Miután terrortámadás érte, Izrael háborút indított a Hamász ellen. Az izraeli hadsereg bármelyik pillanatban bevonulhat a Gázai övezetbe, ahol 1,2 millió civil próbál menedéket lelni. Miközben Izrael egyértelmű célja a Hamász felszámolása, a konfliktus hihetetlen gyorsasággal eszkalálódhat. A sakktáblán ott van Irán, a Hezbollah és az Egyesült Államok is, amely elkötelezett Izrael mellett, de Oroszországot sem téveszthetjük szem elől.
A több mint húsz izraeli városba és katonai támaszpontra való egyidejű behatolás ötven év óta a legsúlyosabb betörés volt Izrael védelmi rendszerébe, és megrengette az ország biztonságérzetét. Az izraeli hadsereg és a hírszerzés mulasztása vezetett a terrorakció sikeréhez.
A hírszerzők nem figyelték a palesztin támadók által használt kulcsfontosságú kommunikációs csatornákat.
Túlzottan támaszkodtak a határőrizeti berendezésekre, amelyeket a támadók könnyen kikapcsoltak, lehetővé téve, hogy katonai támaszpontokat támadjanak meg és katonákat gyilkoljanak meg az ágyukban. A vezetést egyetlen határ menti bázisra összpontosították, amelyet a betörés nyitószakaszában lerohantak, megakadályozva a kommunikációt a fegyveres erők többi részével. Elhitték a gázai katonai vezetők magáncsatornákon tett állításait, amely szerint a palesztinok tudták, hogy Izrael figyeli őket, és ezért nem készülnek támadásra.
Két magas rangú izraeli biztonsági tisztviselő felismerte, hogy valami szokatlan történik, és riasztást küldtek a gázai határt őrző izraeli katonáknak.
A FIGYELMEZTETÉS AZONBAN NEM ÉRT CÉLBA, MERT A KATONÁK NEM KAPTÁK MEG az üzenetet VAGY NEM OLVASTÁK EL.
A támadást követően felvetődött, hogy Oroszország is szerepet játszott az Izraelt ért terrortámadásban. A támadás volumene jóval meghaladta a Hamász képességeit, ami erősíti a feltételezést, hogy a terrorszervezet közvetlen támogatást kapott Irántól, és nagy valószínűséggel Oroszországtól is.
A The Washington Post és a The Wall Street Journal megerősítette a spekulációkat Iránnal kapcsolatban. Mindkét lap szerint
a Hamász legalább egy évvel ezelőtt kezdte el tervezni a támadást, kulcsfontosságú támogatást kapva Irántól, akik katonai kiképzést és logisztikai segítséget, valamint több tízmillió dollárt adtak fegyverekre a Hamásznak, és zöld utat adhattak a támadásnak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda tisztjei képezték ki a Hamász tagjait.
Az orosz támogatásra csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre, de elég egyértelműnek tűnik a helyzet. Oroszország hasznot húz a Közel-Keleten kirobbant háborúból, ezzel képes elterelni az amerikai kormány és a Nyugat figyelmét Ukrajna támogatásáról, és Iránt használta fel a cél eléréséhez.
Izrael a Hamász terrorakciójára a szokásosnál is nagyobb szabású bombázással és még intenzívebb blokáddal válaszolt, amelynek keretében elvágta az élelmiszer-, a víz- és az energiaellátást a Gázai övezetbe. Izrael mozgósította a tartalékos katonákat, és körülbelül 300 ezer katonát vezényelt a Gázai övezethez.
DE A GÁZAI ÖVEZET ÉSZAKI RÉSZÉN ÉLŐKNEK NEM IGAZÁN VAN HOVA MENNIÜK. AZ AUTÓPÁLYÁK MEGSEMMISÜLTEK, AZ INFRASTRUKTÚRA ROMOKBAN HEVER, ALIG MARADT ÁRAM, ÉS A KEVÉS KÓRHÁZ ÉS SEGÉLYSZERVEZET PONT AZ ÉSZAKI ZÓNÁBAN VAN.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a palesztinok akkor sem tudnak hová menni az övezetből, ha el akarják hagyni Gázát, mert az Egyiptomba vezető rafahi átkelőt lebombázták, az egyiptomi elnök kommunikációjából pedig arra következtethetünk, hogy nem várja tárt karokkal a palesztinokat.
