról tájékoztatott, hogy Herszon városát is nagy erejű robbanás rázta meg délelőtt, aminek következtében több kerületben megszakadt az áramellátás – közölte az MTI.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) arról számolt be, hogy vasárnapra virradóra sikeres támadást hajtottak végre drónokkal Oroszország Belgorodi területén, Krasznaja Jaruga településen egy elektromos alállomás ellen, amelyhez orosz katonai létesítmények csatlakoznak.
A közel-keleti háború kitörése automatikusan megváltoztatja a „matematikát” az Ukrajna elleni orosz háború helyzetét illetően. Kijevnek azonnal békére kell törekednie Oroszországgal, amíg erős pozícióval rendelkezik a fronton. Ezt a véleményt Ross Dauthet amerikai politikai elemző fogalmazta meg a The New York Times című napilapnak írt véleménycikkében – számolt be az Unian hírügynökség.
A kiadvány szerzője megjegyzi, hogy a washingtoni „háborús héják” álláspontja – akik ragaszkodnak Ukrajna további maximális támogatásához – már egy ideje megkérdőjeleződött.
A háború elmúlt 10 hónapja alig változtatott a frontvonalon, és Oroszország gazdasága a háború alatt sokkal ellenállóbbnak tűnik, mint azt Washington vagy Kijev remélte. A teljes ukrán győzelem stratégiája most a kimerítés, az idő és a remény stratégiája – de nincs garancia arra, hogy az ukrán fél nem fog kudarcot vallani
– írja Dauthet.
A kiadvány szerzője úgy véli, nemcsak az Egyesült Államoknak, hanem maguknak az ukránoknak is megvan az indítékuk arra, hogy „most keressenek valamiféle tűzszünetet, amíg még stabil a helyzetük a háborúban”, még folyik a nyugati segély, és a demográfiai katasztrófát még részben korrigálni lehet a menekültek millióinak hazahozatalával.
Megjegyzi, Oroszország maga is látja a kimerítő háború folytatásának potenciális előnyeit, és egyszerűen elutasít minden békemegállapodást. Mivel Moszkva, Teherán és Peking összehangoltan dolgozik az Amerikára gyakorolt nyomás maximalizálásán, Washingtonnak választania kell majd, hogy növeli-e az Ukrajna támogatására fordított kiadásokat, vagy úgy dönt, hogy egyszerűen sorsára hagyja Ukrajnát.
Nem vagyok tisztában a Moszkvával való oda-vissza csatározásainkkal, de ha a Biden-kormányzat nem tárgyal sürgősen ezeken a csatornákon keresztül, ha nem keresi a tűzszünethez vezető utat, akkor félreérti az előttünk álló kihívásokat
– írja a kiadvány szerzője.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5680-an léptek be Magyarországra szombaton, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 7253-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap.
A beléptetettek közül a rendőrség 54 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért, olvasható a közleményben – írja az MTI.
Ukrajna számára kiemelkedő fontosságú, hogy az Oroszország elleni csapásokkal megrongálja az orosz vasúthálózatot – közölte a brit katonai hírszerzés.
Mint írták, a vasúthálózat logisztikai szempontból továbbra is létfontosságú szerepet tölt be az ukrajnai orosz invázióban, hiszen itt szállítják a lőszert, üzemanyagot, harceszközöket és a katonákat is a frontra. Megjegyezték azt is, hogy a jelek szerint Oroszország még az ukrajnai megszállt területeken is igyekszik feljavítani, kibővíteni a hálózatot, ami szintén jelzi annak fontosságát.
Véleményük szerint kiemelkedő fontosságú lehet a Mariupol irányába tervezett új vasútvonal. Ez, illetve a többi, oroszok által irányított ukrajnai vasútvonal azonban az ukrán tüzérségi számára is célpont lehet majd.
Az ukrán légierő kölcsönbe kapott légvédelmi eszközöket bizonyos partnerországoktól – közölte Jurij Ihnat, a légierő szóvivője egy interjúban.
