Az izraeli hadsereg (IDF) közölte, hogy csapást hajtottak végre a libanoni Hezbollah katonai létesítményei ellen, és egy videót is megosztottak erről.
A hadsereg vasárnap azt közölte, hogy Libanon irányából 15 rakétát indítottak Izrael felé. Ezek közül négyet kellett elfognia a rakétavédelmi rendszerüknek (a többi feltehetően olyan helyen csapódott be, ahol nem okozott kárt).
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az izraeli eseményekről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is. Jó pihenést kívánunk!
Az Egyesült Királyság frissen kinevezett külügyminisztere és volt miniszterelnöke, David Cameron Izrael állam lelkes híve, de képes megmondani Izraelnek, hogy Gáza szabadtéri börtönként való fenntartása senkinek sem érdeke − közölte a The Guardian.
A lap szerint Cameron Izrael barátja lesz, de kritikusabb barát, mint elődje, aki nagyrészt a kétállami megoldást támogatta.
Cameron valószínűleg Joe Bident álláspontján lesz, amely szerint le kell vonni a tanulságokat a Nyugat 9/11-re adott hibás válaszából. A korábbi kormányfő miniszterelnökségének egyik vezérmotívuma a Szíriából visszatérő radikalizálódott terroristák fenyegetése volt.
E tapasztalatok ismeretében kell majd megítélnie, hogy mennyire veszélyes a tisztán katonai megoldás Gázában, és hogy ezt hogyan közöljék Izraellel. Sok külpolitikai elemző úgy véli, hogy a Nyugat még nem értette meg, milyen örvényt fog kelteni azzal, hogy kettős mércét alkalmaz Ukrajnával és Izraellel szemben.
Eli Cohen izraeli külügyminiszter elismerte a tűzszünetre irányuló növekvő nemzetközi nyomást − írja a The Guardian.
Cohen hétfőn az újságíróknak tartott tájékoztatóján elmondta, hogy
Politikai szempontból elismerjük, hogy Izraelre egyre nagyobb nyomás nehezedik. A nyomás nem hatalmas, de növekszik.
Becslése szerint Izraelnek két-három hetes „diplomáciai ablak” áll rendelkezésére, mielőtt az országra nehezedő nyomás komolyan növekedni kezd − jelentette a helyi média.
II. Abdalláh jordániai király elutasít minden olyan izraeli tervet, amely a Gázai övezet részleges megszállására vagy ottani biztonsági zónák létrehozására vonatkozik − közölte hétfőn a hásemita királyság sajtója.
A tájékoztatás szerint II. Abdalláh vezető politikusoknak a királyi palotában arról beszélt, hogy az izraeli–palesztin konfliktusnak „nem lehet sem katonai, sem biztonsági megoldása” − közölte az MTI.
Hangsúlyozta, a háború dúlta Gázai övezetet nem lenne szabad, hogy Izrael elválassza a többi palesztin területtől.
A canterburyi érsek „azonnali humanitárius tűzszünetre” hívott fel Gázában, mondván, hogy „a vérontásnak véget kell vetni” − írja a The Guardian.
Az anglikán egyház általános zsinatán Justin Welby úgy fogalmazott:
Mikor Jeruzsálemben jártam, csatlakoztam az ottani keresztény vezetőkhöz, akik egységesen azonnali humanitárius tűzszünetre szólítottak fel. Ez több mint három héttel ezelőtt volt. Azóta több ezer ártatlan férfi, nő és gyermek halt meg Gázában − miközben Izraelben még mindig ezrek gyászolják az október 7-én megölteket, és családok százai könyörögnek szeretteik szabadon bocsátásáért.
Legalább három palesztin meghalt és 20 másik megsebesült, miután izraeli légicsapás érte a Gázai övezetben a Khan keleti részén fekvő Bani Szuhaila városát − közölték a terület egészségügyi tisztviselői.
