Andrej Klincevics, a katonai és politikai konfliktusok tanulmányozásával foglalkozó központ vezetője szerint jelenleg nagyon valószínűtlen egy katonai puccs Ukrajnában, mivel szerinte Volodimir Zelenszkij egy „elnyomó apparátust” hozott létre, beleértve az SZBU különleges szolgálatait és a fő hírszerzési igazgatóságot. Továbbá úgy véli, számos nacionalista zászlóalj is az egységes központ érdekében tevékenykedik – írja az mk.ru.
Ezért folytatódnak a gyilkosságok és a likvidálások a leendő zavargások vezetői körül. Zelenszkij továbbra is jeleket fog küldeni, ahogyan ez történt a Csasztjakov őrnagy elleni bombatámadással is
– fogalmazott Klincevics.
Andrej Koszkin tartalékos ezredes, katonai szakértő, a Plehanov orosz gazdasági egyetem tanszékvezetője úgy véli, hogy Zelenszkij helyzete most meglehetősen nehéz, szerinte az ukrán elnök mindent megtesz, hogy megőrizze az egyensúlyt. De minden megváltozhat, méghozzá gyorsan – tette hozzá.
Ha Zelenszkij nem kap támogatást, Ukrajnának nem lesz elég pénze arra, hogy kifizesse az alkalmazottak, a fronton harcoló katonák és a rendfenntartók bérét, és valóban lázadások kezdődhetnek az országban. Ami fegyveres lázadáshoz is vezethet
– mondta a szakértő.
Andrej Koszkin azt is állította, hogy Zelenszkijt a brit különleges erők őrzik a volt SAS-harcosok közül. „Gyakorlatilag túszként tartják őt fogva. Zelenszkij művész, az elnök szerepére vették fel, amit el is játszott” – tette hozzá Koszkin.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e egy katonai puccs Ukrajnában, azt válaszolta, hogy a katonai puccshoz egy juntának kell hatalomra kerülnie, ahogy ez Latin-Amerikában, Afrikában, Ázsiában történik.
Felmerül a kérdés az Egyesült Államokban, hogy milyen demokratikus ország az az Ukrajna, amelybe kolosszális pénzeket fektettek be, és egy juntát neveltek fel? Hogy fogják hívni? Demokratikus juntának? Nem hiszem, hogy az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság ezt hagyni fogja. Bár nem tagadom, hogy lehetnek kísérletek. A hadseregnek nagy ereje van, fel van fegyverezve, harci tapasztalatot szerzett, egységes
– mondta Koszkin.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az állami rádióban azt mondta, hogy az EU nem kezdheti meg a tagsági tárgyalásokat, és hangsúlyozta, hogy ez Magyarország „egyértelmű álláspontja”.
A miniszterelnök leszögezte,
az ukrán államot ne mi tartsuk el, ne a mi pénzükből vegyék a fegyvereket. Míg nemzeti kormány van, ez nem is fog megtörténni.
Hozzátette azt is, Brüsszel „tartozik Magyarországnak” – utalva a Budapest számára egy jogállamisági kérdés miatt felfüggesztett több milliárd eurós uniós támogatással kapcsolatos vitára – írja a Sky News.
A műsorban Orbán Viktor kiemelte, a háborúban álló ország EU-tagságáról szóló tárgyalások nem kapcsolhatóak össze a Magyarországnak járó uniós források ügyével. Úgy fogalmazott,
Ukrajna jelenleg olyan távol van az EU-s tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől.
A magyar miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az Egyesült Államok 2,53 milliárd dollár értékben páncélozott harckocsik eladását hagyta jóvá Romániának csütörtökön – közölte a Pentagon hivatalos ügynöksége.
Az ügylet támogatja az Egyesült Államok külpolitikai és nemzetbiztonsági célkitűzéseit azáltal, hogy javítja egy NATO-szövetségesünk biztonságát
– olvasható a Pentagon alá tartozó Védelmi Biztonsági Együttműködési Ügynökség (DSCA) közleményében.
A dokumentum szerint a harckocsik eladása „javítani fogja Románia képességét, hogy megfeleljen a jelenlegi és jövőbeli fenyegetéseknek azáltal, hogy olyan hiteles haderőt biztosít, amely képes elrettenteni az ellenfeleket, és képes részt venni a NATO műveleteiben”.
Románia Ukrajnával határos, amely 2022 februárja óta háborúban áll Oroszországgal. Azóta az Egyesült Államok fokozta a Kijevnek és NATO-szövetségeseinek szánt segélyprogramjait és fegyverszállításait.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta az ügyletet, és a törvényi előírásoknak megfelelően a DSCA csütörtökön hivatalosan is értesítette erről a kongresszust, amelynek ezután ratifikálnia kell az adásvételi megállapodást – írja az MTI.
