Az akció a legtöbb halálos áldozatot követelő cselekmény volt Iránban az 1979-es forradalom óta. Az eset után nem sokkal helyszíni források arról beszélt az al-Dzsazírának, hogy száznál is több halottja lehet a robbantásnak. 

A CNN szerint az iráni IRNA hírügynökség legutóbb ennél valamivel kevesebb, 84 megerősített halálos áldozatról adott hírt. Rajtuk kívül legalább 284 személy megsérült az akcióban. Azt viszont nem lehetett tudni, hogy az akciót ki követte el.

Az Iszlám Állam sajtószolgálata, az al-Furkan csütörtökön, több mint 24 órával a merénylet után adott ki egy közleményt, amelyben azt írták, hogy

A közleményben „többistenhívőknek” nevezték a célpontokat, vagyis azokat az irániakat, akik azért gyűltek össze, hogy a 2020 januárjában amerikai dróncsapással megölt tábornok, Kászem Szulejmáni vezérőrnagyról emlékezzenek meg. A merényletet az magyarázhatja, hogy az ISIS az iszlám síita irányzatát (amely Iránban dominánsnak számít) eretneknek tartja, több alkalommal is csapásokat hajtottak végre ellenük.

A CNN megjegyezte, hogy az ISIS állítását – mely szerint ők állnak az akció mögött – egyelőre nem lehet bizonyítékokkal alátámasztani, és az, ahogyan a merényletet leírták, eltér az iráni sajtóban megjelent korábbi beszámolóktól (amelyekben – többek közt – arról eset szó, hogy távvezérléssel robbanthattak fel egy autóba rejtett robbanószerkezetet). Ugyanakkor már az ISIS bejelentése előtt is arról beszéltek amerikai szakértők, hogy az akciót akár az Iszlám Állam is végrehajthatta.

Az iráni kormány egyelőre nem reagált az ISIS kijelentésére. A teheráni vezetés még korábban  nemzeti gyásznapot rendelt el csütörtökre, Ebrahim Raiszi elnök pedig lemondta törökországi útját, és Izraelt vádolta meg a merénylet végrehajtásával.