Az október 7-i mészárlás 15 túlélője került kényszergyógykezelés alá instabil mentális állapota miatt − közölte Daniel Raz igazságügyi minisztériumi tisztviselő hétfőn a Knesszet egészségügyi bizottságában.
A kórházba utaltak között sokan vannak a Re'im zenei fesztiválon történt mészárlás túlélői. Mások a határ menti települések lakói voltak − írta meg a The Jerusalem Post.
Az Európai Unió külügyminiszterei megvizsgálják azt a ciprusi javaslatot, amely szerint tengeri folyosót nyitnának a Gázai övezetbe irányuló sürgős humanitárius segélyek számára − írja a The Guardian.
Josep Borrell, az EU vezető diplomatája azonban azt mondta, hogy az egyik probléma az, hogy Gázában nincsenek kikötők.
Izrael szigorúan ellenőrzi a Gázai övezet partjainál lévő vizeket a rutinszerű biztonsági műveletek részeként. Mivel a Hamász a tengeren keresztül is előszeretettel csempész fegyvereket és robbanószereket az övezetbe, a halászok számára a kihajózási távolságot a parttól számított három tengeri mérföldre korlátozza.
Az Európai Unió jelenleg mólók vagy pontonok építését vizsgálja a probléma áthidalására, de azt bizalmasan elismerik, hogy ehhez legalább az izraeliek jóváhagyására lenne szükségük.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra törekszik, hogy a volt brit miniszterelnököt, Tony Blairt „humanitárius koordinátorként” a Gázai övezetbe küldje − írja a The Guardian.
Netanjahu úgy véli, hogy Blair vezető diplomataként szerzett tapasztalatait a térségben ki lehetne használni arra, hogy csökkentse a nemzetközi nyomást Izrael gázai akcióinak polgári költségei miatt − közölte vasárnap az izraeli Ynet hírportál.
A hírek szerint Blairrel felvették a kapcsolatot az ügyben, és az elmúlt hetekben folytak tárgyalások. A volt brit miniszterelnök szóvivője azt mondta a hírügynökségnek, hogy „nem kapta meg vagy ajánlották fel neki a pozíciót”, de nem cáfolta közvetlenül a kapcsolatfelvételt.
Varsóba szállította hétfőn a lengyel hadsereg két repülőgépe Egyiptomból a lengyel állampolgárok első, 18 fős csoportját, amelyet előző nap a Gázai övezetből kimenekítettek – írja az MTI.
Jacek Goryszewski, a lengyel fegyveres erők műveleti parancsnokságának szóvivője a varsói katonai repülőtéren tartott sajtóértekezletén megerősítette: a hazaszállítottak között gyermekek is vannak.
Újságírói kérdésre Goryszewski elmondta: a hadsereg kész további hazaszállítási feladatok teljesítésére, minden további lépés viszont a lengyel külügyminisztérium és a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) döntésén múlik.
Andrzej Duda lengyel elnök pénteken közzétett utasításának értelmében a november 10. és 19. közötti időszakra egy 150 fős lengyel katonai kontingenst irányítottak át Egyiptomba. A misszió keretében a Gázai övezetből kimenekített lengyel állampolgárokat szállítják haza katonai gépekkel.
Jaciek Siewiera, a BBN főnöke szombaton megerősítette: a fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta több mint 25 lengyel rekedt a Gázai övezetben, és egyiküket – az Izraelben élő lengyel állampolgárságú történészt, a 75 éves Alexander Danzigot – a Hamász palesztin szélsőséges szervezet túszul ejtette.
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter hétfőn újságíróknak elmondta: a többi lengyel állampolgár kimenekítése érdekében a lengyel diplomácia kapcsolatban marad Izraellel, Egyiptommal és a Palesztin Nemzeti Hatósággal.
Mohamed Tabasha, az al-Shifa kórház gyermekosztályának vezetője a Reutersnek adott telefonos interjút. A hírügynökségnek elmondta:
Tegnap 39 csecsemőm volt, mára 36-an maradtak. Nem tudom megmondani, hogy meddig tarthatnak ki. Egy napon vagy egy órán belül újabb két babát veszíthetek el. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy 39 csecsemőt fogok egymás mellé fektetni egy ágyra, mindegyiket más-más betegséggel.