„Ez egy már létező gyakorlat. Egyértelmű, hogy minden ország elsősorban önmagát akarja megvédeni. Senki sem fog csak úgy légvédelmi eszközöket adni nekünk” – mondta Ihnat, hozzátéve, hogy Ukrajna emiatt jutott hozzá viszonylag nehezen újabb légvédelmi eszközökhöz a közelmúltban is.
A szóvivő azt mondta, hogy Ukrajna az idei fűtési szezonra, az október és április közti időszakra kap kölcsönbe légvédelmi eszközöket bizonyos országoktól. Sőt, nemcsak eszközöket, hanem a hozzájuk való muníciót is megkapják.
Arról most ne beszéljünk, hogy mely országok ezek. Ez érzékeny információ, a partnereink különösen nem szeretnék azt, hogy eláruljuk
– mondta a szóvivő az rbc.ua szerint.
A fűtési szezon azért is lehet kritikus időszak, mert Oroszország az előző télen is az ukrán energia-infrastruktúra elleni csapásokkal próbálta nehéz helyzetbe hozni az ukrán polgári lakosságot, illetve a hadsereget.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) továbbra is biztosítja az élelmiszersegélyek „különböző formáit” az Ukrajnából menekülők számára – közölte a szervezet az élelmezés október 16-i világnapja alkalmából vasárnap.
Az IOM Magyarország mintegy 13 ezer melegétel-utalványt osztott ki a családoknak közvetlenül, valamint a nem kormányzati partnerei által működtetett menedékhelyeken keresztül – tudatta közleményben a szervezet.
Hozzáfűzték: havi élelmiszer-utalványokat osztottak ki a menedékhelyeken, és az IOM tranzitszállásán továbbra is reggelit biztosítanak az ideiglenesen ott tartózkodóknak.
Eddig 2594 ember kapott meleg ételt és élelmiszercsomagot, és a szervezet 2022 szeptembere óta támogatja a Food Bank Aid Foundation tevékenységét is
– írták.
Kitértek arra, hogy a Food Bank Aid Foundation „erős budapesti külföldi bázissal” támogatja az Ukrajnából érkező embereket, például tartós és friss élelmiszereket, higiéniai cikkeket és utalványokat ad heti rendszerességgel száz háztartás (mintegy háromszáz kedvezményezett) számára minden csütörtökön, továbbá közösségi tevékenységeket is szerveznek számukra.
Az IOM beszámolt arról is: felmérésük szerint az Ukrajnából újonnan érkezők által említett öt legfontosabb szükséglet között továbbra is szerepel az élelmiszersegély, 35 százalékos aránnyal.
Az IOM Magyarország kiemelten kezeli a kiszolgáltatott csoportokat, köztük az időseket, a fogyatékossággal élőket, a nagycsaládosokat és a kisgyermekes családokat
– idézték a közleményben Bagaméri Dánielt, az IOM Magyarország képviselet-vezetőjét.
Emlékeztettek, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1979-ben jelölte ki október 16-át az élelmezés világnapjának – írja az MTI.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint legalább 27 drónt lőttek le vasárnap hajnalban Oroszország különböző régióiban – írja a RIA Novosztyi.
A drónok a Kurszki terület és a Belgorodi terület felett szálltak el. A védelmi minisztérium szerint Kurszkban 18, Belgorodban pedig 2 drónt semmisített meg a légvédelem.
Hogy a többivel mi történt, az a közleményből nem derült ki.
Ezenkívül szombat este is volt már egy hasonló méretű dróncsapás, akkor Kurszk kormányzója 12 ukrán drón lelövését jelentette be. Az eszközök lezuhanó maradványai több helyen károkat okoztak akkor.
Ukrajna már jó ideje indít ehhez hasonló dróntámadásokat Oroszország ellen, de
arra ritkán volt példa eddig, hogy egy csapásnál rögtön 27 darabot küldtek volna ki az oroszok ellen.
A legtöbb esetben mindössze néhány darabot indítanak az ilyen támadásoknál. Az előzőleg legnagyobbnak vélt ukrán dróntámadás még augusztus legvégén volt.
Akkor hat orosz régió ellen indultak drónok, nagyjából hasonló nagyságrendben, mint most. A fő célpont Pszkov volt, ahol egyes jelentések szerint 10, más jelentések szerint pedig 20 drón érkezhetett.