Az elnöki hivatal tagadta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Valerij Zaluzsnyij, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) főparancsnoka között nézeteltérés lett volna – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A konfliktusról szóló pletykák a főparancsnok The Economist című lapnak írt cikke után kaptak szárnyra, amelyben azt állította,
Oroszország Ukrajna elleni háborúja pozicionálissá válik.
A Bloomberg szerint Zelenszkij ezzel ellentétes kijelentése, miszerint nincs patthelyzet, csak olaj volt a tűzre. Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója megjegyezte, „az elnök rendkívül fontos pontosítást tett”.
Nem látok semmilyen nézeteltérést vagy konfliktust a legfelsőbb katonai és politikai vezetés szintjén
– pontosított.
Podoljak hangsúlyozta,
Zelenszkij szinte napi kapcsolatban áll Zaluzsnyijjal.
Elmondása szerint az elmúlt hónapokban nem történt változás a kommunikációjukban, az elnök és a hadsereg parancsnoka továbbra is tárgyalnak az ország katonai stratégiájának kiigazításáról.
Ugyanakkor Zelenszkij környezetéből egy másik személy névtelenséget kérve békésnek, a tömegmédiában megjelenő „hangos szalagcímektől” távol állónak minősítette az elnök és a főparancsnokság közötti kapcsolatokat.
Összesen öt nagyobb robbanás rázta meg Feodoszija és Csernomorszk településeket az éjjel – közölte a Focus ukrán hírportál. A támadás alatt két ellenséges csónakot megsemmisítettek, valamint találat ért egy olajraktárat és egy laktanyát.
A krími kormány vezetője, Szergej Valerjevics Akszjonov nem kommentálta az esetet.
Eközben az orosz védelmi minisztérium arról számolt be , hogy elhárították Kijev UAV-támadásait.
Az orosz hadsereg bejelentette, a hétvégén sikeresen tesztelt egy interkontinentális ballisztikus rakétát, amely képes nukleáris robbanófej hordozására.
Erre azt követően került sor, hogy Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten aláírta azt a törvényt, amely eltörölte Oroszország ratifikációját, amely tiltja a nukleáris fegyverek globális tesztelését.
A védelmi minisztérium közölte,
a III. Sándor cár stratégiai rakétacirkáló a víz alól lőtte ki a Bulava rakétát az északi Fehér-tengeren, és a távol-keleti Kamcsatka régióban lévő célpontot találta el
– írja a Sky News.
Egy kijevi tisztviselő szerint 2024 elején globális békecsúcsra kerülhet sor Ukrajnáért. Ukrajnában aggódnak amiatt, hogy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus miatt nehezebb megnyerni az ország támogatását.
Ukrajna abban reménykedik, hogy a Nyugat támogatni fogja a 10 pontos béketervet, amely a területi integritás visszaállítását, az orosz csapatok kivonását, valamint az élelmiszer- és energiaellátás védelmét követeli – írja a Sky News.
Az ukrán–magyar határszakaszon 5128 fő lépett be Magyarország területére 2023. november 9-én, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 4837 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 51 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az Orosz Föderáció dél felől indította el a Shahed kamikaze drónjait, a légiriasztás fokozatosan terjedt el a Ukrajna régióiban. A kijevi régió katonai közigazgatása a légvédelmi rendszerek aktív működéséről számolt be – írja a Focus.
Az ukrán fegyveres erők légierejének sajtószolgálata arról számolt be, hogy csütörtök éjszaka az orosz erők több hullámban hajtották végre támadásaikat UAV-k segítségével.
Éjfélhez közeledve az ország több régiójában is megszólalt a riadó, köztük Vinnicjban, Kirovogradban és Cserkassziban.
A Kijevi Regionális Katonai Igazgatóság bejelentette , hogy a légvédelmi erők megkezdték a munkát.
Ukrajna infrastrukturális minisztere, Olekszandr Kubrakov lengyel kollégájával tárgyalt a lengyel teherautó-sofőrök ukrán határon történő tiltakozásáról − írja a The Guardian.
A hétfőn kezdődött tiltakozásokban a sofőrök három ukrajnai határátkelőt zártak le. Az ukrán sofőrök által jelentett konkurencia ellen tiltakoznak.
Oroszország ukrajnai inváziója után az Európai Unió lemondott az ukrán fuvarozó cégek számára a blokkba való belépésre vonatkozó engedélyezési rendszerről.
Boris Pistorius német védelmi miniszter a Tagesspiegel című napilapnak írt vezércikkében azt mondta, hogy Berlin célja, hogy fegyveres erői
az elrettentés és a kollektív védelem gerincévé váljanak Európában.
Pistorius szerint Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja azt jelentette, hogy a kontinens új katonai fenyegetéssel néz szembe, ami alapvetően megváltoztatta Németország és fegyveres erőinek szerepét − írta meg a The Guardian.
Ahogyan a hidegháború idején Németország hasznot húzott a szövetséges csapatok védelméből, Németország partnerei most azt várják el, hogy Berlin eleget tegyen felelősségének, és vezető szerepet töltsön be Európában − mondta.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index pénteki hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!