Elmondta, hogy az áramkimaradások miatt nem stabil a hőmérséklet. Fertőzésvédelmi intézkedések hiányában a gyermekek átadják egymásnak a kórokozókat.
A szakértők szerint a Hamász tudatosan használja a Gázai övezetben élőket „élő pajzsként”, és szándékosan telepíti föld alatti fegyverraktárait és parancsnoki vezetési pontjait kórházak vagy iskolák alá.
Egyperces gyászszünettel emlékeztek meg az ENSZ dolgozói hétfőn világszerte a gázai fegyveres konfliktus miatt eddig meghalt több mint száz munkatársukról – jelentette be a világszervezet genfi központjának szóvivője.
Rolando Gómez hozzátette, hogy az ENSZ főtitkára, António Guterres kérésének megfelelően – helyi idő szerint délelőtt fél 10-kor – a világ minden olyan országában megtartották a megemlékezést, ahol működik ENSZ-képviselet.
A megemlékezésekkel egy időben a szervezet New York-i és genfi központjának épületeinél egyaránt félárbócra eresztették az ENSZ kék-fehér lobogóit, a genfi székházhoz vezető út két oldalán pedig nem húzták fel a 193 tagállam nemzeti zászlóit.
A megemlékezést a múlt héten jelentette be António Guterres, miután kiderült, hogy az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) gázai székhelyét ért bombatalálat következtében a helyszínen dolgozó munkatársaik közül sokan meghaltak vagy megsebesültek.
Az ENSZ palesztinokat segítő szervezetének (UNRWA) vasárnapi közlése szerint a fegyveres konfliktus október 7-i kezdete óta több mint 100 munkatársuk vesztette életét a gázai övezetben – adta hírül az MTI.
Az Izraeli Védelmi Erők 188. dandárjának csapatai felszámoltak egy terrorista osztagot, amely a gázai al-Kudsz kórház területén tevékenykedett − közölte hétfőn az IDF.
Több terrorista két rakétavetővel lőtt az IDF katonáira a kórház előtt lévő civilek közül − áll a közleményben.
A páncélos, műszaki és gyalogsági erőkből álló harci dandár éles tűzzel válaszolt, a légierő segítségével. Az IDF közlése szerint mintegy 21 terroristát megöltek, izraeli áldozatok nem voltak − írja a The Jerusalem Post.
Az al-Sifa kórház feletti ellenőrzés megszerzése katonai és politikai okokból kulcsfontosságú cél Izrael számára. A kiterjedt komplexum Gáza város központjában van, ahol a Hamász közigazgatási infrastruktúrájának nagy része található, és közel található a part mentén húzódó észak-déli főúthoz. A Hamász kormányzóképességének megsemmisítése az izraeli offenzíva egyik kimondott célja − írta meg a The Guardian.
Izraeli tisztviselők azt mondták, hogy nem vesznek célba öncélúan egészségügyi létesítményeket, és többször is azt állították, hogy a Hamász központja az al-Sifa alatti bunkerekben van.
Köztudott, hogy az iszlamista terrorszervezet „emberi pajzsként” használja a betegeket, az egészségügyi személyzetet és a harcok miatt kitelepített több ezer embert. A Hamász visszautasítja az állításokat.
A Yedioth Ahronoth című izraeli lapban Avi Issacharoff kolumnista azt írta, hogy az, ami Izrael történetének legnagyobb katonai kudarcaként kezdődött, viszonylag sikeres hadműveletté vált.
Hozzátette, hogy emellett „nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a válaszcsapás a legnagyobb diplomáciai katasztrófává változik, amit valaha is tapasztaltunk”.
