Vérbe fagyva találták meg az egykori ukrán képviselőt, Ilja Kivát egy Moszkvától 50 kilométerre fekvő faluban – írja a Meduza.
Ilja Kiva holttestére december 6-án, 15 óra körül egy hotel melletti parkban talált rá a szálloda alkalmazottja. Mint írják, a politikus mindig is ebben a szállodában lakott. A férfin lőfegyver okozta sebek látszottak, s a nyomok alapján erősen vérezve igyekezett a szálloda főépülete felé. A lap információi szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat különleges akciójának keretében ölték meg, ezt Andrej Jusov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője jelentette.
Az Orosz Föderáció büntetőeljárást indított Ilja Kiva meggyilkolásával kapcsolatban.
Ilja Kiva egy oroszbarát ukrán politikus volt, aki korábban a Jobboldali Szektor nacionalista szervezetet erősítette, ám később az „Ellenzéki Platform – Az Életért” oroszbarát párt parlamenti képviselője lett. Az orosz csapatok teljes körű ukrajnai inváziója előtt Ilja Kiva Oroszország és Ukrajna egyesülését szorgalmazta, és Vlagyimir Putyin orosz elnököt is támogatta. 2023 novemberében hazaárulás vádjával 14 évre kiutasították az országból.
Az orosz hadsereg nagyságrendileg félszáz Shahed típusú támadó drónnal támadta Ukrajnát december 6-ára virradóra. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be a Facebookon.
„Összesen 48 pilóta nélküli repülőgépet indított az ellenség. Az ukrán légvédelem 41 ellenséges támadó drónt semmisített meg” – írták.
Az oroszok két irányból indítottak drónokat. A jelentések szerint a támadás visszaverésében az ukrán vadászrepülőgépek is részt vettek, írja az Ukrajinszka Pravda.
Magyarország területére 2023. december 5-én az ukrán–magyar határszakaszon 4256 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3521 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 36 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A képviselőház nem szavazza meg az Ukrajna számára kért forrásokat, amennyiben a Biden-kormányzat nem hoz átfogó reformokat az amerikai bevándorlási szabályokban – áll a testület alsóházi elnökének Joe Biden elnök számára küldött levelében.
Az MTI szerint Mike Johnson kedden megjelent levele úgy fogalmaz, hogy az ukrán segély „az országunk határbiztonsági törvényeiben hozott változtatások életbe léptetésétől függ”.
A republikánus politikus azt is világossá tette, hogy átláthatóságot vár el az ukrajnai támogatásokat illetően a kormányzattól.
Mike Johnson levele válasz a Fehér Ház hivatalából hétfőn küldött felszólításra, amelyet Shalanda Young, az igazgatási és költségvetési hivatal igazgatója jegyzett, és amelyben arra sürgette a kongresszust, hogy gyorsan szavazza meg az elnök által Ukrajna számára kért költségvetési kiegészítést.
A kijevi vezetés nem számít arra, hogy Ukrajna szövetségesei csökkentik a háborús támogatás mértékét – jelentette ki kedden Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, hozzátéve, hogy nem maradoznak el a fegyverszállítások.
Az MTI szerint az ukrán diplomáciai vezető az amerikai és az európai uniós támogatási csomagok elfogadása körüli bizonytalanságra reagált.
Partnereink megértik, hogy jóval több forog kockán Ukrajnában, mint Ukrajna jövője
– közölte Kuleba.
Hozzátette: „Ezért nem várok semmilyen lassulást vagy csökkenést sem figyelemben, sem pedig az érkező támogatásban.” Újságíróknak nyilatkozva leszögezte, hogy a kijevi vezetést nem fogják tárgyalásokra kényszeríteni Moszkvával, ugyanis szerinte egyelőre nem ez az előre vezető út.
Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy szerinte akár már három év múlva is kitörhet a háború Oroszország és a NATO között – írja a Sky News.
A tisztviselő a Nasz Dziennik című lapnak nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy egy német kutatóközpont nemrég azt közölte: becslésük szerint Oroszország „mindössze hat-tíz éven belül” megtámadhatja a Nyugatot. Majd hozzáfűzte, hogy szerinte ennél is hamarabb bekövetkezhet a konfliktus.
Ha el akarjuk kerülni a háborút, akkor a NATO keleti szárnyán lévő országoknak egy rövidebb, hároméves időkeretet kell elfognia, hogy felkészüljenek a konfrontációra
– fogalmazott.
Az említett német kutatóközpont – a Deutsche Gesellschaft für Auswärtige Politik (DGAP) – arra figyelmeztetett, hogy a fenyegetés miatt a német haderőnek is „kvantumugrásra” lenne szüksége, hogy megfelelően felkészüljön.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!