Dmitro Lubinyec ukrán ombudsman közölte: Izrael két órával a kezdés előtt vonta vissza az engedélyezését egy evakuációs műveletnek, amely keretében a Gázai övezetből hozták volna ki Ukrajna és több más ország állampolgárait – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az evakuáció a rafahi határátkelőn keresztül zajlott volna. Lubinyec elmondása szerint Izrael még szombaton hagyta jóvá ezt a mentőakciót, de később visszavonták, és közölték, hogy nem tudják garantálni az érintett személyek biztonságát.
Az ukránok azóta sem tudják, hogy miért tettek így az izraeliek. Az Izraelben szolgáló ukrán nagykövet hivatalos iratban tiltakozott a lépés miatt. Az Ukrajinszka Pravda szerint hasonló lépést tehet a többi érintett ország is.
Az övezetben jelenleg 243 ukrán állampolgárról tudnak az ukrán hatóságok, de az ukrán külügy szerint a valós számuk ennél valamivel nagyobb lehet. Az ismert személyek többsége olyan nő, aki egy helyi férfihoz ment hozzá.
A washingtoni székhelyű Institute for the Study of War (ISW) arról írt legutóbbi jelentésében, hogy miként zajlik az oroszok támadása Avdijivka térségében.
A minap a Fehér Ház is elismerte, hogy ezen a frontszakaszon egy új orosz offenzíva indulhatott. A kutatóintézet szerint a frontról érkező jelentésekből arra lehet következtetni, hogy Oroszország a szokásosnál nagyobb mértékben vont össze páncélozott járműveket a térségben végzett műveletekhez.
A földrajzilag ellenőrzött felvételek alapján úgy fest, hogy október 12-én és 13-án az orosz csapatok kisebb mértékben előre tudtak nyomulni egy ponton, Avdijivkától északra. Szintén földrajzilag ellenőrzött felvételek igazolták azt, hogy október 14-én a várostól délre nyomultak előre. Egyes orosz források azonban elismerték, hogy a térségben erős ukrán védállásokba ütköznek, mások pedig arról írtak, hogy a helyi orosz csapatok nem kapnak megfelelő egészségügyi ellátást, mert egyszerűen nincs elég orvos.
Mindeközben az ISW arról is beszámolt, hogy egy másik frontszakaszon az ukrán csapatok haladtak előre.
A kutatóintézet szerint azt is földrajzilag ellenőrzött felvételek bizonyítják, hogy a Donyeck városától nyugatra fekvő Marinkánál az ukránok nyomultak előre. Orosz és ukrán katonai bloggerek szerint az ukrán Bahmuttól délre is támadásokat indítottak az orosz állások ellen, valamint egy hadiblogger szerint kismértékben Rabotine térségében (a Zaporizzsjai területen) is előrenyomultak.
Lettország vált Oroszország legnagyobb borbeszállítójává a 2023. január és augusztus közti adatok szerint – írja a RIA Novosztyi az ENSZ nemzeti külkereskedelmi adatokat tartalmazó statisztikája (Comtrade) alapján.
A statista.com adatai szerint Lettország már tavaly ősszel is messze a legnagyobb beszállító volt. Ők azt írták, hogy a lettek 2022. augusztus és október között összesen 135 millió euró értékben exportáltak bort Oroszországba.
Az orosz elnök arról is beszélt a kínai köztévének adott interjúban (amelyet előző posztunkban már említettünk), hogy miként látja az Egy övezet, egy út nevű kínai kezdeményezést.
Látjuk, néhányan úgy vélik, hogy a Kínai Népköztársaság ezzel [a programmal] maga alá akar gyűrni másokat. De mi nem így látjuk, szerintünk csak együtt akarnak működni velük
– fogalmazott.
Hozzátette: véleménye szerint a programnak jó az időzítése, és jól is halad, a lényege pedig az, hogy egyes országok összefognak bizonyos célok érdekében. Megjegyezte azt is, hogy Oroszország elképzelései is összhangban vannak ezekkel a célokkal.