Egy nyolcéves ír-izraeli kislány, akiről azt hitték, hogy az első Hamász-támadásban megölték, még életben van, és túszként tartják fogva − közölte az izraeli külügyminisztérium.
Az X-en közzétettek egy videót Emily Handről, és sürgették szabadon bocsátását.
A Hamász néhány túszt elengedett, de Izrael szerint 239-et még mindig fogva tartanak.
Netanjahu miniszterelnök elutasította a nemzetközi tűzszüneti felhívásokat, amíg mindannyiukat szabadon nem engedik − írta meg a Sky News.
Az Izraeli Védelmi Erők azt állítják, hogy „több tucat fegyvert és katonai eszközt” találtak a haditengerészet által végzett víz alatti kutatásokban − írta meg a Sky News.
A víz alatti bevetésekért felelős egység által végzett kutatásokban számos olyan fegyvert találtak, amelyeket a Hamász terrorszervezet használ az izraeli területre való beszivárgási kísérleteiben. A fegyverek és katonai eszközök között robbanószerkezetek, robbanóövek, lőszerek, felfújható csónakok és más eszközök is voltak
– áll az IDF közleményében.
Az ENSZ palesztin menekültügyi ügynökségének (UNRWA) gázai üzemanyagraktára kifogyott, és néhány napon belül nem lesz képes ellátni a kórházakat, elvezetni a szennyvizet és ivóvizet biztosítani − közölte a szervezet vezetője hétfőn.
Az ügynökség vezetője, Philippe Lazzarini főbiztos hétfőn közölte az adományozókkal, hogy kiürült az izraeli határon lévő, stratégiai tartalékokat tartalmazó üzemanyagraktár − írta meg a The Guardian.
Az UNRWA szerint közel 800 000 embernek nyújt menedéket, ami az október 7-én kezdődött izraeli katonai hadjárat óta otthonukból elmenekült palesztinok mintegy felének felel meg.
A francia hatóságok hétfőn nyolc kiskorút vettek őrizetbe, mert a párizsi metróban skandáltak antiszemita frázisokat, és ennek felvételei széles körben elterjedtek az interneten − közölték az ügyészek.
A nyolc személyt, akik közül egyik sem él Párizsban, a közlekedési rendőrség hallgatja ki − mondta az AFP-nek egy neve elhallgatását kérő forrás.
Az eset október 31-én történt. A hatóságok több mint 1250 antiszemita incidenst jegyeztek fel Franciaországban a háború kezdete óta, amelyet a Hamász október 7-i támadása váltott ki − írta meg a The Guardian.
A brazil rendőrség vasárnap újabb férfit tartóztatott le, akit a Hezbollah libanoni terrorcsoporttal való kapcsolattal gyanúsítanak, így a csoporttal való kapcsolat gyanújával őrizetbe vett személyek száma háromra emelkedett − írta meg a The Guardian.
A Brazíliában letartóztatott fogvatartott nevét nem hozták nyilvánosságra, de az Irán által támogatott csoporttal való állítólagos kapcsolatát már vizsgálják.
Brazília a múlt héten két embert tartóztatott le São Paulóban egy olyan műveletben, amelynek célja egy feltételezett Hezbollah-sejt felszámolása volt, amely állítólag zsidó célpontok elleni támadásokat tervezett az országban.
Jichák Herzog izraeli elnök felesége, Michal Herzog közölte, hogy az egyik fiuk is a Gázai övezetben harcol a Hamász ellen.
Egy ideje nem tudtunk beszélni vele, de reménykedünk [hogy minden rendben]
– mondta a Kan izraeli köztévének az izraeli first lady. A párnak három fia van, de az nem derült ki, hogy melyikük van most Gázában.
A Hamász egyik magas beosztású tisztviselője, a Libanonban élő Oszama Hamdan azt mondta: csakis akkor hajlandóak átadni a túszaikat, ha Izrael ezért cserébe minden foglyul ejtett palesztint elenged – írja aThe Times of Israel.
