Újabb mozgósítási törvényjavaslatot terjesztettek be az ukrán parlamentben. Ez lett a harmadik alternatívája a kormány törvénytervezetének – írja az Unian.
A dokumentum többek között a katonai szolgálatból való átadás és elbocsátás kérdéseinek szabályozását, a katonai nyilvántartás vezetését írja elő. Egyik szerzője elmondta, hogy
azt javasolják, hogy a sorkötelezettség alsó korhatárát 27 évben tartsák fenn.
Ezenkívül javasolják, hogy (saját kérésükre) szereljék le azokat a katonákat, akik a hadiállapot alatt legalább 24 hónapot szolgáltak, ebből 8 hónapot a harci övezetben. A törvényjavaslat szerzői azt is javasolják, hogy törvényi szinten rögzítsék a katonák számára garantált éves szabadságot.
A törvénytervezet szerint a mozgósítás bejelentését vagy annak meghosszabbítását követően az állampolgár csak akkor köteles megjelenni a Ternopili Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központban, ha idézést kap.
Javasolják továbbá, hogy a mozgósítás idejére és a kedvezményes szolgálati időre vonatkozó, a katonai szolgálatból való halasztás indokainak jelenlegi listája maradjon meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Roszgvardija orosz nemzeti gárda harcképességének megerősítésén dolgozik, mert fél az esetleges puccsoktól – mondta Szergej Zsirnov, a KGB és a Külföldi Hírszerző Szolgálat egykori tisztje a 24-es csatornának.
A volt tiszt szerint a Wagner-vezér Jevgenyij Prigozsin lázadása óta Putyin nagy jelentőséget kezdett tulajdonítani az orosz nemzeti gárdának, és annak vezetőjének, Viktor Zolotovnak.
Elfogadtak egy speciális törvényt, amely alapján a Roszgvardija nehézfegyverekkel rendelkezhet, beleértve a harckocsikat, tarackokat
– tette hozzá Zsirnov, aki rámutatott arra, hogy Putyin megbízik azokban, akik őt őrzik, köztük Zolotovban is.
„Sokkal jobban bízik az összes korábbi őrzőjében, mint Sojguban, Geraszimovban, Bortnyikovban vagy Patrusevben. A Wagner-lázadás után rájöttek, hogy valójában semmilyen területi erő, sem a belügyminisztérium, sem az FSZB nem képes megvédeni. Végül is senki sem kelt Putyin védelmére” – fogalmazott a volt KGB-tiszt az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint.
Hosszas megbeszélést tartott Volodimir Zelenszkij az EU-val és a NATO-val – erről maga az ukrán elnök számolt be a közösségi oldalán.
Prioritásaink egyértelműek: teljes mértékben végre kell hajtani az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló döntést, elő kell készíteni a tárgyalási keretet, és ki kell alakítani a NATO-tagokkal való kapcsolatok és kommunikáció olyan rendszerét, amely lehetővé teszi, hogy minden állam és minden vezető felismerje, hogy a NATO sokkal erősebb lesz, ha Ukrajna a része lesz
– fogalmazott Zelenszkij.
Joachim Gauck volt német elnök a Bild am Sonntag című német lapban január 7-én megjelent interjúban felszólította Németországot, hogy szállítson Ukrajnának nagy hatótávolságú Taurus rakétákat – írja a The Kyiv Independent.
Gauck, aki 2012 és 2017 között Németország elnöke volt, a lapnak azt mondta, hogy tekintettel a kimerítő lövészárokharcokra és az ukrán polgári lakosság elleni förtelmes légicsapásokra, Berlinnek Taurus rakétákat kellene adnia Ukrajnának.
„Nincs nemzetközi jogi tilalom arra, hogy egy megtámadott államot fegyverrel támogassunk, és Ukrajnának mindent oda kell adni, ami rendelkezésünkre áll” – fogalmazott a volt német elnök, hozzátéve, hogy egy orosz győzelem középtávon más európai államok biztonságát is veszélyeztetné.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére január 7-én az ukrán–magyar határszakaszon 5466 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 9599 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 125 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.
Az oroszok Ukrajna több pontján indítottak támadást Shahed kamikazedrónokkal. Az egyes régiókban légiriadót rendeltek el vasárnap este – írja az RBC-Ukraine.
Az ukrán légvédelem jelentése alapján ellenséges drónok mozgását észlelték Herszon és Mikolajiv régió irányában. Helyi idő szerint 21.50-től légiriadót rendeltek el Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Harkiv területein.
Ukrajna „belátható időn belül” vereséget szenved, és a Nyugat nagy hibát követ el, ha nem kezd neki az európai biztonsági rendszer mélyreható átalakításának – adta hírül az MTI Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettesének az állásfoglalását.
A képviselő az X közösségi oldalon emelte ki vasárnap, hogy az ukrajnai válság megmutatta, az Egyesült Államok célja Oroszország meggyengítése és szétzúzása. Azonban „az ukrán csapatok biztosan nem vonulnak Moszkva ellen, mivel a kijevi rezsim belátható időn belül vereséget szenved”.
„Oroszország létét a NATO fenyegeti, amely gyakorlatilag meghatalmazottjai útján folytat háborút Ukrajnában. Ez az Egyesült Államok hosszú távú stratégiájának csúcsa Oroszország meggyengítésére, aztán szétzúzására” – írta Poljanszkij.
Az orosz diplomata szerint „Kijev veresége a Nyugat nagy hibáját jelenti, amennyiben a NATO és az Egyesült Államok nem von le semmiféle következtetést, és nem fognak neki az európai biztonsági rendszer felépítményének őszinte és mélyreható átalakításának a biztonság oszthatatlanságának elve alapján” – hangsúlyozta.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk ezúttal is!