Egy évvel az amerikai elnökválasztás előtt minden jel arra utal: a 2024-es a 2020-as megmérettetés ismétlése lesz azzal a különbséggel, hogy a szerepek felcserélődnek: a republikánus jelölt, Donald Trump lesz a demokrata elnök, Joe Biden kihívója.
Az öt kulcsfontosságú államban – Arizonában, Georgiában, Michiganben, Nevadában és Pennsylvaniában – összességben a volt elnök, Trump támogatottsága jelenleg nagyobb a regnálónál, Bidennél, kivált a fiatalabb, a fekete és a spanyol ajkú szavazók körében.
A The New York Times hat kérdésben kérte ki a választópolgárok véleményét. Az abortusz és a demokrácia megítélésében Biden vezet, a válaszadók szerint azonban Trump eredményesebben kezelné Izrael és a Hamász háborúját, a gazdasági, a nemzetbiztonsági és bevándorlással kapcsolatos témákat.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy sok a frusztrált szavazó, akik szerint nem sok minden változott az Egyesült Államokban egy kivétellel: a két legesélyesebb, amúgy is idős jelölt további éveket öregedett a legutóbbi választások óta.
Az is biztos, hogy az elkövetkező tizenkét hónapban még sok minden megváltozhat. Az iráni túszválság például 1979-ben Jimmy Carter újraválasztásába került, akinek a helyét akkor Ronald Reagan vette át a Fehér Házban.
Alig három éve, 2020-ban pedig a koronavírus-járvány formálta át az országot.
A választás kimenetelét eldöntő meglepetések ezúttal is bekövetkezhetnek. Ezek közül sorolt fel néhányat a BBC.
Ha valaki nem a két nagy, a republikánus vagy a demokrata párt jelöltje, akkor sokkal kisebb az esélye a győzelemre. A „harmadik” indulók azonban korábban is „beleköptek a nagyok levesébe”, és erre jövőre is van esély.
A gazdag üzletember, Ross Perot 1992-ben megszerezte a szavazatok csaknem egyötödét, és általános vélekedés szerint a republikánusok miatta vesztették el az elnökválasztást. A zöldek jelöltje, Ralph Nader 2000-ben csaknem százezer szavazatot szerzett Floridában, ami éppen elég volt ahhoz, hogy George W. Bush javára billenjen a mérleg. Egyes elemzők szerint egy másik zöld, Jill Stein indulása gáncsolta el 2016-ban Hillary Clintont.
A jövő évi választás hasonló váratlan szituációkat okozhatna – annál is inkább, mert a két éllovas támogatottsága alacsony, Bidené pedig még alacsonyabb.
Eddig két független jelölt szállt be a küzdelembe: Cornel West, progresszív aktivista és Robert F. Kennedy Jr., aki nemrégiben fordított hátat a demokratáknak. A váltás előtt a támogatottsága a demokraták körében elérte a 20 százalékot. Párthovatartozás nélkül azonban – a konteóhívők megszólításával – néhány Trump-szavazót is maga mögé állíthat.
Biden és Trump egyaránt „szépkorúak”. A 2025-ös beiktatás napján Biden 82, Trump négy évvel fiatalabb lesz. Semmi sem utal aggasztó egészségi állapotukra, de a választások előtt bármi történhet. A legrosszabb is.
A kérdés csak az, hogy mikor.
Ha az év végéig betegednének meg annyira, hogy képtelenek lennének indulni a megmérettetésen, mindkét oldalon sokan szállnának boldogan a helyükre. A helyzetet csak az előválasztások bonyolítják.
Ha a jelölt történetesen – de ez persze csak hipotézis – a jövő év októberében halna meg, a neve változatlanul ott szerepelne a szavazólapon. Az alkotmány szerint ugyanis elhunyt is indulhat a választáson, legfeljebb nem teszi le az esküt.
Erre is volt már példa: 2000-ben a szenátusi helyért versengő Mel Carnahan egy kampányrendezvényre tartva életét vesztette repülőszerencsétlenségben. Posztumusz választották meg, és özvegye, Jean szolgált helyette a következő választásokig.
Amennyiben a győztes jelölt a választás napját követően, de a beiktatás előtt hal meg, akkor az esküt helyette az alelnök teszi le. Ezután ki kell jelölni egy új alelnököt a régi helyett, akit a kongresszus hagy jóvá.
Biden stábja azt állítja: az elnök megbízható főparancsnok, aki jól kezeli a tajvani válságot, kivált pedig az éppen dúló két háborút Oroszország és Ukrajna, illetve Izrael és a Hamász között.
A fiatal demokrata szavazókat azonban dühíti Izrael pártfogása, miközben a palesztin áldozatok száma folyamatosan növekszik.
Ha a háborúk bármelyike átterjedne más országokra – ha például Oroszország megtámadna egy NATO-tagországot, vagy ha iráni katonák csatlakoznának a Hamász Izrael elleni háborújához –, az alaposan felborítaná a számításokat, és nagy zavart okozna a választási évben.
Még felbecsülni sem lehet, hogy Trump jól járna vagy veszítene a nemzetközi káoszból? Mindenesetre a választók zöme valószínűleg megelégelte a külföldi háborúkat.
És ez tulajdonképpen egyik jelöltnek sem kedvez.
A volt elnököt négy különböző perben 91 bűncselekménnyel vádolják. A tárgyalások minden jel szerint jövőre lesznek. Donald Trumpra akár több száz év börtönt is kiszabhatnak, bár ezt jogi szakértők még akkor sem tartják valószínűnek, ha valóban elítélik.
Ügyvédjei nem tudták elérni, hogy a bírósági tárgyalásokat a választások utánra halasszák. Győzelme esetén ugyanis négy évet nyerne, mert hivatalban lévő elnököt csak a kongresszus vonhat felelősségre.
Amennyiben a választások előtt kerülne börtönbe, attól még simán nyerhetne.
Éppen száz éve egy jelölt csaknem egymillió szavazatot vasalt be a rácsok mögül.
A börtön ugyan akadályozná a kampányt, ám a közvélemény-kutatások szerint a republikánus szavazókat nem riasztja egy esetleges ítélet.
Ha börtönben ülne, és megválasztanák, felmenthetné önmagát szövetségi bűncselekményben – kivéve, ha egy államban ítélnék el. A Trump elleni perek közül kettő szövetségi, kettő pedig állami szintű.
Mindenesetre bizarr lenne, hogy egy fogvatartott irányítsa az Egyesült Államokat.
(Borítókép: Donald Trump amerikai elnök felszólal az első elnökválasztási vitában Joe Biden volt alelnök és a demokrata párti elnökjelölt ellen a Case Western Reserve Egyetem egészségügyi oktatási kampuszán 2020. szeptember 29-én az ohiói Clevelandben. Fotó: Morry Gash / Pool / Getty Images)