Utóbbiak száma a becslések szerint több ezer fő lehet, Izrael azonban korábban jelezte, hogy erre semmiképp sem lennének hajlandóak.
Hamdan azt is cáfolta, hogy a részleges fogolycseréről bármilyen tárgyalás zajlana most. Mindössze azt ismerte el, hogy a külföldi állampolgársággal rendelkező túszokról zajlanak tárgyalások, de szerinte ezt Izrael akadályozza.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy irányított tankelhárító rakétákat lőttek ki Libanonból az északi izraeli Netu'a település irányába.
A hadsereg egyelőre nem számolt be sérülésekről, arról viszont igen, hogy tüzérségi csapással válaszoltak a rakétákra.
Benni Ganc volt izraeli védelmi minisztert és ellenzéki politikus – aki a háború kezdete után létrejött izraeli hadikabinetnek is tagja – ellenzi azt, hogy a háború közepén leváltsák Benjamin Netanjahu miniszterelnököt – értesült az izraeli Kan köztévé.
A The Times of Israel szerint a csatorna a Benni Ganchoz közeli forrásoktól értesült arról, hogy a volt miniszter úgy látja: Netanjahu eltávolítani egy háború közepén
nem kevesebb lenne, mint őrültség.
Mindemellett – a források szerint – Ganc is úgy véli, hogy idővel alaposan ki kell vizsgálni azt, hogy kik felelősek a Hamász október 7-i támadását eredményező mulasztásokért.
Az izraeli hadsereg (IDF) egy videóval együtt közölte, hogy iskolákban, mecsetekben és családi házakban bukkantak rá a Hamász fegyverlerakataira – írta a The Times of Israel.
A közlemény szerint a hadsereg 401. dandárja, valamint az 551. tartalékos dandárja hajtott végre több rajtaütést, amelyeken a fegyvereket megtalálták és lefoglalták.
Mint írták, arra is volt példa, hogy egy gyerekszobában bukkantak a fegyverekre.
A Gázai övezet két legnagyobb kórháza, az al-Sifa és az al-Kudsz teljesen leállt – írja az al-Dzsazíra.
A pánarab hírportál szerint mindkét kórházat izraeli mesterlövészek vették körül, és továbbra is több száz vagy több ezer sérült és menekült lehet az intézményekben.
A WHO elnöke, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz még vasárnap közölte, hogy az al-Sifában már három napja nincs áram és víz, és az utóbbi napokban meredeken nőtt a halálos áldozatok száma a körülmények miatt. Hozzátette azt is, hogy a WHO támogatja az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek azt a felhívását, amelyben az egészségügyi intézmények elleni támadások beszüntetésére, valamint azonnali tűzszünetre szólítottak fel.
A Hamász egészségügyi minisztériuma szerint a kórházban három újszülött és négy páciens már szombaton meghalt, miután elfogyott a generátorokat működtető üzemanyag. Legutóbb jelentésükben azt írták, hogy 36 további csecsemő halálos veszélyben van az intézményben.
Hétfő reggel Izrael északi részén, a libanoni határ közelében legalább egy településen megszólaltak a szirénák.
A The Times of Israel szerint Gornot HaGalil településen rendelték el a riadót. Rakétabecsapódásról egyelőre nem érkezett hír.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter közölte, hogy az Egyesült Államok két, Iránhoz köthető katonai célpont ellen hajtott végre válaszcsapásokat, miután amerikai katonai bázisokat ért támadás Irakban és Szíriában.
Az amerikai hadseregnek ez már a harmadik ilyen csapása volt az utóbbi három héten. A Fox News utóbb azt közölte, hogy az amerikai válaszcsapásokban legalább hat, iráni kötődésű fegyveres meghalt. A Syrian Observatory for Human Rights nevű szervezet nyolc halálos áldozatról számolt be, akik közt legalább egy szíriai és legalább egy iraki állampolgár is van.
