Az akkor még kormánypártnak számító Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjeként Angela Merkel azt mondta 2015-ben, hogy a „Wilkommenskultur” jegyében be kell fogadni a menekülteket. Most ugyanennek a pártnak a egyik vezetője azt mondta, inkább harmadik országokba (például Ruandába) küldenék a menedékkérőket.
Jens Spahn (aki a CDU-CSU kormánykoalíció egészségügyi minisztere volt, most pedig a CDU frakcióvezető-helyettese) egy hétvégi eseményen beszélt arról, hogy pártja támogatja azt a javaslatot, miszerint a menedékkérőket harmadik országokba kelleni küldeni addig, amíg el nem bírálják a menedékkérelmüket. A lehetséges országok közt említette Ghánát, Ruandát, Marokkót és Szenegált, vagy olyan nem EU-s országokat, mint például Moldova vagy Georgia.
Ha így tennének, és mindezt fenntartanánk négy, hat, vagy nyolc hétig, akkor azt láthatnánk, hogy a számok [vagyis a menedékkérők száma – a szerk.] drasztikusan csökkenne
– fogalmazott a The Guardian szerint Spahn.
A lap emlékeztetett arra is, hogy a menedékkérők Ruandába küldése egy brit ötlet volt, amelyről nemrég mondták ki, hogy jogsértő. Pár hete Giorgia Meloni olasz miniszterelnöknek is volt egy hasonló felvetése: ő Albániába küldené a menedékkérőket. Továbbá az osztrákok részéről is voltak ehhez hasonló javaslatok.
Németországban a CDU állt elő nemrég egy ehhez hasonló ötlettel, amelyet egy 70 oldalas dokumentumban foglaltak össze. A párt nem is titkolja, hogy
a lépéssel a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) nevű párttól szeretnének szavazatokat visszanyerni, amelynek rekordszinten volt az utóbbi hónapokban a támogatottsága.
Jens Spahn ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az érintett harmadik országokkal szerződést írnának alá, és csakis olyan, „biztonságos” országok jöhetnek szóba, amelyek betartják az ENSZ menekültügyi előírásait. A Neue Osnabrücker Zeitung című lapnak azt mondta, hogy a tervvel azokat a menedékkérőket akarják eltántorítani, akik „irreguláris módon” jutnak el Németországba és kérnek menedéket (amivel az embercsempészek segítségével érkező menekültekre utalhatott).
A politikus megjegyezte azt is, hogy a genfi egyezmények menekültügyi előírásai sehol sem foglalják magukba azt, hogy az embereket kifejezetten az EU-nak kellene megvédenie a háborúktól. „Ha biztosítjuk, hogy az üldözötteknek van egy biztos helye, ahol gondot viselnek rájuk és félelem nélkül élhetnek, akkor a genfi egyezmény célkitűzéseit teljesítjük” – mondta, majd azt is megjegyezte, hogy ha ezt a tervet Németország nyújtaná be az EU-ban, akkor szerinte az ország külpolitikai súlya miatt meg tudnák hozzá szerezni a többségi támogatást.
Ha ez az üzenet átmegy, akkor az emberek többé nem fognak fizetni az embercsempészeknek, nem fognak elindulni ezekre a veszélyes utakra a Földközi-tengeren. Akkor ezek a szörnyű halálesetek is véget érnek, és többé nem az erősebb joga – merthogy szinte csak fiatal férfiak azok, akik jönnek – fog érvényesülni
– mondta Spahn, megjegyezve: ha a migrációs kérdésre megoldást tudnak találni, akkor biztos benne, hogy a szélsőséges pártok támogatottsága is be fog zuhanni.
A javaslatot a német emberi jogvédők kritikával fogadták, és annak támogatóit arra szólították fel, hogy magyarázzák meg: miként lehetne szerintük biztosítani azt, hogy a harmadik országokba küldött menekültekkel az európai menekültjognak és az általános emberi jogi előírásoknak megfelelően bánjanak ott.
Irene Mihalic, a (mostani kormánykoalíció részét képező) német Zöldpárt politikusa azt mondta, hogy szerinte a CDU kizárólag a szélsőségesek szavazataira pályázik, és hogy a párt olyan populizmust képvisel, amely „sérti az emberi jogokat” .
Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár pártja sem fogadta túl nagy lelkesedéssel a felvetést, maga a kancellár viszont jelezte: nyitott arra, hogy megvitassák, jogilag és a gyakorlatban miként lehetne kivitelezni egy ilyen javaslatot. Scholz korábban többször is beszélt arról, hogy mindenképp csökkenteni kell a még el nem bírált menedékkérelmek számát, amely rekordra ért 2023 első hónapjaiban, és nem zárkózott el a migrációs politika szigorításától.
(Borítókép: Angela Merkel 2023. június 27-én. Fotó: Andrea Savorani Neri / NurPhoto / Getty Images)