Nagy kérdés, mi történik azt követően, hogy az izraeli erők bevonultak a Gázai övezetbe. Izraeli részről felvetődött, hogy a Gázai övezet a művelet után sokkal kisebb lesz, mint jelenleg. A Hamász feltehetően számolt ezzel a lépéssel a terrorakció megindítása előtt, felkészültek egy elhúzódó, az izraeli hadseregnek is súlyos veszteségekkel járó ütközetre.
A Hamász már jelezte, hogy a túszokat pajzsként használnák az izraeli erőkkel szemben. Izrael akár gyors győzelmet is arathat, de ez egyelőre valószínűtlennek tűnik, mert azok a lépések, amelyek felgyorsíthatnák a hadjáratot, mint például a városok földig bombázása és az északi területek elnéptelenedése, komoly presztízsveszteséget is jelent Izraelnek.
MINÉL TOVÁBB TART AZ IZRAELI HADMŰVELET, ANNÁL TÖBB CIVIL ÁLDOZAT LEHET, EZ PEDIG A HÁBORÚ ESZKALÁLÓDÁSÁHOZ VEZETHET, NEM BESZÉLVE ARRÓL, HOGY ÚJABB FRONTOK NYÍLHATNAK, MIKÖZBEN IRÁN MÁR A BEAVATKOZÁST FONTOLGATJA.
Izrael feltehetően egy elhúzódó háborúban felszámolja a Hamászt, de akkor is kezdenie kell valamit Gáza civil polgáraival, egyelőre senki sem tudja, hogy az övezet feletti ellenőrzés megszerzése milyen politikai következményekkel jár majd együtt, a konfliktus hogyan rendeződik végül.
Úgy tűnik, néhány amerikai és izraeli politikus és szakértő örömmel fogadna egy szélesebb körű háborút, ők kivétel nélkül egy Irán elleni támadást szorgalmaznak. Egy tárca nélküli izraeli miniszter például arról beszélt, hogy Izrael háborúban áll Iránnal, de előbb a Hamászt kell megsemmisíteniük. Irán sem rest Izraelt fenyegetni.
A HÁBORÚ IRÁNRA történő KITERJESZTÉSE ÓRIÁSI KOCKÁZATOT JELENTENE, NEM CSAK AZ IZRAEL ELLENI IRÁNI MEGTORLÁS FORMÁJÁBAN. A HÁBORÚ IRÁNNAL AZT IS JELENTENÉ, HOGY ÚJABB FRONTOK NYÍLNÁNAK, HISZEN IZRAELNEK AZ IRÁNI VEZETÉS SZÖVETSÉGESEIVEL IS MEG KELLENE KÜZDENIE.
Jemen és Irak is beszállhat a konfliktusba. Egy elhúzódó háború dinamikája teljesen kiszámíthatatlan. A háború eszkalációja katasztrófához vezethet.
A Hezbollah az Izrael és a Hamász közötti konfliktus korábbi fordulóit kihagyta. Az izraeli és amerikai döntéshozóknak azonban nem szabad figyelmen kívül hagyniuk annak kockázatát, hogy egy elhúzódó háború arra késztetné a Hezbollahot, hogy belépjen a háborúba. Ebben az esetben egy még pusztítóbb konfliktus jönne létre, és a konfliktus regionális háborúvá fajulna. Ha Izrael a Gázai övezetre is összpontosítja most erőit, ezzel egyidejűleg szövetségeseivel karöltve északon is újra aktiválnia kell elrettentőképességeit, hogy a Hezbollah továbbra se szálljon be a harcokba.
Friss jelentések szerint egyre intenzívebbek az összecsapások az izraeli erők és a Hezbollah között. Izrael közölte, hogy a Hezbollah egyik csapásának már civil áldozata is van.
A helyzet eszkaláció felé tart. Libanon öles léptekkel a háborúba tart.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter szerint Izraelnek nem érdeke egy háború a csoporttal.
Ha a Hezbollah a háború útját választja, nagyon súlyos árat fizet érte. Nagyon súlyosat. De ha visszafogja magát, akkor ezt tiszteletben tartjuk, és a helyzet marad, ahogy van
– fogalmazott a védelmi miniszter.
(Borítókép: Gyászolnak egy áldozat családtagjai Gázában 2023. október 15-én. Fotó: Mahmud Hams / AFP)