Az amerikai fél szerint az Egyesült Államok bázisait több mint 45 támadás ért a két országban október 17. óta, és ezekben a csapásokban többtucatnyian megsérültek a katonák, illetve a bázisok kiszolgálószemélyzete közül. A legutóbbi csapás hétfő hajnalban történhetett Irak keleti felén, ezt egy helyi iszlamista fegyveres csoport jelentette be.
Az izraeli hadsereg (IDF) közölte, hogy ismét elvesztettek két katonát Gázában.
Ezzel 44-re nőtt a Gázai övezetben elszenvedett harci veszteségek száma. AZ IDF szerint most két kommandóst veszítettek el Gázában.
Az egyikük egy 28 éves őrnagy, a másik katona pedig egy 21 éves őrmester volt. A két áldozat mellett arról is beszámoltak, egy kutyás különleges műveleti egység, az Oketz egyik tagja súlyosan megsérült a gázai harcokban.
Az izraeli hadsereg (IDF) közölte, hogy csapást hajtottak végre a libanoni Hezbollah katonai létesítményei ellen, és egy videót is megosztottak erről.
A hadsereg vasárnap azt közölte, hogy Libanon irányából 15 rakétát indítottak Izrael felé. Ezek közül négyet kellett elfognia a rakétavédelmi rendszerüknek (a többi feltehetően olyan helyen csapódott be, ahol nem okozott kárt).
Az Egyesült Államoknak nincsenek pontos információi arról, hogy a radikális iszlamista Hamász palesztin szervezet által október 7-én elhurcolt túszok közül hányan vannak életben – jelentette ki az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója vasárnap az MTI szerint.
Jake Sullivan az ABC televíziónak adott interjúban beszámolt arról, hogy az elrabolt emberek között kilenc amerikai állampolgár és egy állandó amerikai tartózkodási engedéllyel – úgynevezett zöldkártyával – rendelkező ember van, de a sorsukról nincs megerősített értesülés.
Izrael hivatalosan 239 emberről beszél, akik a palesztin terrorszervezet fogságába kerültek október elején.
A Hamász azon bejelentésére, miszerint az izraeli légicsapásokban „bizonyos számú” fogoly is életét veszítette, a fehér házi illetékes azzal reagált, hogy
amit a Hamász állít, azt nem lehet készpénznek venni, ugyanakkor az Egyesült Államok nincs abban a pozícióban, hogy azt megerősítse vagy cáfolja.
A Gázai övezetben folytatódó izraeli katonai műveletekre reagálva Jake Sullivan úgy fogalmazott, hogy „nem akarunk tűzharcot látni egy kórházban, ahol ártatlan, egészségügyi ellátásra váró emberek vannak”. Elismerte, hogy a Hamász általános taktikájához tartozik, hogy civileket élő pajzsként használ, és ez rámutat a nehézségre, amellyel az izraeli hadsereg katonái szembesülnek, de hozzátette, hogy ez nem csökkenti Izrael felelősségét abban, hogy megkímélje a polgári személyeket.
A palesztin terület jövőjével kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy az Egyesült Államok álláspontja világos. Ennek lényege, hogy Izrael nem szállhatja meg újra a Gázai övezetet, nem csökkentheti az övezet területét, nem telepíthetnek ki erőszakkal palesztin embereket, ugyanakkor az övezet nem szolgálhat többé terrortámadások kiindulópontjául izraeliek és mások ellen sem. Megjegyezte, hogy a palesztin közigazgatású Gázai övezet és Ciszjordánia kormányzásának jövőjéről zajló tárgyalásokon különös súllyal kell figyelembe venni a palesztinok szavát.
Az amerikai javaslatokkal ellentétesen nyilatkozott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap egy interjúban. A kormányfő a CNN amerikai hírtelevízióban kijelentette, hogy Izrael első számú prioritása a Hamász elpusztítása, a Gázai övezet jövőjét illetően pedig érvényesülnie kell egy mindenre kiterjedő izraeli katonai biztosítéknak, amivel elkerülhető a terrorizmus újraéledése.