Ami Kína mai, Hszi Csin-ping pártfőtitkár általi vezetését illeti, ők arra törekednek, hogy kapcsolatokat építsenek másokkal – senkit sem kényszerítenek semmire. Csak lehetőségeket adnak másoknak, és kompromisszumokat keresnek
– mondta Putyin a kínai köztévének, hozzátéve: szerinte Kínát ez különbözteti meg más, „gyarmati múlttal” rendelkező országoktól.
Egyes szakértők már hónapokkal ezelőtt is arról beszéltek, hogy Oroszország Kína alárendeltjévé válhatott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai köztévének adott interjút, amelyben azt mondta: Hszi Csin-ping kínai elnök egy olyan vezető, aki tudja, hogyan kell a jövőbe tekinteni.
A világ leginkább elismert vezetőinek egyike. Nem a pillanatnyi helyzet alapján hoz döntéseket. Felméri a helyzetet, elemez, és a jövőbe tekint. Ez nagyon fontos, ez különböztet meg egy igazi világi vezető politikust azoktól, akikre az emberek általában azt mondják, hogy »kapnak öt perc hírnevet a nemzetközi platformokon, majd eltűnnek«
– mondta a RIA Novosztyi szerint.
Hozzátette azt is, hogy Hszi Csin-pinget „nyugodt, üzleties és megbízható” partnerként ismerte meg. „Ha valamiben megegyezünk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy azt mindkét fél betartja” – fogalmazott.
Az orosz elnök október 17–18. között látogat Pekingbe a harmadik Egy övezet, egy út fórumra. Előzőleg az is felvetődött, hogy a kínai elnök mellett Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozhat majd az orosz elnök, de legutóbb a Kreml azt közölte, hogy egyelőre nincs tervben ilyen találkozó.
Szijjártó Péter külügyminiszter a RIA Novosztyinak nyilatkozva közölte, hogy az Oroszország elleni európai uniós szankciók nem működnek.
Mint mondta, az Európai Unió várakozásaival ellentétben sem Oroszországot nem sikerült térdre kényszeríteni, sem pedig egy béketárgyalást nem sikerült elérni az ukrajnai konfliktusban.
Azt hiszem egyértelmű, hogy nem váltak be
– mondta az orosz állami hírügynökségnek, utalva arra is, hogy szerinte Európának még több kárt is okozhattak a szankciók, mint Oroszországnak.
Szijjártó Péter azt is szóvá tette nyilatkozatában, hogy erről a kérdésről egyáltalán nem lehet tárgyalni az Európai Unió politikusaival.
Amint felhozza valaki ezt a problémát, rögtön sarokba szorítják és megalázzák
– panaszolta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat éjjeli videós bejelentkezésében azt mondta: a világ vezetői tudnak Oroszország ukrajnai terveiről, mert állandóan egyeztetnek a külföldi partnereikkel.
Az összes vezetőt, aki segít nekünk, teljesen naprakészen tartjuk a harctéri helyzettel kapcsolatban. A világ tudja, hogy Oroszország mire, milyen terrorcselekményekre készül. Azt is tudjuk, hogy hogyan adjunk határozott választ a megszállóknak
– mondta az Ukrajinszka Pravda szerint.
Azt is megjegyezte: ez a hét az ukrán légvédelem megerősítéséről és a télre való felkészülésről szólt, majd ezzel összefüggésben köszönetet mondott a nemzetközi partnereiknek.
Megduplázza az ukrán gabonaexport folyosóját Románia, miután az eddigi kétmillió tonnás értéket négymillióra emelte – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője közölte, hogy Románia jóváhagyta Ukrajna feltételeit, amely – mint fogalmaztak – „felismerte, hogy az ukrán gabona nem jelent veszélyt Európára”.
Az ötnapos intenzív támadások alatt jelentős veszteségek érték az orosz hadsereget a Donyecki régióban lévő Avgyijivkánál – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A Tauride Védelmi Erők sajtóközpontja azt közölte, hogy az orosz haderőnek a katonai veszteség mellett jelentős felszerelésvesztést is el kellett szenvednie, ez immár négy napja folyamatos. A katonák esetében mintegy háromezerre tehető ez a szám.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!